Néger sisterhood a szolgaságban - Toni Morrison: A kedves

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Néger sisterhood a szolgaságban - Toni Morrison: A kedves

december 14, 2009 - 11:07

Toni Morrison (forrás: Facebook)

Toni Morrison (1931 - ) az első Nobel-díjas afro-amerikai nő, aki 1993-ban átvette műveiért a nagy presztizsű díjat. Regényeiben nagy szerepet kapnak a nők, a női közösség identitásépítő és –erősítő szerepe, az alávetettség és a rabszolgaság kérdése, az ősi afrikai kultúra és hiedelemvilág szolgaságban is tovább élő, összekovácsoló ereje. Prózájára erőteljes líraiság, szuggesztív lüktetés jellemző, dús, burjánzó szövegek, melyek a néger ősi dallamokat vagy épp annak modernebb, amerikaibb változatát, a dzsessz ritmusát pulzálják.

A kedves c. regénye megrázó tanúságtétel a néger nők és férfiak elnyomásáról, testi-lelki megaláztatásaikról, ugyanakkor érzékenyen ábrázolja a szabad világba történő átmenet pszichológiai és egzisztenciális nehézségeit egy hányattatott sorsú, de mégis erős nő alakján keresztül.

Sethe egy átmeneti kor gyermeke, amikor már a rabszolgatartó Dél enyhülni látszik, a felszabadítások megkezdődtek, mégis rengeteg nő és férfi szenved állati sorba kényszerítve, így Sethe, akit korábban megbecsültek az Édes Otthon liberális fehéremberei, egy csapásra szülőgépnek érzi magát az új háziúr, a névtelen tanító brutális vezetése alatt. Kétségbeesésében megszökik terhesen, viszontagságos és szenvedéssel teli útját szinte végig nők segítik önzetlenül, míg végül Északon sikerül eljutnia anyósáig, aki egy helyi, spontán szervezőső női természetvallás vezetője is egyben. Baby Suggs igyekszik helyreállítani menye, Sethe női identitását, igyekszik rávenni, hogy megkínzott, megerőszakolt testét újra megszeresse, de Sethe képtelen túltenni magát traumatikus élményén, amikor a tanító emberei erőszakkal elvették tőle anyatejét. Sethe női identitása ugyanis elsősorban anyaságában gyökerezik, számára a családi kapcsolatok, különösen a gyerekek, elsőrendű fontosságúak az öndefiniálásban, de a fehérember önkényesen átírhatja ezt a definíciót vagy akár meg is szüntetheti, ha eladja a gyerekeket. Sethe így, mikor délről rabszolgavadászok érkeznek, hogy visszahurcolják őt, kétségbeesett és brutális lépésre szánja el magát: megöli gyermekeit.

A kísértetek azonban visszatérnek, évekkel később Sethének újra szembe kell néznie démonaival és ebben megint nem kis segítségére lesz a falu női közössége.

A regény igaz történeten alapul, Margaret Garner nevét az 1850-es években mindenki ismerte, mint azét a rabszolganőjét, aki inkább megölte gyermekeit, mint hogy elveszítsék szabadságukat.

A könyvből 1993-ban filmet is készítettek, melyet többek között Oscarra is jelöltek.

 

Toni Morrison: A kedves, Bp., Novella, 2007. 421 p.

 

 

 

Sisterhood és a mítoszok

július 23, 2009 - 11:43

És a kép máris nem oly idilli, a házastársi hűség mögött a korabeli patriarchális társadalom elnyomógépezetét pillanthatjuk meg, amely arra kényszeríti a jobb sorsra hivatott Pénelopét, hogy tipikusnak tartott asszonyi tevékenysége (szövés) mögé bújva, örök várakozásra kárhoztassa magát, míg Odüsszeusz a világot járja. A szorgalmas, hasznos házimunkát végző asszony képe így rögtön más színezetet kap, mert bár Pénelopé maga kreatívnak tartja tevékenységét, valójában nincs más választása, amennyiben meg akar menekülni a kérőktől, akik természetesen csupán az anyagi javakra pályáznak.

Simone de Beauvoir: Mandarinok

április 01, 2010 - 07:36
Simone de Beauvoir: Mandarinok

Simon de Beauvoir-t leginkább A második nem szerzőjeként ismerjük, ám a feminizmus említett alapszövegének szerzője életében mégis inkább szépíróként jellemezte magát, a filozófus titulust pedig Sartre-nek engedte át. (A legújabb Beauvoir-kutatások azonban rámutattak arra, hogy az írónő filozófiai munkássága csöppet sem másodrendű írói teljesítménye mellett.)

A közelmúltban olvastam

július 23, 2009 - 12:23
Arundhati Roy

Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene - Az indiai írónő és aktivista fotója a könyv fülszövegén. Gyönyörű nő. Harminckilenc éves. Ez az első regénye. És az egyetlen. A szerelemről, szépségről, érzékekről, boldogságról és a megbocsátásról, a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regényt az Európa Könyvkiadó adta ki 1998-ban. A fordítás Greskovits Endre munkája.

Recenzió: Johanna Laakso (Hg./Ed.) 2008. Frau und Nation. Woman and Nation. (Wien-Berlin: Lit Verlag.)

augusztus 09, 2011 - 21:40

Irma Sulkunen Suffrage, Gender and Citizenship in Finland: A Comparative Perspective című írása  a szavazati jog, a gender és az állampolgárság sajátos összefonódását tárgyalja a finn történelemnek a tizenkilencedik század végi, huszadik század eleji szakaszában. A szerző a több kategória egymásra vetítésével dolgozó interszekcionális megközelítés segítségével teszi világossá, miért éppen Finnországban nyerték el a nők Európában elsőként a  választójogot. A finnek tizenkilencedik századi függetlenségi küzdelmében a a nők különböző csoportjai együtt harcoltak a férfiakkal.