Dudich Endréné Vendl Mária, geológus (1890–1945)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Dudich Endréné Vendl Mária, geológus (1890–1945)

július 26, 2016 - 18:40
Vendl Mária az elfeledett geológusnő, Götz Irén Júlia után a második nő, aki egyetemi magántanári kinevezést kapott.

Vendl Mária

Dudich Endréné Vendl Mária Gyergyóditrón született, Székelyföldön, ahol édesapja a polgári iskola igazgatója volt. A környék már régóta ismert volt különleges geológiai adottságairól, ami neves geológusokat is ide vonzott kutatásokat végezni. Székelyföld egyik legjellegzetesebb ásványának nevét is Vendl Mária szülőfaluja kölcsönözte, és máig a világ ásványtani irodalmában is ditroit néven ismert.

Példaképe négy évvel idősebb bátyja volt, aki a budapesti tudományegyetemen geológiát tanult. Érettségi után, testvére nyomdokain haladva, mineralógussá képezte magát. Középisko­lai tanári oklevelet szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudo­mány­egyetemen, ahol diplomamunkáját pályadíjjal jutalmazták (1913). A lőcsei, majd a szombathelyi gimnáziumban tanított, de behatóan foglalkozott a kristályszerkezetek ­tanulmányozásával és a meteoritkutatással. 1920-ban a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtáránál állást ajánlottak fel neki.

Mindössze negyvenéves, amikor ( után) a második nőként egyetemi magántanárrá, később főállású tanárrá nevezték ki Deb­recenbe, ahol kristálytant oktatott. Aladár bátyja, Miklós öccse és férje után családjában a negyedik egyetemi tanár. Koch Sándorral közösen írták meg A drágakövek, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre című könyvet, amiért 1935-ben Rauer-díjat kapott. 1938-ban saját kérésére nyugdíjazták. A szakma nagy jelentőséget tulajdonít tudománynépszerűsítő munkájának. 

Fő művei:

  • A vaskői aragonit kristályalakja (1926),
  • Kristálytani vizsgálatok a magyarországi kalcitokon (1927),
  • Adatok a hazai kalcitok kristálytani ismeretéhez (1932),
  • A drágakövek (társszerző: Koch Sándor) (1930) 
  • Magyarország meteoritgyűjteményei (1951).

1926-tól haláláig a Magyarhoni Földtani Társulat, a Természettudományi Társulat és az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének tagja.  

Az erdélyi születésű, első magyar egyetemi tanár 1945-ben hunyt el Sopronban. Életének a második világháború viszontagságai vetettek véget.

Emlékére a Magyarhoni Földtani Társulat 1964-ben háromévenként kiosztásra kerülő Vendl Mária-emlékdíjat létesített, amelyet a névadó által megkezdett úton legtovább jutó fiatal magyar geológusoknak ítélnek oda.

Alakját a kerámiaszobrász Józsa Judit mintázta meg, aki a szoborkompozícióba számos kalcitféleséget épített be. Ezt a technikát, művészi és hiteles ábrázolásra törekedve, a világon először Józsa Judit alkalmazta. A kutatónő az antikvitásban kedvelt Tudomány allegóriájaként elevenedik meg. Szeretett kalcitjai emelkednek Parnasszus hegyeként a magasba. Mezítelen jobb lábával földgolyót formázó ásványra támaszkodik. Bal karjával hátulról átöleli a kompozíció leghangsúlyosabb, különleges kristályszerkezetű kalcitját. Jobb kezében könyv. Egy boldog nagyasszony, akinek éltében minden álma beteljesült.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Pécsi Eszter építész, statikus, az első magyar mérnöknő

december 16, 2015 - 15:30

Pécsi Eszter 1898. március 8-án, Pollák Eszter néven született Kecskeméten egy nehéz anyagi körülmények között élő, hétgyerekes családban. Ő készítette a margitszigeti fedett uszoda, a Budapest első vasszerkezetű magasházaként épült Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház, és több modern villa szerkezeti terveit. Elhagyta Magyarországot, 1958-ig Bécsben dolgozott, majd New Yorkba ment. 1915 és 1919 között a Technische Hochschule hallgatója volt Berlin-Charlottenburgban. Amikor 1919-ben a budapesti Műegyetem megnyílt a nők előtt, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait.

Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

február 06, 2018 - 12:18
Banga Ilona biokémikus

Hódmezővásárhelyen születt, a szegedi egyetem természettudományi karának hallgatója volt 1924-től, 1925-27 között a bécsi egyetemet látogatta, 1929-ben készítette el doktori értekezését. 1931-től a szegedi egyetem Orvos-Vegytani Intézetben dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett, 1940-ben kapta meg egyetemi magántanári kinevezését. Értékes publikációi alapján több külföldi intézet hívta meg, járt Bécsben, Liègeben, Oxfordban, Nápolyban.

Alapvető felismerései voltak, azonban a további kutatással Szent-Györgyi Straub-F. Brunót bízta meg.