Emma P. Carr amerikai kémikus (1880–1972)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Emma P. Carr amerikai kémikus (1880–1972)

július 22, 2019 - 12:24

A fizikai szerves kémia és a spektroszkópia területén kiemelkedő eredményeket elérő tudós, egyetemi tanár, a rangos Garvan Medal első kitüntetettje volt 1937-ben. 1905-ben diplomázott a Chicago-i egyetemen, a Mount Holyoke College kémiai tanszékén kapott állást. Doktori értekezését szintén a Chicago-i egyetemen készítette és védte meg 1910-ben. Egyetemi oktatómunkája mellett néhány év alatt jónevű kutatóként lett ismert, 1913-ban a megkapta kinevezését a kémiai tanszék vezetésére. Sokat publikált, nemzetközi kutatócsoportok munkájában vett részt.  

 

 

Ruth Rogan Benerito amerikai vegyész, feltaláló (1916–2013)

január 07, 2018 - 20:16

55 szabadalma közül valószínűleg legjelentősebb a textilipart forradalmasító gyűrődésmentes szövet. Értelmiségi család kiemelkedően tehetséges lánya volt, 15 éves korában lett a Tulane University hallgatója, kémiát, fizikát és matematikát tanult. 1935-ben diplomája megszerzése után középiskolában tanított. Közben doktori disszertációján dolgozott, amelyet 1948-ban védett meg a chicagói egyetemen, ahol kutatói állást is kapott. 1953-tól New Orleansben a US Department of Agriculture kutatóintézetében textilipari kutatásokkal foglalkozott.

Florence Seibert amerikai biokémikus (1897–1991)

október 02, 2019 - 00:37

Doktori disszertációját a Yale egyetemen készítette 1923-ban, 1924-től a University of Chicago kutatója volt. Ő állította elő a PPD (purified protein derivative, tisztított fehérjekeverék) reagenst, amelyet napjainkban is alkalmaznak a tuberkulózis kimutatásában. Az intravénás terápia biztonságossá tételében is komoly eredményei voltak. 1932-től a University of Pennsylvania professzora volt nyugdíjazásáig, utána még 13 éven át rákkutatási programokban dolgozott. A Trudeau Medal és a Francis P.Garvan Medal kitüntetettje, 1990-ben felvették  a National Women’s Hall of Fame tagjai közé. 

Mary Frances Winston Newson amerikai matematikus (1869–1959)

augusztus 18, 2019 - 17:16

Forrestonban (Illinois) született, anyja tanár, apja orvos volt. Testvéreivel együtt otthon tanult, modern és klasszikus nyelvekre, matematikára, irodalomra anyjuk oktatta őket, aki autodidakta módon képezte magát. 15 évesen lett a University of Wisconsin hallgatója, 1889-ben kitüntetéssel diplomázott matematikából.

Virginia Kneeland Frantz amerikai orvos (1896–1967)

november 28, 2017 - 16:40

New Yorkban született, jómódú családba. A Bryn Mawr College hallgatója volt, 1918-ban kémiából évfolyamelsőként diplomázott. A Columbia egyetemre jelentkezett orvostanhallgatónak, az volt az első év, hogy nőket is felvettek. 1922-ben diplomázott, ő volt az első nő, akit a New York Presbyterian Hospital rezidensnek felvett, két év múlva alorvosnak nevezték ki. Sebészi munkája mellett oktatott is, 1951-ben kapta meg professzori kinevezését. 1959-ben írt tanulmánya a hasnyálmirigyrákról a mai napig alapmű.

Henrietta Swan Leavitt amerikai csillagász (1868–1921)

december 27, 2017 - 00:28

1868. július 4-én született Lancesterben, egy lelkipásztor lányaként. Középiskolai évei alatt fokozatosan elvesztette a hallását.

