Gioconda de Vito olasz hegedűművész (1907 - 1994)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Gioconda de Vito olasz hegedűművész (1907 - 1994)

augusztus 18, 2014 - 15:42

Gioconda de Vito klasszikus hegedűművész (1907–1994) 1907. július 26-án (egyes források szerint június 22-én) született öt gyerek egyikeként született a dél-olaszországi Martina Francában. Családja borászattal foglalkozott. Kezdetben formális oktatás nélkül játszott hegedűn, csupán egy helyi zenekarvezetőtől vett zeneelmélet-leckéket. Nyolcéves korában nagybátyja, egy Németországban élő hivatásos hegedűművész elhatározta, hogy ő maga fogja tanítani, miután hallotta Gioconda előadásában Charles Auguste de Bériot egy hegedűversenyét. Tizenegyéves korában beiratkozott a pesarói Rossini Konzervatóriumba, ahol Remy Principe tanítványa lett. Tizenhárom éves korában elvégezte a kozervatóriumot és megkezdte karrierjét szólistaként, tizenhét éves korára pedig mestertanár lett Bari újonnan megalapított kozervatóriumában. 1932-ben megnyerte a Bécsben megrendezett első Nemzetközi Hegedűversenyt Bach d-moll chaconne-jával.

Ezt követően Palermóban és Rómában tanított, a Szent Cecília Akadémián – korábban Mussolininek is bemutatták, aki nagy csodálója volt művészetének és állítólag hozzásegítette de Vitót a római álláshoz. 1944-ben az Akadémián életre szóló professzori kinevezést kapott, ekkor azonban a második világháború megakasztotta ígéretes karrierjének talán legproduktívabb időszakát.

A háborút követően rögzített néhány felvételt, 1948-ban pedig Londonban is bemutatkozott Brahms hegedűversenyével (Victor de Sabata vezényelt). E sikeres fellépést továbbiak követték az Edinburgh Fesztiválon, majd közös koncertek olyan művészekkel, mint Yehudi Menuhin, Isaac Stern és Arturo Benedetti Michelangeli. 1953-ra ő számított Európa elsőszámú női hegedűművészének, bár az USÁ-ban gyakorlatilag ismeretlen maradt.

1957-ben Wilhelm Furtwängler vezényletével egy Brahms-szonátát adott elő XII. Piusz pápa előtt a Gandolfo-kastélyban – a pápa maga választotta ki a szonátát. Egy évvel később de Vito egy Mendelssohn concertót játszott az egyházfőnek – egyúttal be is jelentette neki szándékát, mely szerint három év múlva visszavonul, mivel elérte karrierjének csúcsát. A pápa eredménytelenül próbálta döntéséről lebeszélni. Ekkortájt Edwin Fischerrel is együtt dolgozott, nem sokkal annak halála előtt – Brahms-szonátákat vettek fel, majd Beethoven Kreutzer-szonátáját és Franck A-dúr szonátáját.

De Vito 1961-ben, csupán ötvennégy éves korában vonult vissza – nemcsak a koncertezéstől, de hegedűn sem játszott többet és tanítani sem volt hajlandó.

Az USÁ-ban soha nem lépett fel, pedig Arturo Toscanini és Charles Munch több alkalommal hívták. Koncertezett azonban Ausztráliában, Argentinában, Indiában, Izraelben és Európában, valamint a Szovjetunióban, ahol az első Csajkovszkij Hegedűverseny zsűritagjaként is szerepelt.

Repertoárja nem volt széles: kevés olyan művet tartalmazott, amely a 19. századnál később született – Pizzetti talán az egyetlen kivétel. Kedvence „a három B” volt: Bach, Beethoven és Brahms. 1990-ben „The Art of Gioconda de Vito” címmel jelent meg felvételeiből gyűjtemény. A lemezen szerepel egy Bach kettős hegedűverseny, amelyet Yehudi Menuhinnal ad elő, Anthony Bernard vezényletével.

1941-ben kötött házasságot a brit David Bicknell-lel, az EMI egyik igazgatójával, 1951-től az Egyesült Királyságban élt. 1994-ben, 87 évesen hunyt el.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Liszt Ferenccel is játszott: Arma Senkrah amerikai hegedűművész

június 06, 2017 - 18:10

New Yorkban született 1864-ben, művészként megfordítva használta vezetéknevét (Harkness). Anyja tanította zongorázni és hegedülni, korán kiderült, milyen tehetséges. 9 éves volt, amikor Európába utaztak, hogy a legjobb tanároktól tanulhasson. Lipcsében Arno Hilf, Brüsszelben Henryk Wieniawski volt a mestere. 1873 és 1875 között a párizsi konzervatóriumban Joseph Massart foglalkozott vele. Első komoly sikere 17 évesen Párizsban volt, ahol a Paris Conservatoire versenyén első díjat nyert.

Barbara Strozzi olasz zeneszerző, énekes (1619–1677)

július 30, 2017 - 20:33

Korának híres költője, Giulio Strozzi  házasságon kívül született lánya. Zenei tehetsége rendkívül korán megmutatkozott, apja támogatta és a legjobb tanárokat fogadta mellé. 16 évesen már csodálatosan énekelt és több hangszeren játszott. Tehetséges és termékeny komponista is volt, 1644-ben jelent meg első műve, amelyet a toszkánai nagyhercegnőnek dedikált.  Dalainak szövegét kezdetben apja, majd később ő maga írta. Életművéből kiemelkednek kantátái, melyek hat kötetet tesznek ki. 

 

Arányi Jelly (Jelly d’Arányi) magyar/angol hegedűművész (1893–1966)

május 30, 2016 - 21:26

Szenvedélyes, lendületes játékáról volt híres. Családjában több híres művész volt, először zongoraművésznek készült, majd a hegedűt választotta, Hubay Jenő tanítványa volt a budapesti Zeneakadémián. Londonban telepedett le, szerte Európában és Amerikában tartott koncerteket, hamar népszerű lett. Klasszikus és kortárs műveket egyaránt játszott. Több kortárs zeneszerző írt neki darabot, köztük Bartók, Ravel, Vaughan Williams, Bartók Bélával több közös koncertje is volt.