Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16
Műveiben élénken megrajzolja a 20. század első felének irodalmi, kulturális életét.

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

 Énreám sohasem hatott lenyűgözően a nálamnál nagyobb erő. A velem való kényúri rendelkezést sohasem tűrtem békésen. Könnyen lázadtam, forrongtam, és nem adtam be a derekamat. Csak a teljes szeretetnek szereltem le. 

1913-ban megismerkedett Ady Endrével, de az eljegyzés végül (vagy mert Dénes anyja öngyilkossággal fenyegetőzött, vagy mert a költő lépett vissza) felbomlott. Végül egyáltalán nem bánta, hogy nem ő lett az "Ady-özvegy" - szakmai sikereket ért el és mozgalmas, hosszú életet élt. 1918-ban Szabó Ervin mellett bekapcsolódott a forradalmi munkába. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált. A harmincas évektől több kötetben adta ki visszaemlékezéseit, önéletrajzát és a kortársai jellemrajzát. Háromszor megözvegyült, nyolcvan évesen még hozzáment egy nála harminc évvel fiatalabb festőművészhez, és még több mint húsz évet éltek boldogan együtt. 1982-ben József Attila-díjat kapott. 102 évesen hunyt el.  

Unokatestvére festőművész. 

Művei:

  • A láthatatlan kendő (kisregény, Budapest, 1932)
  • Élet helyett órák (visszaemlékezések, Budapest, 1935)
  • Az ismeretlen Ady (Ady Lajosné nevével, Budapest, 1942)
  • Akkor a hársak épp szerettek (visszaemlékezések, Budapest, 1957)
  • Zrínyi Ilona (életrajzi regény, Budapest, 1959)
  • Egyszeri kaland (önéletrajzi regény, Budapest, 1964)
  • Gyalog a baloldalon (önéletrajzi regény, Budapest, 1965)
  • Párizsi körhinta (önéletrajzi regény, Budapest, 1966)
  • Szivárvány (visszaemlékezések, 1970)
  • Úgy, ahogy volt (visszaemlékezések kortársairól, 1974)
  • Tegnapi újművészek (visszaemlékezések, Budapest, 1974)
  • El ne lopd a léniát (visszaemlékezések, Budapest, 1978)
  • Szivárvány Pesttől Párizsig (visszaemlékezések, Budapest, 1979)
  • Élet helyett órák - Talán Hellász küldött (visszaemlékezések, dokumentumok, Budapest, 1980)
  • Ami a százból kimaradt (tárcák, cikkek, Budapest, 1985).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.