Bátori Irén költő, író (1905–1958)  

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Bátori Irén költő, író (1905–1958)  

december 25, 2017 - 22:26

Jászberényben született, a Zeneművészeti Főiskolán végzett ének-zene szakos tanárként. Apácanövendék volt, felszentelése előtt ismerkedett meg és kötött házasságot Zelk Zoltánnal.

Pestre költözésük után kezdett írni, a Népszava és a Pesti Hírlap rendszeresen közölte cikkeit, elbeszéléseit. 1931-ben jelent meg Kék virág című verseskötete, mely elismerő kritikákat kapott. A Népszava például így írt: 

Bátori Irén halkszavú, befelé érző költő, aki a jambusok finom lüktetéséhez, a szonettek tiszta zengéséhez menekül a vezércikkversek dübörgése elől. Tiszta szinek, tiszta hangok, tiszta érzések tiszta költöisége adatott néki, amivel a ma tenger jaját elsirja. A Dick Manó kiadásában megjelent „Kék virág" halkszavú költője „mindennapi jóság" akar lenni emberek szivében, „egyszerűen, mint asztalukon a kenyér". S ha az emberek „szigetek, mind-mind süllyedők", amiket „körülzár undok szópalánk", üszköt csóvál a gyilkos kerítésekre.

Utépitő költő Bátori Irén s ha bevallja: „amit mondandó voltam, számról szivembe csuklott", legyen nála erősebb, akinek keményebb az izma, harcosabb, akinek fájóbb csapásu az ökle. De az erősebbek és harcosabbak is próbáljanak a kollektiv emberszeretetnek arra a magaslatára emelkedni, amelyen ö áll.

A háború után a Szabadság és a Kisdobos című lapoknak dolgozott, utóbbinak egyik alapítója volt.

1958-ban hirtelen meghalt, összetört férje - aki ezalatt vizsgálati fogságban volt koholt vádakkal - a "Sirály" című verssel búcsúzott tőle. 

 Néhány munkája:

  • Kék virág 1931;
  • Tündérkereső Jutka, mese, 1946;
  • Erős Matyi és más mesék, 1948;
  • Kemény lecke, regény., 1953; (antiklerikális témájú)
  • Akik győzni tanulnak, ifjúsági regény, 1955; (iparitanuló-lányokról szól)
  • A tücsök hegedűje, mese, 1957.

Bátori Irén: Csak fény voltunk (1931)

Csak fény voltunk, csak Egy,

hogy elindítottak országolni

a vizek s mezők felett,

hogy tükrökké válva

szemünkben fürödjenek a felrajzolt
[horizontok
fényei és árnyékai;

igy lettünk:
te —, én —,
akiket földre plántált az Ur,

hogy belőlünk fakadjon századokon és
évezredeken át

a megujulás, a hit, 
hogy ne győzzön rajtunk a szomorúság

és csókunk csattanása örök disszonancia 
[legyen
az enyészet taposómalmában

— mert az Ur festett minket párosan

győzelmes iniciálénak

az élet
fekete könyvére!

Bátori Irén: Nyár (1938)

Arca lombos tájék,

a szakálla kalász,

haja erdejében

sárga rigó tanyáz.

 

Szeme kék tavából

langyos eső szitál,

ő a mesebéli

kincset osztó király.

Forró napsugárral

melengeti népét,

lábához hullnak

a szőkefürtü kévék.

 

Tizenkét csillagból

van a koronája,

pitypalattyszó bújik

esténként alája.


Bátori Irén: Bóci (mese, 1939)

 

