A svéd munkásnőkért: Gerda Meyerson

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

A svéd munkásnőkért: Gerda Meyerson

április 04, 2017 - 01:07
A svéd munkásnők körülményeinek javításáért küzdött.

Jómódú családba született 1866-ban. Stockholmban az Åhlinska skolanban tanult. Korán kezdett érdeklődni a szociális problémák iránt, különösen a munkásnők helyzete foglalkoztatta, fontosnak tartotta élet- és munkakörülményeik javítását. 1898-ban megalapította a Föreningen Hem för arbeterskor-t (munkásnők egyesülete), melynek titkára volt. Alapító tagja volt a Centralförbundet för socialt arbete-nek (CSA, szociális munkások központi egyesülete). 1929-ben halt meg. 

Néhány munkája: Svenska hemarbetsförhållanden : en undersökning utförd som grund för Centralförbundets för socialt arbete hemarbetsutställning; Kvinnorna i industrin: anteckningar; Ungdom och kärlek: ett ord till arbetarklassens unga kvinnor; I jullofvet: berättelser för barn.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dame Anne Loughlin brit szakszervezeti vezető (1894–1979)

április 22, 2017 - 14:50

12 éves volt, amikor anyja meghalt és neki kellett ellátnia négy testvérét. 16 éves volt, amikor apja is meghalt, és ő lett a családfenntartó. Leeds egyik ruhaüzemében dolgozott, belépett a szakszervezetbe, nemsokára bizalmivá választották. Kiderült, hogy ügyesen tud tárgyalni, jó szervező és szenvedélyes szónok. 1916-ban, 22 éves korában, hatezer munkás sztrájkját szervezte és irányította. A harmincas években az NUTGW (Union of Tailor and Garment Workers) felső vezetésében dolgozott, 1948-ban főtitkárrá választották.

Marika Stiernstedt svéd író (1875–1954)

április 12, 2017 - 00:47

19 évesen publikálta első munkáját, a Sven Vingedal-t. Regényeiben, elbeszéléseiben mindig a nő áll a középpontban, az otthonán kívül is érvényesülni akaró, a férfiakkal egyenlő értékű nő. Kiállt a nők szexuális emancipációjáért, a kettős mérce megszüntetéséért, erről szól az Alma Wittfogels rykte és a Landshöfdingens dotter című regénye. A Fröken Liwinegy leányanya megpróbáltatásait mutatja be. Az 1940-es években írt műveiben - Indiansommer, Banketten, Attentat i Paris - határozottan kiállt a fasizmus ellen. Utóbbi magyarul is megjelent, Merénylet Párizsban címmel.

Elise Ottesen-Jensen (Ottar) norvég feminista, anarchista, újságíró (1886–1973)

május 20, 2015 - 19:43
Elise Ottesen-Jensen (Ottar)

Norvégiában született 1886. január 2-án, férjhezmenetele után Svédországban élt.

A Sveriges Arbetares Centralorganisation (Svéd munkások központi szervezete) anarchista egyesületének tagja.

Fontos feladatnak tartotta, hogy a nők tisztában legyenek jogaikkal, értsék és ismerjék meg saját testükeket, szexualitásukat. Kezdeben az Arbetaren (A munkás) című lapban válaszolt a nők kérdéseire, majd saját újságot indított Vi Kvinnor (Mi nők) címmel.