A radcliffe-i középiskola befejezése után 1893-ban a Harvard College Observatory-ban kezdett dolgozni, ahol „emberi számítógép”-ként alkalmazták. Feladata az volt, hogy az obszervatórium által készített fotólemezeket katalogizálják, és a rajtuk található objektumokat fényesség szerinti osztályozzák.

(Erre a monoton, unalmas munkára kizárólag nőket vettek fel, képzettségükhöz viszonyítva rendkívül alacsony fizetésért.)

Irene E. Newman, az első dentálhigiénikus (1875–1958)

november 01, 2019 - 22:42
Irene E. Newman

Irene E. Newman volt a világ első dentálhigiénikusa. Dr. Alfred C. Fones praxisában szolgált, a nevéhez kapcsolódik a "dentálhigiénia" kifejezés megszületése és a fogászati betegségek megelőzésének és a kapcsolódó fogászati eljárások elidításának mozgalma, ami mára a dentálhigiániát önálló és a megfelelő fogászati eljárások kikerülhetetlen szolgáltatásává tette.

1906-ban Alfred Fones praxisában asszisztensként dolgozott, itt kapott képesítést a fogak tisztítására és a gyermekeken végzett egyéb prevenciós kezelések elvégzésére.

Ida Noddack német vegyész (1896–1978)

február 23, 2018 - 22:09

A berlini Technische Hochschule-ben tanult kémiát, 1919-ben diplomázott, doktori értekezését 1921-ben védte meg. Néhány évvel később első, komoly tudományos sikere a rénium felfedezése, későbbi férjével, Walter Noddackkal és Otto Berg röntgentechnikussal közösen. A rénium egyike volt az utolsó, természetben előforduló elemeknek, melyeknek a helye még üres volt a periódusos rendszerben. Ida említette meg egy dolgozatában legelőször az uránhasadás lehetőségét is, de nőről lévén szó, elméletét nem vették komolyan.

Lucy Everest Boole ír kémikus, gyógyszerész (1862–1904)

augusztus 18, 2019 - 16:56

Az írországi Corkban született, tudós családba. Apja a híres matematikus, George Boole, anyja Mary Everest Boole feminista filozófus, autodidakta matematikus. Nővérei közül Alicia matematikus, Ethel író lett. George 1864-ben bekövetkezett halála után a család Angliába költözött, Mary a londoni Queen's College könyvtárosa lett. Lucy otthon nevelkedett, majd 1883-tól a London School of Pharmacy hallgatója volt. 1888-ban végzett és Wyndham Dunstan professzor mellett kezdett dolgozni.

Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.

Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

február 06, 2018 - 12:18
Banga Ilona biokémikus

Hódmezővásárhelyen születt, a szegedi egyetem Természettudományi karának hallgatója volt 1924-től, 1925-27 között a bécsi egyetemet látogatta, 1929-ben készítette el doktori értekezését. 1931-től a szegedi egyetem Orvos-Vegytani Intézetben dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett, 1940-ben kapta meg egyetemi magántanári kinevezését. Értékes publikációi alapján több külföldi intézet hívta meg, járt Bécsben, Liègeben, Oxfordban, Nápolyban.

Alapvető felismerései voltak, azonban a további kutatással Szent-Györgyi mást, Straub-F. Brunót bízta meg.

Tabitha Babbitt, a körfűrész feltalálója

december 26, 2017 - 23:36

Hardwickban (Massachusetts) született és élt, a Harvard Shaker vallási közösség tagja volt. Asztalosműhelyben dolgozott, a nehéz fűrészelés megkönnyítésére tervezte és készitette el az első körfűrészt.

Az ő találmánya volt a rokka dupla forgófejének kidolgozása, amellyel gyorsabban és több fonalat lehetett előállítani. Része volt a szöggyártás megújításában is. Addig egyenként kovácsolták a szögeket, ehelyett kidolgozta új módszerét, amellyel egy vaslemezből egyszerre vágtak ki több darabot.