Néger sisterhood a szolgaságban - Toni Morrison: A kedves

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Néger sisterhood a szolgaságban - Toni Morrison: A kedves

december 14, 2009 - 11:07
Toni Morrison (1931 - 2019) az első Nobel-díjas afro-amerikai nő, aki 1993-ban átvette műveiért a nagy presztizsű díjat.

Toni Morrison regényeiben nagy szerepet kapnak a nők, a női közösség identitásépítő és –erősítő szerepe, az alávetettség és a rabszolgaság kérdése, az ősi afrikai kultúra és hiedelemvilág szolgaságban is tovább élő, összekovácsoló ereje. Prózájára erőteljes líraiság, szuggesztív lüktetés jellemző, dús, burjánzó szövegek, melyek a néger ősi dallamokat vagy épp annak modernebb, amerikaibb változatát, a dzsessz ritmusát pulzálják.

A kedves c. regénye megrázó tanúságtétel a néger nők és férfiak elnyomásáról, testi-lelki megaláztatásaikról, ugyanakkor érzékenyen ábrázolja a szabad világba történő átmenet pszichológiai és egzisztenciális nehézségeit egy hányattatott sorsú, de mégis erős nő alakján keresztül.

Sethe egy átmeneti kor gyermeke, amikor már a rabszolgatartó Dél enyhülni látszik, a felszabadítások megkezdődtek, mégis rengeteg nő és férfi szenved állati sorba kényszerítve, így Sethe, akit korábban megbecsültek az Édes Otthon liberális fehéremberei, egy csapásra szülőgépnek érzi magát az új háziúr, a névtelen tanító brutális vezetése alatt. Kétségbeesésében megszökik terhesen, viszontagságos és szenvedéssel teli útját szinte végig nők segítik önzetlenül, míg végül Északon sikerül eljutnia anyósáig, aki egy helyi, spontán szervezőső női természetvallás vezetője is egyben. Baby Suggs igyekszik helyreállítani menye, Sethe női identitását, igyekszik rávenni, hogy megkínzott, megerőszakolt testét újra megszeresse, de Sethe képtelen túltenni magát traumatikus élményén, amikor a tanító emberei erőszakkal elvették tőle anyatejét. Sethe női identitása ugyanis elsősorban anyaságában gyökerezik, számára a családi kapcsolatok, különösen a gyerekek elsőrendű fontosságúak az öndefiniálásban, de a fehér ember önkényesen átírhatja ezt a definíciót vagy akár meg is szüntetheti, ha eladja a gyerekeket. Sethe így, mikor délről rabszolgavadászok érkeznek, hogy visszahurcolják őt, kétségbeesett és brutális lépésre szánja el magát: megöli gyermekeit.

A kísértetek azonban visszatérnek, évekkel később Sethének újra szembe kell néznie démonaival és ebben megint nem kis segítségére lesz a falu női közössége.

A regény igaz történeten alapul, Margaret Garner nevét az 1850-es években mindenki ismerte, mint azét a rabszolganőét, aki inkább megölte gyermekeit, mint hogy elveszítsék szabadságukat.

A könyvből 1993-ban filmet is készítettek, melyet többek között Oscarra is jelöltek.

 

Toni Morrison: A kedves, Bp., Novella, 2007. 421 p.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Sisterhood és a mítoszok

július 23, 2009 - 11:43

És a kép máris nem oly idilli, a házastársi hűség mögött a korabeli patriarchális társadalom elnyomógépezetét pillanthatjuk meg, amely arra kényszeríti a jobb sorsra hivatott Pénelopét, hogy tipikusnak tartott asszonyi tevékenysége (szövés) mögé bújva, örök várakozásra kárhoztassa magát, míg Odüsszeusz a világot járja. A szorgalmas, hasznos házimunkát végző asszony képe így rögtön más színezetet kap, mert bár Pénelopé maga kreatívnak tartja tevékenységét, valójában nincs más választása, amennyiben meg akar menekülni a kérőktől, akik természetesen csupán az anyagi javakra pályáznak.

Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában

szeptember 08, 2009 - 18:12

Karen Blixen (1885-1962) Dánia talán legismertebb írónője (eredeti nevén: Karen Christentze Dinesen) állítása szerint nem akart író lenni. Utazni, táncolni, élni, festeni – ez jelentette számára az élet teljességét. „Minden embernek joga van meghatározni a saját sorsát, függetlenül a mások által ráerőltetett szabályoktól…” – ez volt jelmondata és életfilozófiája, melyhez még hányattatásai és kudarcai közt is tartotta magát.  

A közelmúltban olvastam

július 23, 2009 - 12:23
Arundhati Roy

Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene - Az indiai írónő és aktivista fotója a könyv fülszövegén. Gyönyörű nő. Harminckilenc éves. Ez az első regénye. És az egyetlen. A szerelemről, szépségről, érzékekről, boldogságról és a megbocsátásról, a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regényt az Európa Könyvkiadó adta ki 1998-ban. A fordítás Greskovits Endre munkája.