Ma 86 éves Mészáros Márta filmrendező

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ma 86 éves Mészáros Márta filmrendező

szeptember 19, 2017 - 12:08

Moszkvában végezte el a filmfőiskolát, hazatérése után riportfilmeket kezdett készíteni. Első játékfilmje az Eltávozott nap volt. A következő években készített filmjei egyre nagyobb sikereket arattak, különösen a külföldi kritikusok és közönség előtt. Gyakori témája a nők élete, sorsa, helyzetük a magán- és közéletben. Az első női rendező volt, akit Arany Medve díjjal tüntettek ki 1975-ben az Örökbefogadás című filmjéért. Számtalan hazai és külföldi dja közül néhány: OCIC díj (Berlin); Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, a zsűri külön nagydíja; Kossuth-díj; OCIC díj (Velence); Arany Plakett díj (Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál); a Magyar Filmkritikusok Életműdíja.

Néhány munkája: 

  • Szép lányok, ne sírjatok!;
  • Kilenc hónap;
  • Napló gyermekeimnek;
  • Napló szerelmeimnek;
  • Napló apámnak, anyámnak;
  • Piroska és a farkas;
  • A hetedik szoba;
  • A szerencse lányai;
  • Kisvilma – Az utolsó napló;
  • Csodálatos mandarin;
  • Utolsó jelentés Annáról.

 

 

Kolonits Ilona filmrendező (1922–2002)

március 15, 2018 - 22:20

Az első magyar női filmrendezők egyike fiatalkorában az Elzett gyárban dolgozott lakatosként, József Attila ismeretségi körébe tartozott. A háború alatt részt vett a budapesti gettó gyermekeinek mentésében. A háború után a Színművészeti Főiskola növendéke, 1949-1954 között a moszkvai Állami Filmintézetben aspiráns. A filmtudományok kandidátusa, Garai Erzsébettel és Bíró Yvettel együtt az első három magyar filmművészet terén doktorált kandidátus nő egyike. A Mafilm, majd a Movi Dokumentumfilm stúdióban dolgozott, számtalan dokumentumfilmet és riportot rendezett.

Zsurzs Éva filmrendező (1925–1997)

szeptember 29, 2017 - 14:30

Kossuth-díjas, Érdemes művész, a magyar televíziózás egyik legjelentősebb alakja. 1957-től volt az MTV munkatársa, az évtizedek során egyedülálló életművet hozott létre. Magyar és külföldi, klasszikus és kortárs művek kerültek ki a keze alól, parádés szereposztással.  

Egyik lánya Zsurzs Kati színésznő. 

Néhány munkája: 

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.

Kovacsev Friderika festő (1891–1975) 

március 18, 2017 - 22:46

Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán végzett 1922-ben, többek között Deák Ébner Lajos, Glatz Oszkár, Réti István és Csók István voltak a mesterei. A főiskola mellett a szentendrei, nagybányai, kecskeméti művésztelepeken is megfordult. Képei 1916-tól szerepelnek különböző kiállításokon. Tájképei, portréi napjainkban is az aukciós házak keresett darabjai.

Nagy Etel tánc- és mozgásművész, koreográfus (1907–1939)

június 21, 2017 - 15:05

A Munkás Testedző Egyesületben tornázott, majd Pozsonyban egy mozdulatművész mellett dolgozott. 1928-tól Bécsben Gertrud Kraus növendéke volt, 1930-tól Budapesten Ritter Máriától tanult, akinek később munkatársa lett. Egy nemzetközi táncversenyen Varsóban debütált, itthon a Zeneakadémián voltak szólóestjei. Több publikációja jelent meg a tánc elméletéről. Pesten gyerekeknek nyitott iskolát, ezt néhány év után a rendőrség betiltotta. Korai halálát követően kortárs művészek – közöttük férje, Vas István – könyvben tisztelegtek emléke előtt.