Az EP nőjogi bizottsága véleménytervezetében bírálja a magyarországi helyzetet

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Az EP nőjogi bizottsága véleménytervezetében bírálja a magyarországi helyzetet

március 27, 2018 - 23:28
Brüsszel, 2018. március 27., kedd (MTI) - Több okból is bírálják a magyar helyzetet az Európai Parlament (EP) nőjogi és esélyegyenlőségi szakbizottságának (FEMM) véleménytervezetében, amelyet a testület keddi brüsszeli ülésén ismertettek.

A téma azért szerepelt a napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez a FEMM is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A Maria Noichl szociáldemokrata jelentéstevő által előterjesztett dokumentumban "sajnálatosnak" nevezték a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák "újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára", illetve rámutattak, hogy Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban.

Emlékeztettek rá, hogy Magyarország európai összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének egyenlőségi indexén.

Mint írták, a külföldről támogatott civil szervezetekről elfogadott jogszabály "aggasztó" hatással van számos létfontosságú nőjogi szervezet jövőbeli működésére, továbbá elítélték "az oktatás és kutatás szabadságával, és különösen a társadalmi nemekkel kapcsolatos tanulmányokkal szembeni támadásokat".

A tervezetben emellett hangsúlyozták a nők önrendelkezési jogának fontosságát, leszögezték, hogy tiszteletben kell tartani a nők szexuális és reproduktív jogait, valamint ezzel összefüggésben elítélték "a roma nőkkel szemben alkalmazott rossz bánásmódot és megkülönböztetést, például az egészségügy területén".

Végezetül felszólították a magyar kormányt a nők elleni erőszak felszámolását célzó mielőbbi ratifikálására.

Anna Zaborska néppárti képviselő elmondta, módosító indítványokat fognak benyújtani, hogy kiegyensúlyozottabb szöveget fogadhassanak el, mert a cél nem az ország elítélése, hanem a megsegítése. Hozzátette, nem ítélhető el, ha egy tagállam átláthatóvá kívánja tenni az esetlegesen lobbitevékenységet végző szervezeteket, a kérdés csak ennek a módja.

Jadwiga Wisniewska, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció politikusa kijelentette, hogy ő nem támogatja a vélemény kidolgozását, szerinte ugyanis erre nincs mandátuma az EU-nak. Kiemelte: csak a szerződéses keretek között lehet cselekedni, tiszteletben tartva egy adott társadalom értékeit. Hozzátette, az EU-nak is érdeke, hogy mindössze szükség esetén, a szubszidiaritás elvét figyelembe véve avatkozzon be, mivel a beavatkozás nyugtalanságot szül. Aláhúzta, a nők magyarországi helyzete nem ad okot aggodalomra más tagállamokhoz képest, ahol súlyosabb problémák mutatkoznak. Vannak kérdések, amiken dolgoznia kell még az országnak, de a magyar szociális politika például nagyon kedvező - mondta.

A liberális Angelika Mlinar ugyanakkor úgy vélekedett, hogy "botrányos a helyzet, Magyarország egész egyszerűen nem ismeri el az EU szabályait".

A képviselők április 11-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a véleménytervezethez, amelyről a FEMM másnap fog szavazni.

A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét. A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Marad a férfikvóta és az EU szégyenpadja

október 24, 2011 - 23:23
A vitanap kezdeményezője, Ertsey Katalin (LMP)

A fenti sorok megfogalmazásától a múlt szerdai parlamenti vitanapig volt egy választás, és eltelt újabb 4 év - ám mindössze a többször visszaköszönő 18 évet kell 22-re javítani benne, s változatlanul  aktuális minden gondolata.

E sürgető témában, (melyet Európa felvilágosultabb felén szinte  mindenütt respektáltak és  törvényi szabályozással radikálisan javítottak - sok helyen olyannyira régen, hogy  ma már élvezik a népesedéspolitikai eredményeit is !), nálunk  a helybentopogás és elodázás vált  természetes állapottá - ez a hozzáállás jópár felszólalásból világosan kitetszett.

„A politikai akaraton múlik” – a nemek egyenlősége és az EU a FES fórumán

november 03, 2014 - 00:00

A Friedrich-Ebert-Stiftung október 15-i, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséggel közösen szervezett konferenciájának témája az Európai Unió volt: milyen előnyökkel járt a csatlakozás a nemek társadalmi egyenlősége számára Kelet-Közép-Európa egyes országaiban, és mely területeken van még szükség további munkára?

„Európa a nőkért”

szeptember 11, 2009 - 17:48

„Nemek közti egyenlőtlenség? Hisz a nők és a férfiak egyenlők.” Sajnos sokszor hallom ezt a választ mikor egy beszélgetés során szóba kerül a nemi egyenlőtlenség témája. E cikket és a füzetet pont ezért tartom fontosnak. Azért, hogy rávilágítsunk, hogy a nők és a férfiak között igenis vannak egyenlőtlenségek – beszélhetünk akár gazdasági különbségekről, munkapiaci esélyegyenlőtlenségről vagy akár a családon belüli erőszakról is.