Fanny Bullock Workman, aki 6400 méter magasságból követelt szavazati jogot a nőknek

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Fanny Bullock Workman, aki 6400 méter magasságból követelt szavazati jogot a nőknek

január 08, 2018 - 12:05
Az első amerikai nő, aki a Sorbonne-on előadást tartott.

Fanny Bullock Workman

1912. július végén, a Himalája addig feltáratlan Siachen gleccserénél, 6400 méter magasságban egy fotó készült. A képen látható nő újságot tart a kezében, melynek főcíme: Választójogot a nőknek! 

Fanny gazdag családba született, a nők számára elérhető legjobb iskolákat végezte, sokat utazott. Az utazások házasságkötése után is folytatódtak, kerékpárral bejárták Európát, Észak-Afrikát, Indiát. Az útjaikról írt könyvekben beszámolt arról is, milyen az életük a nőknek, akikkel találkozott. Indiában ismerkedtek meg a hegymásszással, amely szenvedélyükké vált. Az expedíciók során értékes tapasztalatokat szereztek, több tudományos társaság hívta meg őket előadást tartani, munkájukat komoly kitüntetésekkel ismerték el. Fanny volt az első amerikai nő, aki a Sorbonne-on előadást tartott, és a második, akit a Royal Geographical Societymeghívott. Az American Alpine Club egyik alapítója, a Royal Asiatic Society, Club Alpino Italiano, Deutscher und Österreichischer Alpenverein, Club Alpin Francais tagja volt. 

Néhány munkája: 

  • Algerian memories: a bicycle tour over the Atlas to the Sahara;
  • In the ice world of Himálaya, among the peaks and passes of Ladakh, Nubra, Suru, and Baltistan;
  • Peaks and Glaciers of Nun Kun: A Record of Pioneer-Exploration and Mountaineering in the Punjab Himalaya;
  • Two Summers in the Ice-Wilds of Eastern Karakoram: The Exploration of Nineteen Hundred Square Miles of Mountain and Glacier.

Fanny Bullock Workman

Fanny Bullock Workman

Fanny Bullock Workman

Fanny Bullock Workman 

 

 

Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

január 04, 2018 - 22:26

Pionírcsalád lánya, a szülők annyira fontosnak tartották a tanulást, hogy farmjukon iskolát építettek a család és a környék gyerekei számára. Olympia egyetemi jelentkezését több helyről – neme miatt – visszautasították, végül a alapította Mount Holyoke Female Seminary hallgatója lett. Az intézmény vallásos előírásait azonban túl szigorúnak találta, és elriasztotta egyik férfi tanára nyílt szexizmusa is.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Lady Florence Dixie skót költő, író, újságíró, utazó, feminista (1855–1905)

április 12, 2017 - 14:07

Előkelő családból származott, miután eleget tett elvárt kötelességeinek – férjhez ment és gyerekeket szült – saját kedvére alakította életét. Patagóniába utazott, élményeiről  írt Riding across Patagonia című könyve bestseller lett. 1879-ben a The Morning Post haditudósítója volt a délafrikai angol-zulu háborúról. Az utazás mellett a sport volt a másik szenvedélye, elnöke volt a British Ladies’ Football Club-nak.

Lucretia Mott amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

január 05, 2018 - 00:14

Lucretia Coffin Nantucketben született, kvéker családba. A Society of Friends kvéker intézetben tanult, végzés után tanítóként alkalmazták. Amikor rájött, hogy a férfi tanítók kétszer annyit keresnek, mint a nők, szóvá tette, egyenlő elbírálást követelt – és ettől kezdve megtalálta életcélját.

Nydia Lamarque argentin ügyvéd, költő, író, fordító, feminista (1910–1982 )

március 31, 2018 - 22:27

Buenos Aires-ben született, spanyol anyától, francia apától. Gondos nevelésben részesült, a humán tárgyak vonzották, 12 évesen írta első verseit. Családja támogatásával elvégezte a jogi egyetemet, majd sikeres vizsgák után az ügyvédi kamara tagja lett. Fiatal korától érdeklődött a társadalmi problémák iránt, vonzották a szocialista eszmék és részt vett a feminista mozgalomban. A huszas évektől jelentek meg versei, első kötetét 1925-ben publikálta. Tagja volt az írók Boedo társaságának és az Ateneo Femenino nőegyletnek.