Kánya Emília (Szegfi Mórné) író, újságíró, az első magyar női lapszerkesztő (1828–1905)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Kánya Emília (Szegfi Mórné) író, újságíró, az első magyar női lapszerkesztő (1828–1905)

december 27, 2016 - 14:35

Az első női lapszerkesztő értelmiségi családba született, alapos nevelést kapott. 17 évesen lett Feldinger Gottfried felesége, akivel közösen szerkesztették az Euphrosine című lapot. Emilia néven a Napkelet, Hölgyfutár, Szépirodalmi Közlöny és Divatcsarnok is közölte írásait. Tíz év után elváltak, nemsokkal utána Családi Kör címen lapot indított, amely gyorsan népszerű lett, rangos írók publikáltak benne. 1861-ben házasságot kötött Szegfi Mór újságíróval, akivel leány-árvaházat  és nőképző-egyletet alapítottak. 

A Családi Kör az első időszakban élen járt az emancipációs törekvések népszerűsítésében. Később a Pesti Jótékony Nőegylet hivatalos lapja lett. Kánya Emilia visszaemlékezéseiben így ír saját szerepéről:

Én az én szerény helyzetemben csak az eszmét tudtam adni, közreműködni a kivitelben, odaadni nappali és éjjeli munkámat, a többi érdem az én kedves nőtestvéreimé volt, akik megértettek, felkaroltak.

Néhány munkája: 

  • Szív és élet.
  • Beszélyek;
  • Válságos napok;
  • Beszélyek az ifjúság számára;
  • Rudolf trónörökös emléke. 

 


Elekes Irén Borbála "Mindent a nőkről" c. magyar nőtörténeti rádióműsorának kapcsolódó adása: beszélgetés Szaffner Emília irodalomtörténésszel:

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.

Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

december 27, 2016 - 14:28

Az első magyar gyermekkönyv szerzője Szentivánfán született nemesi családból. Széleskörű nevelésben részesült, gyerekkorától tanulta a latin, angol, francia, német nyelveket, zongorázott és hárfázott. Igen fiatalon, 1821-ben ment férjhez távoli rokonához, Bezerédj Istvánhoz. Élénk társadalmi életet éltek, baráti körük liberális felfogású. Amália elbeszéléseket írt, melyek főleg a nőneveléssel, női sorsokkal foglalkoztak. Része volt az első szekszárdi óvoda megnyitásában.