Carrie Chapman Catt amerikai feminista (1859–1947)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Carrie Chapman Catt amerikai feminista (1859–1947)

május 24, 2016 - 11:04
Az amerikai feminizmus egyik vezéralakja, komoly szerepe volt a nők választójogának kivívásában.

A wisconsini Riponban született Carrie Clinton Lane néven. Apja csak nehezen engedte, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson. Végül, részben saját finanszírozással, az Iowa State College-re került, ahol csatlakozott a Crescent Literary Society diákkörhöz. Nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a szervezet gyűlésein csak férfi hallgatók szólalhatnak fel - kiállása a szabályzat megváltoztatását eredményezte.

A főiskola elvégzése után 1880-tól tanárként dolgozott, öt évvel később ő lett az első női tanfelügyelő lett az államban. Ekkortájt került kapcsolatba a nőmozgalommal és csatlakozott a Iowa Női Választójogi Szövetséghez (Iowa Woman Suffrage Association). Első férje, Leo Chapman újságíró, akivel San Franciscóban éltek, házasságkötésük után egy évvel hastífuszban elhunyt. Ezután Carrie a város első női tudósítójaként dolgozott. Második férje, George Catt mérnök volt, aki lelkesen támogatta felesége nőmozgalmi tevékenységét.  

Remek szervezőkészsége, tagtoborzó tehetsége, hatásos szónoki képességei vezetésre teremtették, őt szánta utódjának. 1900-ban meg is választották a National American Woman Suffrage Association (NAWSA) elnökévé. Kétszer töltötte be a tisztséget, először 1900 és 1904, majd 1915 és 1920 között. A köztes időben betegeskedő férjét ápolta.

1904-ben több társával együtt csalódott az 1888 óta létező Nemzetközi Nőtanácsban, az ICW-ben (International Council of Women), mert az, hogy elkerülje a konzervatív tagok megbotránkoztatását, nem állt ki a nők szavazati joga mellett. Ezért  és mások társaságában az ICW 1904-es berlini kongresszusán megalapította a Nemzetközi Női Választójogi Szövetséget (IWSA, International Women's Suffrage Alliance), amely 32 ország feministáit egyesítette (és amelyhez két évvel később a magyarországi is csatlakozott). Itt is őt választották elnöknek. Az IWSA kongresszusát 1913-ban Budapesten tartották - de nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor Carrie Chapman Catt Magyarországon járt. 

Miután 1920. augusztus 18-án ratifikálták az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának 19. módosítását, amely szavazati jogot adott az amerikai nőknek, lemondott a NAWSA elnökségéről, és megalapította a Női Szavazók Ligáját (League of Women Voters).

1933-ban, Hitler hatalomrajutásakor létrehozta a Protest Committee of Non-Jewish Women Against the Persecution of Jews in Germany szervezetet, mely elérte a zsidó menekültek bevándorlásának megkönnyítését. 

Az IWSA International Alliance of Women néven ma is létezik és aktív. 

    Carrie Chapman Catt érkezése Budapestre 1913 júniusában (Kép forrása: ujkor.hu)

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Josephine Ruffin amerikai újságíró, kiadó, polgárjogi harcos, feminista (1842–1924)

május 06, 2017 - 22:00

A Woman's Era című magazin szerkesztője, amely az első lap volt, amit afro-amerikai nők írtak afro-amerikai nőknek. Bostonban született egy abban a korban ritka házasságból, anyja fehér nő volt. 15 évesen ment férjhez, férje az első fekete jogász volt aki a Harvardon végzett. A házaspár aktiv szerepet vállalt a rabszolgafelszabadító mozgalomban. Josephine 1868-ban létrehozta a New England Women's Club-ot, a következő évben pedig  egyik alapítója volt Bostonban az American Woman Suffrage Association-nek.

Rachel Foster Avery amerikai feminista (1858–1919)

december 29, 2016 - 22:55

Pittsburghben született, apja felvilágosult szellemű újságíró, anyja, Julia Manuel Foster a helyi női választójogi szövetség alelnöke, jóbarátja volt. 1875-ben, apja halála után anyjával és testvérével Philadelphiaba költöztek. Csatlakoztak a Citizens' Suffrage Association-hoz, Rachel a Pittsburgh Leader című feminista lapban kezdett publikálni. 21 évesen részt vett a National Woman Suffrage Association (NWSA) 11.

