A magyar érettségi genderszempontból (2013)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A magyar érettségi genderszempontból (2013)

május 06, 2013 - 13:20

2013. május 06-án megírták az érettségizők a magyar feladatsort,
íme:  www.delmagyar.hu/erettsegi/magyar_erettsegi_feladatok_2013_itt_a_feladatsorime_a_megoldasok_is/2331694/

A szövegértésben a gyermeki beszéd fejlődésének állomásait női szerző írja le - nem véletlenül, hisz alighanem  kevés férfi életének képezi  részét a gyermekgügyögés aktív tanulmányozása.

Bár ahogy a legújabb korban a szülés tudománya is átcsúszott a férfiak birtokába és fennhatósága alá, úgy ezen sem igazán csodálkoznánk.

A nagyobb lélegzetű önálló szövegalkotás (esszé) témáját szokás szerint három lehetőség közül választhatták a vizsgázók.

Az elemzendő írásművek szerzői kivétel nélkül férfiak, szám szerint négy.

Közülük kettő már abból  a huszadik századból, melyben nők is tettek le szép számmal  jelentős irodalmi műveket az asztalra - bár őket  a számos nemzetközi elismerés ellenére is elmulasztották az irodalmi kánonba illetve a középiskolai törzsanyagba emelni.

A teljesség kedvéért hozzátehetjük, hogy  az évtizedek óta szégyenletesen alacsonyan reprezentált női szerzők (Sapphó és Kaffka Margit együttesen nem tesz ki 5 %-ot, nemhogy 50-et, holott az irodalom mégcsak nem is tipikusan férfi-privilégium) mellé beemeltek a  tananyagba  megint sok új férfit, plusz egyetlen nőt : a szélsőségesen zsidógyűlölő Tormay Cécile személyében, sajnos... mert ha egyszer ilyen, akkor már az se lehet öröm, hogy merő véletlenségből (vagy épp nem is...)  nő az illető.

Akárcsak a politikát és a közéletet, a tételek kiíróit sem hatják át a genderszempontok - az igény, hogy a fele létszámú felnövekvő női embernek is kellene példakép nemcsak a celebvilágból, illetve hogy a fiúk lehetőleg  ne csak szórakoztató- és  kiszolgálószemélyzet, vagy ősellenség formájában ismerjék meg a női nemet, ahogy az ma rájuk egyre markánsabban a médiából és az internetről árad.

Aki az érettségin a nőképet hiányolja, annak mindjárt ott van a leggyakrabban választott középső esszé témája, a Márai - elbeszélés címszereplő főhőse, egy igazán utálnivaló, csaló szörnyeteg - aki természetesen nő.

Hogy mit üzen a ma érettségiző generációnak az így tematizált magyar tételsor ?
Tudat alatt pontosan azt a rögvalóságot fixálja bennük, melyen eszmélve még nagyon sokáig esélyük sem lesz kitörni a magyar nőknek Európa sereghajtói szerepéből.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Virginia Woolf: Saját szoba

július 09, 2010 - 10:12

Virginia Woolf (1882 – 1941) a huszadik század egyik legzseniálisabb írója, a hagyományos próza megújítója, regényei a tudatfolyam-technika csúcsteljesítményei. A belső ábrázolásmód és az idő-tér-élmények, -érzékelések bemutatása, elemzése mellett több regényében is helyet kapnak feminista kérdések, így elsősorban az Orlandóban (női írás, nemek átjárhatósága, gender, androgenitás) vagy a Messzeségben (egzisztencializmus, határ-kérdések, önmegvalósítás).

Kaffka Margit – Miért éppen ő? Hová tűntek a nők az irodalomból?

november 06, 2010 - 14:25

A Rózsaszín szemüveg címet viselő beszélgetéssorozat válaszokat keres arra a kérdésre, hogy hová tűntek a nők az irodalomból? Az írás a férfiak feladata? Nők tollából csak lányregények és lektűrök születnek?  Ki volt Kaffka Margit a magyar irodalomban? Mire volt képes? Miért ő az egyetlen kanonizált nőíró?