A svéd munkásnőkért: Gerda Meyerson

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

A svéd munkásnőkért: Gerda Meyerson

április 04, 2017 - 01:07
A svéd munkásnők körülményeinek javításáért küzdött.

Jómódú családba született 1866-ban. Stockholmban az Åhlinska skolanban tanult. Korán kezdett érdeklődni a szociális problémák iránt, különösen a munkásnők helyzete foglalkoztatta, fontosnak tartotta élet- és munkakörülményeik javítását. 1898-ban megalapította a Föreningen Hem för arbeterskor-t (munkásnők egyesülete), melynek titkára volt. Alapító tagja volt a Centralförbundet för socialt arbete-nek (CSA, szociális munkások központi egyesülete). 1929-ben halt meg. 

Néhány munkája: Svenska hemarbetsförhållanden : en undersökning utförd som grund för Centralförbundets för socialt arbete hemarbetsutställning; Kvinnorna i industrin: anteckningar; Ungdom och kärlek: ett ord till arbetarklassens unga kvinnor; I jullofvet: berättelser för barn.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Eleanor May Moore ausztrál újságíró, pacifista, feminista (1875–1949) 

március 02, 2017 - 00:41

Melbourne-ben a Presbyterian Ladies' College és a Stott's Business College elvégzése után titkárnőként dolgozott, emellett szabadúszó újságíró volt. 1915-ben kapcsolódott be a békemozgalomba, alapító tagja majd nemzetközi titkára volt a Sisterhood of International Peace-nek (SIP), melyet ő képviselt 1919-ben a zürichi International Women's Congress-en.  A szervezet később Women's International League for Peace and Freedom (WILPF) néven működött, Moore haláláig titkára és aktiv tagja volt. Meg nem alkuvó békepárti volt, ellenezte a kötelező katonai szolgálatot, a fegyverkezést.

A svéd nőmozgalom élén: Elin Wägner

május 15, 2016 - 23:41
Elin Wägner 1897-ben

A svéd feminista mozgalom egyik alapítója és vezéralakja Lundban született 1882-ben. Diákkorában az iskolai újságot szerkesztette, tanulmányai befejezése után újságíró lett. Első regénye Från det Jordiska Museet címmel 1907-ben jelent meg. Írásainak gyakori főszereplője a független, önálló, jogaiért harcoló nő. A női választójogi mozgalom egyik vezetőjeként ő képviselte a svéd nőket 1909-ben a londoni nemzetközi nőkongresszuson. 1913 és 1914 között társaival több, mint 350 000 aláírást gyűjtöttek össze a nők szavazati jogának törvénybe iktatásáért.