1871-ben Matilde Bajer és férje, Frederik Bajer liberális képviselő (aki 1886-ban először próbálta a parlament elé terjeszteni a nők választójogának kérdését) megalapítja a Dansk Kvindesamfund (Dán Nők Társasága) szervezetet. Alapító tag még Ida Falbe-Hansen tudós. 1872 és 1883 között Caroline Testman az elnök. 1885-től lapot adnak ki Kvinden & Samfundet (A Nő és a Társadalom) címmel. Line Luplau és Elisabeth Grundtvig kiemelkedő aktivisták, utóbbi aki 1890-ben a parlament első gyorsírónője lett.
1885-ben Matilde Bajer elhagyja a saját szervezetét (mert elégedetlen azzal, hogy túl óvatos a nők választójogát illetően) és megalapítja a Kvindelig Fremskridtsforening (Nők a Haladásért) egyesületet. Lapjuk:Hvad vi vil (Amit akarunk). Egyik kiemelkedő tagjuk Massi Bruhn író.
A dán nők szavazati jogát a helyhatósági választásokon 1908-ban, a parlamenti választásokon pedig 1915-ben iktatták törvénybe.
A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott.Tovább olvasom
A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba.Tovább olvasom
A Dansk Kvindesamfund, az első dán nőegyesület egyik alapítója és elnöke 1872-1883 között. Koppenhágában született, jómódú polgárcsalád lánya, szeretett volna tanulni, de apja meggyőződése szerint nőknek arra semmi szükségük.Tovább olvasom
A Danske Kvindeforeningers Valgretsforbund (DKV, dán nők szüfrazsett szervezete) alapító tagja, 1889-1891 között elnöke volt. Lelkészcsaládból származott, férje is az volt.Tovább olvasom
Odenseben született, 1877-ben elvégezte a koppenhágai tanárképzőt és ott kezdett tanítani. 1884-ben két társával megalapították a Vældegaard Kvindeskole-t.Tovább olvasom
