Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

december 27, 2016 - 14:28

Az első magyar gyermekkönyv szerzője Szentivánfán született nemesi családból. Széleskörű nevelésben részesült, gyerekkorától tanulta a latin, angol, francia, német nyelveket, zongorázott és hárfázott. Igen fiatalon, 1821-ben ment férjhez távoli rokonához, Bezerédj Istvánhoz. Élénk társadalmi életet éltek, baráti körük liberális felfogású. Amália elbeszéléseket írt, melyek főleg a nőneveléssel, női sorsokkal foglalkoztak. Része volt az első szekszárdi óvoda megnyitásában. 1834-ben született lánya, Floriana, ettől kezdve tanulmányozta a klasszikus gyereknevelési munkákat. 1836-ban a a Tolna megyei Hidja-pusztán Bezerédj Amália kezdeményezésére megnyílt az első falusi kisdedóvó (uradalmi cselédek gyerekei számára, de Bezerédj Flórit is ide járatta). Flóri könyve címmel gyerekeknek írt gazdagon illusztrált, verseket, mondókákat, intelmeket, játékokat, kottákat tartalmazó könyvét halála után férje adta ki. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

december 27, 2016 - 14:15

 

Híres székely nemesi család sarja, 1761-ben a Kis-Küküllő mentén, Szőkefalván született. Hétéves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lett Haller László grófba, de az, noha viszonozta érzelmeit, mást vett feleségül, mert családja nem tolerálta a vallási különbségeket. Csalódásában, és a szülői nyomásnak engedve Krisztina feleségül ment a Mezőcsáváson gazdálkodó, művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislánya született.

Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

április 12, 2017 - 01:02
Beniczkyné Bajza Lenke. Radóné Hirsch Nelly rajza, részlet.

Apja Bajza József író, költő, anyja Csajághy Laura testvére, Csajághy Júlia. 

Tizenhétéves korában kezdett publikálni, termékeny és sikeres írónak bizonyult. Regényei mellett sok elbeszélést írt, főmunkatársa volt a Nővilágnak, írásait gyakran közölte többek között a Koszorú, a Hölgyfutár, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.