Kronberger Lili műkorcsolyázó, a magyar sport első világbajnoka (1890–1974)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Kronberger Lili műkorcsolyázó, a magyar sport első világbajnoka (1890–1974)

december 20, 2016 - 00:00
Kronberger Lili a magyar sport első világbajnoka. Az első nők egyike volt, aki a műkorcsolyázásra adta a fejét és ezzel vált világhírűvé. Eleinte a férfiakkal kellett versenyeznie, mert még olyan kevés volt a női versenyző, hogy nem írtak ki számukra külön versenyt. Az első két világbajnoki versenyén 1906 és 1907-ben bronzérmet nyert, a sziléziai Troppauban (ma Opava) először lett világbajnok, amit háromszor védett meg Budapesten, Berlinben és Bécsben.

1910-ben, berlini versenyéről Dr. Liedmann Frigyes, a Budapesti Korcsolyázó Egylet titkára számolt be: 

„… a zenekar a Waldteufel keringőbe kezd, melynek lágy dallamos zenéje melle! Kronberger kisasszony indul, hogy másodszor védje meg a hölgy-bajnoki czímet… amikor bajnoknőnk keresztbefont karokkal egy csodálatos spirálissal, mely plaszticitás dolgában minden képzelhetőt felülmúlt, befejezte programját, akkor az egész közönség olyan tombolóan fejezte ki tetszését, melyhez hasonlót soha életemben nem hallottam. A kritikák csak úgy hemzsegtek: „Harmonie”, „Grazie”, és így tovább.”

Az utolsó bécsi világbajnoki versenye volt az első műkorcsolya futam, amit zene kísért, ami Kodály Zoltán ötlete volt. Férje és Kodály Zoltán segítségével a műkorcsolya sport egyik nagy újítását találta ki: a komponált zenére történő, művészi orientációjú műkorcsolya gyakorlatok bemutatását. Az 1911-es bécsi műkorcsolya világbajnokságon elsőként – és egyedüliként – mutatta a be gyakorlatát zenére, ezzel olyan sikert aratva, amely a műkorcsolyázás új korszakának kezdetét jelentette. Vetélytársai is átvették újítását, és napjainkban már el se tudnánk képzelni másképp.

A jellemzően maszkulin vonású hazai sajtónak nem tetszett, hogy nagyobb sikerei voltak, mint a férfiaknak, amit azzal indokoltak, hogy alig volt vetélytársa, ennek ellenére férfiak között is győzni tudott. Az utókor ennek ellenére messze földön megbecsülést ad neki: a Jewish Sport Hall Of Fame 1983-ban besorolta Kronberger Lilit a tagjai közé, a The World Figure Skating Hall of Fame tagja 1997 óta.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Novák Ilonka úszó (sz. 1928)

május 15, 2016 - 23:54
Lovász Gitta és Novák Ilona 1940-ben

Első bajnoki aranyérmét 1940-ben nyerte a 100 méteres hátúszásban. 1948-ban a londoni olimpián negyedik volt a rövidebb hátúszószámban és ötödik a 4x100 m-es gyorsváltóban. A helsinki nyári játékokon 1952-ben a világcsúcsot úszó 4x100 méteres gyorsváltó tagjaként nyert olimpiai bajnokságot. A 200 méteres hátúszásban ő volt az első három percen belüli úszónő. Egyéniben 24, váltóban 6 országos bajnokságot nyert, az FTC örökös bajnoka. A Testnevelési Főiskolán 1963-ban edzői oklevelet szerzett.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)