Botka Valéria karnagy, zenepedagógus (1928–2013)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Botka Valéria karnagy, zenepedagógus (1928–2013)

augusztus 28, 2017 - 22:54

Máriakálnok-Arakon született, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult. 1954-ben diplomázott és a Magyar Rádió zenei osztályán kezdett dolgozni. Még abban az évben hozták létre férjével, Csányi Lászlóval a Magyar Rádió Gyermekkórusát, amivel az elkövetkező években hihetetlen sikereket értek el. A kórus bejárta az országot, talán nincs olyan hely, ahol ne lett volna koncertjük. Népszerűek voltak Európában és a tengerentúlra is gyakran hívták őket, Japánba szinte már hazajártak. 1966-ban Liszt díjjal tüntették ki.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Szalmás Piroska zeneszerző, kórusvezető, író, tanár (1898–1941)

augusztus 04, 2017 - 21:01

A nevét viselő kórusról híres, és ő volt az első, aki József Attila verseihez zenét szerzett. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, mesterei között volt Kodály Zoltán és Weiner Leó. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, az SZDP majd a KMP tagja volt, állandó rendőrségi megfigyelés alatt állt. Ifjúmunkásokból szervezett kórusa hamarosan ismertté vált, repertoárjukban népdalok, munkásdalok, megzenésített József Attila versek szerepeltek. Kórusműveket és dalokat szerzett, spirituálékhoz írt magyar szöveget. Fiatalon halt meg, Budapesten 2012-ig utca viselte a nevét.

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.

Kovacsev Friderika festő (1891–1975) 

március 18, 2017 - 22:46

Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán végzett 1922-ben, többek között Deák Ébner Lajos, Glatz Oszkár, Réti István és Csók István voltak a mesterei. A főiskola mellett a szentendrei, nagybányai, kecskeméti művésztelepeken is megfordult. Képei 1916-tól szerepelnek különböző kiállításokon. Tájképei, portréi napjainkban is az aukciós házak keresett darabjai.

Nagy Etel tánc- és mozgásművész, koreográfus (1907–1939)

június 21, 2017 - 15:05

A Munkás Testedző Egyesületben tornázott, majd Pozsonyban egy mozdulatművész mellett dolgozott. 1928-tól Bécsben Gertrud Kraus növendéke volt, 1930-tól Budapesten Ritter Máriától tanult, akinek később munkatársa lett. Egy nemzetközi táncversenyen Varsóban debütált, itthon a Zeneakadémián voltak szólóestjei. Több publikációja jelent meg a tánc elméletéről. Pesten gyerekeknek nyitott iskolát, ezt néhány év után a rendőrség betiltotta. Korai halálát követően kortárs művészek – közöttük férje, Vas István – könyvben tisztelegtek emléke előtt. 

Nagy Franciska író, újságíró (sz. 1943)

augusztus 18, 2017 - 22:34

Budapesten született, a pécsi Művészeti Gimnázium mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola zongora tanszakára járt. Középiskolás korában kezdett publikálni, a Tábortűz című ifjúsági lap közölte írásait. Érettségi után az Esti Pécsi Napló gyakornoka volt és elvégezte MUOSZ újságírói iskoláját. A Nők Lapja, a Kisdobos, a Népszava, a Népszabadság, a Szabad Föld és a Dörmögő Dömötör közölte írásait. 1998-2012 között a Magyar Művészeti Akadémia kiadványainak szerkesztője volt.

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.

L. Kiss Ibolya orvos, író (1895–1980)

február 22, 2019 - 21:39

Erdélyben, Érbogyoszlón született, a nagyváradi premontrei gimnáziumban érettségizett. Családjában hagyomány volt az orvosi pálya, ezért a budapesti orvosegyetemre iratkozott be. Diplomájának kézhezvétele után a Rókus Kórház bőrgyógyászatán dolgozott, ott ismerkedett meg a szlovák Miloš Lacko bőrgyárossal, akivel házasságot kötött. Liptószentmiklóson éltek, ahol idegorvosként dolgozott, ott jelentek meg első írásai. 72 éves korában nyugdíjazták, férje is akkortájt halt meg, így testvéréhez költözött Budapestre.

Néhány munkája:

Aranyossi Magda író, újságíró, nőmozgalmár 1896 – 1977

február 25, 2019 - 01:21

Budapesten született, a Kertészképző elvégzése után az intézmény zuglói iskolájában tanított. 1917-ben belépett a Galilei-körbe, részt vett a munkásmozgalomban, a Tanácskoztársaság idején a pedagógusok szakszervezetében tevékenykedett. 1919-től évekig emigrációban élt, tagja volt a német- és a francia kommunisták pártjának. 1924-ben a Párizsi Munkás című lap munkatársa volt, a nőrovatot vezette, egyik alapítója volt a Nők Világkongresszusának. 1941-ben férjével hazatértek és bekapcsolódtak az illegális kommunista mozgalomba.

Pongor Ildikó balettművész (sz. 1953) 

június 15, 2019 - 00:18

Az Állami Balett Intézet tanulója volt Budapesten, 1971-ben végzett, utána egy évet töltött el a a leningrádi Vaganova Akadémián. Hazatérése után az Operaház szerződtette, 1974-ben már magántáncosi kinevezést kapott. Remek technikájára és ihletett előadásmódjára nemcsak itthon, de külföldön is hamar felfigyeltek. Vendégszerepelt többek között a bécsi Staatsoperben, Stockholmban, Japánban, Mexikóban, Kanadában, Tajvanon. 1969-ben az Operaház örökös tagja lett.

Feszler Mónika hárfaművész, tanár, rendező (1947–1989)

július 25, 2019 - 19:16
A kép illusztráció.

Kecskeméten született, zenei tanulmányait a budapesti Zenei Szakközépiskolában kezdte. Utána a Zeneművészeti Főiskola hárfa szakán 1969 és 1974 között Lubik Hédy növendéke volt, zongorázni Prunyi Ilonánál tanult. 1974-1977 között ösztöndíjjal Brüsszelben tanult. Művészi munkája mellett a Magyar Televíziónál dolgozott, majd 1980-tól haláláig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt.

 

Tutsek Anna író (1865–1945)

december 29, 2019 - 20:30

Kolozsvárott született, elszegényedett tizenegy gyermekes nemesi család lánya. Olajgyáros nagybátyjának hála, gondos nevelést kapott. Könyvmolysága megijesztette szüleit, akik megpróbálták az olvasástól eltiltani, de ebbe belebetegedett. Így inkább torockói utazásra küldték, ami a kislány élvezett ugyan (még időskorában is nosztalgiával emlékezett rá), de nem érte el a kívánt hatást: visszatérve népszínműveket kezdett írni.

Bohuniczky Szefi író (1894–1969)

április 12, 2017 - 01:37

Nagypécselyen született, iskoláit Veszprémben végezte. Első írásai a Nyugatban jelentek meg 1926-ban. A kritikusok és kortárs írók - Schöpflin Aladár, Osvát Ernő, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Illés Endre – elismerően nyilatkoztak róla, a Nyugat befogadta. Novellái és regényei az olvasók között is népszerűek voltak. 1938-ban és 1942-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki.  

Néhány munkája: