Nők vezette forradalom

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Nők vezette forradalom

október 10, 2011 - 17:56

Mihály Éva Amichay egyre népszerűbb, igényes honlapjain ( és ) számon magyar és izraeli közéleti témát mutat be,  feszeget és gondol újra. Egy rendkívül szimpatikus, önálló nő, akit az élet számos szegmense érdekel : magyar és héber történelem, múlt, hitvilág, napi politika, városgazdálkodás, építészet.. Mindehhez ő is vállaltan feminista - ahogy az egy ilyen komplexen és igazságosan  gondolkodó, felvilágosult  embertől várható is.

Ezúttal a mai Izraelről szóló beszámolóit összegzem.

alt

A történetet, amely egy 75000-es tömegdemonstrációban csúcsosodott ki és számos konkrét eredménnyel zárult, egy tel-avivi lány indította azzal, hogy bejelentette a Facebookon, hogy nem tudja tovább fizetni a lakbérét, ezért másnap a Rothschild-fasorban sátrat bont. A fasor, ha nem is Tel-Aviv főtere, de valóban központi helye, a városban élő fiatal értelmiségiek  kedvelt lakóhelye.

 

alt

Dafni Leifről, aki az egész tiltakozási akciót elindította,  érdemes tudni, hogy 2008-ban fejezte be tanulmányait a Tel-Avivi Egyetem film-tv szakán, szülei Kfar Smarijahuban laknak – nem az ország szegény szegletében. Vállaltan baloldali, mint ahogy a mozgalom másik vezető nőalakja, Sztáv Sapir is, aki filozófiát tanul az egyetemen. Ezért az első héten nagyon sok támadás érte őket, miszerint szándékaik nem őszinték, a fiatalok tüntetése mögött a meglehetősen rossz állapotú Munkapárt áll, amelynek még egyértelműen elfogadott vezetője sincs azóta, hogy Ehud Barak néhány képviselőtársával kiszakadt belőle. Az elmúlt három hétben rendre felbukkant a kérdés, hogy ki fizeti a számlákat – a sátraktól, a hangosításon át, a mobil WC-kig és a trikókig. Az egyik tv-társaság (10-es tv) riporterei kiderítették, hogy a háttérben egy elkötelezett, baloldali, amerikai zsidó milliomos áll, akinek meggyőződése, hogy Binjamin Natanjahut el kell mozdítani a miniszterelnöki székből. A dolog mégsem ilyen egyszerű.

 A július 14-én kezdődött a tel-avivi demokrácia-fesztivál, és ha teljesen nem is ért véget , egyfajta lezárása volt ennek az időszaknak a szeptember 3-i, szombat esti tüntetés. Itt nem gyújtottak fel autókat, és a rendőröknek, akik az eseményt biztosították azt mondták a tiltakozás szervezői: “Biztos Úr, Te is többet érdemelsz!”

Az “új izraeliek” egyszerű üzeneteket fogalmaztak meg, olyanokat, amelyekkel szinte mindenki azonosulni tud ebben az országban. Ez pedig már önmagában is nagy csoda (két zsidó -- három vélemény). Feminista lelkem repes, ha arra gondolok, hogy ezt a tiltakozási hullámot nem csak nők kezdték el, hanem mind a mai napig, nagyrészt nők is vezetik.

Nem történt meg az, ami a magyar ellenzék és a rendszerváltás határán, hogy a nők csöndben melóztak, mialatt minden hatalmat férfiak ragadtak meg ( s tartják azóta is egyre szoruló vasmarokkal, EU-konformitás ide vagy oda - a szerk. megjegyzése).

Itt, annak ellenére, hogy a mozgalom kiterjedt az egész országra, egyre többen csatlakoztak hozzá, egyre elfogadottabbá vált széles társadalmi körökben, ugyanaz a Dafni  vezeti, aki elkezdte.

altErősségük, hogy valós,  mindenki által jól érzékelhető problémából indultak ki -- a lakhatási, a megélhetési költségek magas volta -, arra építettek könnyen megjegyezhető, skandálható jelszavakat. “A rendszer nem jól működik” -- mondják.

A középosztály, amely tömegénél fogva a legnagyobb adófizető, tanult és dolgozik, mégsem jut egyről a kettőre, mert a megélhetési költségek magasak, nem tudnak félretenni a jövedelmünkből, nem tudnak lakást venni, vagy legalábbis nem ott, ahol szeretnének, mert mindazok a kedveményes hitelek, amelyek húsz évvel korábban segítették a családalapítást, hiányoznak a rendszerből.

Az izraeli gazdaság “pörög”, alacsony a munkanélküliség és kedvező a növekedés, az ország  hitelképességét “A plusz“-ra módosították az eddig “A” minősítésről.

Igaz, hogy Tel-Avivban és másutt is folyamatosan építkeznek, a közterületek javulnak, a kávéházak tömve, a régi, lepukkant negyedek fergeteges gyorsasággal újulnak meg, de ez  nem elég -- az izraeli értelmiségiek jobban akarnak élni.

A politikai elitet jellemzi, hogy hatalmuk megőrzése érdekében a szupergazdagoknak kedveznek (ez nálunk is így működik – a szerk.), és elfelejtik azokat a szociális vívmányokat, amelyek az országot létezése első negyven évében jellemezték. Ezt az országot pedig nem a mai oligarchák építették fel - hanem azok a tömegek, akiknek a gyerekei, unokái most tiltakoznak.

Ez nem éhséglázadás, ezt a “forradalmat” nem a nincstelen tömeg spontán megmozdulásai jellemzik, hanem a tudatosság: ami nem jól működik, azt meg kell változtatni ! Az izraeli társadalom legerősebb mozgatója az efféle tudatosság -- nem  érzed jól Magad a bőrödben? Akkor mozdulj meg és cselekedj!

A Lady Globes minden évben kiválasztja azt az 50 nőt, aki az adott évben a legnagyobb hatással volt az izraeli társadalomra. Nem a leggazdagabbakat, hanem azokat, akik tevékenysége erősen befolyásolja az életet Izraelben.

Dafni Leif lett idén (5771. zsidó év -- 2011) az első helyezett. A fotózásra nem ment egyedül -- vele voltak azok a lányok, akik a tiltakozás egyes helyszíneit szervezték. Tisztában van azzal, hogy ez a történet az összefogásról szól, és nem hajlandó kiválni abból a mozgalomból, amit együtt hoztak össze. Pedig most csábító ajánlatokkal árasztották el -- a saját lakásgondját már meg tudná oldani ezekből… de éppen itt kezdődik az a vizsga, amelyen oly sok politikus elhasal: pénzzel, pozícióval megvásárolható, vagy kitart az elveinél és felvállalja a középosztály képviseletét.

Okosak, fiatalok, széplelkűek. Értelmes életet akarnak. Olyat, ahol helyén van a munka, a család, a közösség, a haza. Minden pátosz nélküli egyszerű dolgokat szeretnének. Azt hallják, hogy az izraeli gazdaság ragyogóan teljesít, ők keményen dolgoznak, mégsem érzik, hogy szárnyalnak a gazdasággal – egyre nehezebb kifizetniük a lakbért, a mindennapi kiadásokat, és nem kérnek elnézést azért, hogy a XXI. században a laptop és az okos telefon is az életük szükséges kelléke.

Nők, a huszas-harmincas éveikben,  iskolázottak, tudják, hogy semmit nem kapnak ingyen, mindenért meg kell küzdeniük. Nem kérnek szívességet, és nem keresnek egy férfit, aki majd megoldja a problémájukat. Maguk kezdenek a leghatározottabban harcolni a jogaikért.

A tüntetést elindító Dafni Leif balról a harmadik, de a frontvonalban a második helyen is nő áll: Sztáv Sapir, a “vörös” (középen). Dr Jáel Gazit ( jobbról a negyedik) a szakvizsga előtti orvosokat képviseli, akik sokszor már kisgyerekes szülők és óriási tehertétel számukra a szabadidőt szinte nem ismerő kórházi rendszer. Rona Arobno (bal szélen) negyedéves építészhallgató, aki már önkéntesként dolgozik az élhetőbb Jeruzsálemért, az építőiparban uralkodó hímsoviniszta szellemmel találkozik naponta. Méráv Cohen (jobbról a második) szintén a jeruzsálemi önkormányzatnál igyekszik a női vonalat képviselni. Racheli Ázriá (jobbról a harmadik), maga háromgyerekes családanya a kisgyerekes nők érdekeiért munkálkodik – nem lehet többé kifogás az, hogy ha drága a bölcsőde-óvoda, akkor a többgyerekes nő maradjon otthon és ne dolgozzon! Arin Madar (balról a második) egyetemista, közösségépítésről beszél, a legjobb zsidó hagyományról, amelynek korszerű formája lehetővé teszi az egyéni képességek minden korábbinál jobb kibontakoztatását.

 

 

 

A "Zsészex"-ről és nagyon sok egyébről...

szeptember 20, 2011 - 15:27
Mihály Éva Amichay (Forrás: Facebook)

Sokat morgolódtunk már a FEMINA és egyéb "női" magazinok sztereotíp nőképén és szexuális tanácsain - melyeket javarészt osztani nem, csak ostorozni tudtunk. Örömmel tölt el ezért, ha vannak ellenpéldák is - és vannak. Igaz, nem botlik beléjük nap mint nap kéretlenül az ember a "top 12 óra"  válogatásban, s az Index címlapján is főleg hímsoviniszta bloggerek - sőt immáron gasztrobloggerek - aktuális hányadékaiba botlik az ember.

Dénes Valéria festőművész (1885–1915)

november 29, 2016 - 21:17

Budapesten született jómódú családból, rendkívül gondos nevelést kapott.  

Szablya Frischauf Ferenc festő magániskolájában tanult, aki rögtön felfigyelt a megszokottól eltérő képességeire, eredetiségére. Már 1903-ban, első kiállításán elismerő kritikákat kapott. 1906 és 1911 között a Kéve művészegyesület tagja volt. Dolgozott Nagybányán, majd 1910-ben Párizsban Matisse tanítványa volt. Itt ismerkedett meg a kubizmus első magyar képviselőjével, Galimberti Sándorral, akivel 1911-ben házasságot kötöttek. 1914-ben 77 képet állított ki a Nemzeti Szalonban.

Josephine Levy-Rathenau német szociális munkás, feminista (1877–1921) 

április 01, 2018 - 14:41

német nőmozgalom egyik úttörője Berlinben született zsidó értelmiségi családba. Alapos nevelést kapott, beszélt angolul, franciául, olaszul. 1894-ben alapító tagja volt a Bund deutscher Frauenvereine egyesületnek, melynek fő célja a nők munkavállalásának és anyagi függetlenségének elősegítése volt. 1902-től vezette a berlini Auskunftsstelle für Frauenberufe, az első nőknek szóló karriertanácsadó központot. 1914-ben a Nationalen Frauendienstes egyik alapítója volt. 

A török erők brutálisan kivégeztették a fegyvertelen kurd politikusnőt

október 17, 2019 - 14:01
Hevrin Hálaf

Ahogyan több magyar hírportál is megírta, legkevesebb kilenc kurd civillel végzett a Törökország által támogatott arab milícia Szíria északi részén. Az áldozatok egyike a 35 éves Hevrin Hálaf, a Szíriai Jövő Párt főtitkára volt, akit kirángattak az autójából és agyonlőttek.

Bertha Pappenheim osztrák szociális munkás, író, feminista (1859–1936)

december 27, 2016 - 00:52

Jómódú bécsi kereskedőcsaládba született. Több nyelven beszélt, sokat olvasott, de 16 éves korában ott kellett hagynia az iskolát, csak bátyja járhatott egyetemre. 1888-ban jelentek meg első irodalmi publikációi, kezdetben álnéven, abban az időben kezdte szociális és politikai tevékenységét is. Dolgozott ingyenkonyhán, majd zsidó leányok árvaházában, amelynek később az igazgatója lett.

Reichard Piroska költő, műfordító, tanár (1884–1943)

december 11, 2018 - 19:46

Beregszászon született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, utána gimnáziumi tanári állást kapott. 1909-ben védte meg Telamon históriája című doktori disszertációját. Első versei a Nyugatban jelentek meg, aminek állandó szerzője lett. Elbeszéléseket, meséket, tanulmányokat publikált, angol költőket és írókat fordított. 1932-ben megkapta a Baumgarten-díjat. A zsidótörvények megjelenése után öngyilkos lett. 

Néhány munkája: Az életen kívül; Őszi üdvözlet; A változó napokkal. 


Reichard Piroska: Találkozás

Emmy Noether német matematikus

március 20, 2010 - 13:28

Emmy Noether matematikus, elméleti fizikus 1882. március 23-án született a németországi Erlangenben. Apja, Max Noether a helyi egyetem matematikaprofesszora, anyja, Ida Kaufmann, gazdag kölni család lánya. Három fiútestvére gimnáziumot végzett, ami az egyetemre való bejutást készítette elő, lányokat ide nem vettek fel. Emmy az erlangeni Höhere Töchter Schule-t végezte, irodalmat és nyelveket tanult, zongoraleckéket vett, és a záróvizsgák letétele után angolt és németet taníthatott Bajorországban. A nyelvtanítás azonban nem vonzotta, matematikával akart foglalkozni.

Elek Ilona vívó, az első magyar női olimpiai bajnok (1907–1988)

december 28, 2016 - 14:02

Az első magyar női olimpiai bajnok testvérével, tal,  a Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben tanult vívni. 1929-től a Detektív Atlétikai Club sportolói lettek, mert ez volt az egyetlen, amelyik zsidókat befogadott. Hatszor volt országos bajnok egyéniben, háromszor csapatban. Ötször volt Európa-, hatszor világbajnok. 1936-ban Berlinben az olimpián aranyérmes lett, 12 év múlva a londoni olimpián megvédte címét.