Bizony nem lehetett azt mondani Bóci kutyáról, hogy nem lett volna párja a világon! Olyan falánk volt, mint egy kacsa, olyan lusta, hogy tőle akár elvihették volna a házat udvarostul, mindenestül. Mert ha jól beevett, bizony nem érdekelte őt semmi a világon; oldalára feküdt, húsos kacsáról, izes csontokról álmodott, mert nem lehetett abból sose elég.
Most is éppen boldogan aludt, mikor gazdája melléje lépett:
— Tőled ugyan elvihetnének mindent a tolvajok, akkor is csak aludnál! De várj csak, holnaptól kezdve láncra kötlek, majd akkor megtanulod, mi a házőrzés.
Ettől kezdve nem volt nyugta Bócinak. Törte a fejét, mitővé legyen!? Végre is azt határozta, hogy elmegy feleséget keresni. Az majd ugatja a járókelőket, megvédi a házat a tolvajoktól, egyszóval: igazi házőrző lesz, ő meg kedvére alhat, úgy mint eddig. A gazdája is megkapja a magáét s az ő szép életén sem esik csorba.
El is indult nyomban. Ment, mendegélt, mig egyszerre csak nagy csaholást nem hallott.
— No, itt elég sokan lehetnek — gondolta —, megpróbálkozom.
Be is állított hetykén s elmondta, mi járatban van.
— Hát milyen feleséget akarsz? — kérdezte tőle egy öreg kutya.

— Szép bozontos szőre legyen,
minél kevesebbet egyen,
kolbászt, cukrot ne szeresse,
tolvajokat elkergesse!

— így válaszolt a mi Bócink.
— Te ugyan szép szerzet vagy! — mondta a bölcs kutya. — Még enni se adnál a feleségednek.Le is út, fel is út!
— Szépen kitessékeltek innen — vakarta Bóci a fülét. De nem nagyon sopánkodott, elindult az orra után.

Amint ment, mendegélt, az egyik kertből ráköszönt egy atyafi:
— Hová ilyen szaporán?
— Megyek feleséget keresni!
— Akkor éppen jó helyen jársz. Aztán milyen feleséget szeretnél?

— Szép bozontos szőre legyen,
minél kevesebbet egyen,
kolbászt, cukrot ne szeresse,
tolvajokat elkergesse!

—  válaszolt újból Bóci.
— Éppen ilyen van! — vakkantott egyet. Hát nyomban előkerült az udvar hátuljáról egy puli kutya.
Tetszett is Bocinak.
— Hát a szőrével nincsen baj, de a többivel vajjon hogy állunk?
— Nemcsak, hogy nem szereti se a kolbászt, se a cukrot, de még csak rá se tud nézni.
Csakhogy ebben a pillanatban valaki füttyentett egyet s a kerités résén egy kockacukrot nyújtott feléjük.
Hej! a három kutya füle hatfelé állt, úgy rohantak a kerítéshez.
Bóci is odábbállt egy házzal: dehogy is vesz ilyen feleséget.

Ment, mendegélt, nemsokára egy kutyával találkozott az országúton.
— Mi szél hozott errefelé, pajtás? — kérdezte az tőle.
— Feleséget keresek!
— Akkor örülhetsz, mert én meg éppen férjet keresek!
— Miféle férjet?

— Szép bozontos szőre legyen,
minél kevesebbet egyen,
kolbászt, cukrot ne szeresse,
tolvajokat elkergesse!

Több se kellett Bócinak, úgy elszaladt, hogy azóta se látta többé senki emberfia.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Török Sophie (Tanner Ilona) Baumgarten-díjas író, költő (1895-1955)

december 11, 2018 - 17:51

1895. dec. 10-én születik Budapesten, Józsefvárosban, a Kálvária tér 18. alatt, szerény körülmények közé. Szüleivel németül beszél, csak az iskolában tanul meg magyarul. Lázadó, extravagáns lány, színes, impulzív egyéniség, fittyet hány a jómodorra. Több dolgot kipróbál, a színészetet, a balettet és a versírást is – első költeményei a Képes Krónikában jelennek meg.

Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált. 

"Volt egyszer egy mesebolt" - Gazdag Erzsi költő

november 28, 2017 - 16:50

Budapesten született, Sárváron nevelkedett nagyanyjánál. Első versét tizenhárom évesen írta, kamaszkorában a polgári iskolában két színdarabját is bemutatták. Kőszegen érettségizett, rossz anyagi helyzete miatt egyetemi tanulmányai idején újságírásból, leckeadásokból, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. 1961-től nyugdíjazásáig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa volt. Első kötete 1938-ban jelent meg Üvegcsengő címmel. Remek ritmusérzékét elismerve Kodály Zoltán felkérte, hogy írjon szövegeket gyerekdalaihoz.