Mivel Magyarországon is markáns hiányosságokat mutat az interszekcionalitást tudatosító, átfogó emberi jogi szemlélet és a különböző diszkriminációs formák ellen küzdő csoportok közti szolidaritás, szavait érdemes itthon is megfontolni.
A Friedrich-Ebert-Stiftung október 15-i, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséggel közösen szervezett konferenciájának témája az Európai Unió volt: milyen előnyökkel járt a csatlakozás a nemek társadalmi egyenlősége számára Kelet-Közép-Európa egyes országaiban, és mely területeken van még szükség további munkára?
A Magyar Női Szemle az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének (az IFUW – International Federation of University Women hazai tagszervezetének) lapjaként működött 1935 és ’39 között. Az első főszerkesztő, egyben az egyesület elnöke Dr. Magyari Zoltánné Dr. Techert Margit volt. (Az első elnök Ritoók Emma.) A lap munkatársai közé tartozott Czeke Marianne, az első magyar könyvtárosnő (aki egy ideig az egyesület elnöke is volt), valamint Dr. Bobula Ida történész, az első habilitáló magyar nő, az első női egyetemi magántanár is.
Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10‐én. Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának,
A diszkrimináció Magyarországon több társadalmi csoportot sújt és az élet számos területén jelen van. Az oktatás, a szolgáltatások igénybevétele, a lakhatás körülményei mellett a foglalkoztatásban
Koncz Katalin 2008-as tanulmányában azt írja, hogy „a nemek esélyegyenlőségére vonatkozó számtalan célkitűzés, határozat, intézkedés ellenére évtizedek óta ugyanazok a problémák vannak napirenden, a nemek
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) április 24-én zárult médiakampányának célja a hatóság ismertségének növelése volt a 18–59 éves célcsoport körében. A kampány központi üzenetét – „Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet!” – széles körben juttatta el az EBH a lakossághoz. 2013. február 1. és április 24. között rádió- és tv-reklámok, óriásplakátok, BKV-hirdetések, citylight poszterek, offline és online hirdetések segítettek abban, hogy a társadalmi csoportok széles körben megismerjék a diszkrimináció különböző formáit tiltó hazai jogszabályt, vala-mint a hatóság szolgáltatásait.
„Kezdetben – az első tíz évben – szabadon ünnepelhettünk, mint egy igazi demokratikus fővárosban. Most már olyan, mint egy háború.”
Borgos Anna (irodalmár, pszichológus, a Labrisz egyik alapítója) informatív és egyben szórakoztató, jó hangulatú előadására az első magyar LMBT Történeti Hónap keretében került sor február 7-én, csütörtökön a Brit Nagykövetségen.
Amikor a főszerkesztőnknek meséltem arról, hogy az emberi jogokról szeretnék írni, azt a választ kaptam: oké, de ez nem érdekel senkit. A következő beszélgetésből Nyirati Andrással – emberi jogi képző, Az Emberség Erejével Alapítvány elnöke – talán kiderül, van akit igen és lehet, hogy egész sokan vagyunk.