Lillian Ford Feickert amerikai feminista (1877–1945)

május 04, 2017 - 21:59

Brooklynban született, 1908-ban költözött férjével North Plainfieldbe, ahol hamarosan a New Jersey Woman Suffrage Association tagja lett. 1912-ben megválasztották az egyesület elnökévé, 1920-ig töltötte be ezt a tisztséget. Alapító tagja volt a New Jersey League of Women Voters-nek, és aktív tagja lett a Republikánus pártnak. 1928-ban a párt képviseletében indult a választásokon, de nem sikerült bejutnia a szenátusba.  

Elizabeth Cary Agassiz, a Radcliffe College első elnöke (1822–1907)

április 29, 2017 - 22:13

Boston előkelő köréhez tartozó családba született, gyenge egészségi állapota miatt otthon magántanárok tanították. 1850-ben házasságot kötött Jean Louis Rodolphe Agassiz svájci természettudóssal, akit elkísért expedícióira és megtanulta a laboratóriumi munkát is. 1856-ban iskolát nyitott lányok számára, fontos szerepe volt a Natural History Museum at Cambridge és a National History School on Penikese Island létrehozásában.

Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

január 04, 2018 - 22:26

Pionírcsalád lánya, a szülők annyira fontosnak tartották a tanulást, hogy farmjukon iskolát építettek a család és a környék gyerekei számára. Olympia egyetemi jelentkezését több helyről – neme miatt – visszautasították, végül a alapította Mount Holyoke Female Seminary hallgatója lett. Az intézmény vallásos előírásait azonban túl szigorúnak találta, és elriasztotta egyik férfi tanára nyílt szexizmusa is.

Lucretia Mott amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

január 05, 2018 - 00:14

Lucretia Coffin Nantucketben született, kvéker családba. A Society of Friends kvéker intézetben tanult, végzés után tanítóként alkalmazták. Amikor rájött, hogy a férfi tanítók kétszer annyit keresnek, mint a nők, szóvá tette, egyenlő elbírálást követelt – és ettől kezdve megtalálta életcélját.

Gabrielle Duchêne francia pacifista, feminista (1870–1954)

március 31, 2018 - 22:08

Párizsban született, apja a város főkertésze volt, jómódban nőtt fel. Fiatalon rádöbbent, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben él a dolgozó nők nagy tömege. 1908-ban L'Entraide néven varrónők részére szövetkezetet alapított, amely később szakszervezeti funkciókat is ellátott. 1913-ban létrehozta a Conseil national des femmes françaises(francia nők egyesülete) munkás szekcióját. Követelte, hogy a nők ugyanannyi bért kapjanak, mint a férfiak. 1915-ben részt vett a Hágában tartott nemzetközi nőkongresszuson, ahol megismerkedett a pacifista irányzat képviselőivel.

Aki népszerűvé tette nők számára a nadrágot: Amelia Bloomer amerikai újságíró (1818–1894)

június 08, 2011 - 12:36

Az 1818. május 27-én született tanítónő, Amelia Jenks lelkes aktivistája a nőjogi mozgalomnak. 22 éves korában házasodik össze Dexter Bloomerrel, a Seneca Falls County Courier kiadójával, aki a korabeli férfiak többségétől eltérően egyenrangú társnak tekinti, az esküvői szertartásból is kihagyják azt a részt, amelyben a nő engedelmességet fogad férjének.

Angelina Grimke amerikai abolícionista, feminista (1805–1879)

február 17, 2017 - 21:39

Dél-Karolinában született, a család hatalmas ültetvényén többszáz rabszolgát tartott. Angeline és egyik nővére, Sarah életét két eszmének, a rabszolgaság eltörlésének és a női egyenjogúság kivívásának szentelte. Aktív tagjai voltak az  American Anti-Slavery Society és a Woman Suffrage Association szervezeteknek.1836-ban Angelina An Appeal to the Christian Women of the South címmel cikkel írt a The Liberator című lapba, az írás országos ismertséget szerzett neki. Kiderült, hogy remek szónoki képességekkel rendelkezik, 1838-ban Bostonban sokezres tömeg előtt tartott beszédet.

Marika Stiernstedt svéd író (1875–1954)

április 12, 2017 - 00:47

19 évesen publikálta első munkáját, a Sven Vingedal-t. Regényeiben, elbeszéléseiben mindig a nő áll a középpontban, az otthonán kívül is érvényesülni akaró, a férfiakkal egyenlő értékű nő. Kiállt a nők szexuális emancipációjáért, a kettős mérce megszüntetéséért, erről szól az Alma Wittfogels rykte és a Landshöfdingens dotter című regénye. A Fröken Liwinegy leányanya megpróbáltatásait mutatja be. Az 1940-es években írt műveiben - Indiansommer, Banketten, Attentat i Paris - határozottan kiállt a fasizmus ellen. Utóbbi magyarul is megjelent, Merénylet Párizsban címmel.