Botka Valéria karnagy, zenepedagógus (1928–2013)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Botka Valéria karnagy, zenepedagógus (1928–2013)

augusztus 28, 2017 - 22:54

Máriakálnok-Arakon született, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult. 1954-ben diplomázott és a Magyar Rádió zenei osztályán kezdett dolgozni. Még abban az évben hozták létre férjével, Csányi Lászlóval a Magyar Rádió Gyermekkórusát, amivel az elkövetkező években hihetetlen sikereket értek el. A kórus bejárta az országot, talán nincs olyan hely, ahol ne lett volna koncertjük. Népszerűek voltak Európában és a tengerentúlra is gyakran hívták őket, Japánba szinte már hazajártak. 1966-ban Liszt díjjal tüntették ki.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Molnár Gáborné Kővágó Maris pingálóasszony, hímző, mintaíró (1921–1985)

június 08, 2019 - 00:36

Negyvenszálláson született, gyerekkorában tanult meg kézimunkázni. A hímzés és pingálás, mintatervezés szakmai fogásainak elsajátításában Király Ilus volt a mestere. 1952-ben a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet egyik alapítója volt, két évre rá már ő volt a művészeti vezető. Alaposan ismerte a hagyományos mintákat, amelyeket hibátlan stílusérzékkel alkalmazott és alakított modern darabokra. Pingálóasszonyként bejárta a világot, művészetét mindenütt megismerték, megszerették.

A "százrózsás": Kis Jankó Bori hímző, mintarajzoló (1876–1954)

augusztus 24, 2019 - 18:07

Valódi neve Gáspár Antalné Molnár Borbála, a Kis Jankó nagyapja, Nagy János mezőkövesdi szűcsmester ragadványneve volt. A mester egyik lánya, Bori szintén érdeklődött a népművészet iránt, és híres íróasszony (előrajzoló) lett. Nagyon örült, amikor lánya, akit szintén Borinak hívtak, titokban kihímezte a köténye sarkát. Észrevette a tehetségét, és onnantól tanította a mesterségre. A kislány négy év után még az iskolából is kimaradt, anyjának segített a megrendelések elkészítésében. Tizenöt évesen férjhez ment Gáspár Mártonhoz.

Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható:

Vankóné Dudás Juli naiv festő, író, népművész (1919–1984)

április 04, 2017 - 01:00

Festményein szülőfaluja, Galgamácsa szokásait, hagyományait, mindennapi életüket örökítette meg: Lakodalom, Szentiváni túzugrás, Pünkösdi májusfa állítás, Éjféli misemenet, Galavölgyi falusi mulatság. Nagyméretű pannót készített szállodák részére. Rendszeresen részt vett hazai- és nemzetközi kiállításokon, művei a magyar múzeumokon kívül külföldön is láthatók.

Könyvei:

Greksa Borbála hímző- és pingálóasszony (1927–1985)

május 03, 2017 - 23:42
(A kép illusztráció.)

Gyerekkorában kezdett érdeklődni a hímzés, pingálás iránt. A hímzést édesanyjától, a hímzéstervezést Király Ilus mellett tanulta. 1982 augusztusában Kalocsán önálló kiállításon mutatta be hímzéseit a nagyközönségnek. Mint pingálóasszony külföldön is nagy sikereket ért el.

Riseliős, szomorú pamukos terítője (Forrás: Lengyel Györgyi Kalocsai virágok c. könyve)

Badár Erzsi (Simon Sándorné) fazekas (1889–1985)

július 28, 2017 - 21:35

Fazekas apjától tanulta meg a mesterség alapjait. 1935-ben ő volt az első nő, aki mestervizsgát tett fazekasságból. A hagyományos túri díszítőelemeket felhasználva hozta létre saját, jellegzetes alkotásait. Munkái nemcsak hazai, hanem külföldi kiállításokon is komoly sikert arattak. 1968-ban megkapta a Népművészet Mestere címet.  

Nadia Boulanger francia zeneszerző, karmester, zenetanár (1887–1979)

augusztus 18, 2017 - 22:17

Az első nő volt, aki a BBC Symphony, New York Philharmonic, Boston Symphony, Royal Philharmonic és a Philadelphia Orchestra dirigense lehetett. Művészi munkássága mellett a XX. század legjelentősebb zenetanáraként tartották számon. Zeneszezőként indult, La Sirene című művével a elnyerte 1908-ban a Prix de Rome második díját. 1918-ban felhagyott a komponálással, hátralévő hetven évét karmesteri és tanári tevékenységére fordította. Tanított hazájában, Angliában, az Egyesült Államokban, tanítványai közé tartozott pl. Aaron Copland, Quincy Jones, Michel Legrand, Igor Markevitch, Thea Musgrave.

Zsurzs Éva filmrendező (1925–1997)

szeptember 29, 2017 - 14:30

Kossuth-díjas, Érdemes művész, a magyar televíziózás egyik legjelentősebb alakja. 1957-től volt az MTV munkatársa, az évtizedek során egyedülálló életművet hozott létre. Magyar és külföldi, klasszikus és kortárs művek kerültek ki a keze alól, parádés szereposztással.  

Egyik lánya Zsurzs Kati színésznő. 

Néhány munkája: 

Mollináry Gizella író, költő (1896–1978)

szeptember 29, 2017 - 23:47

Olasz apa, macedón-horvát származású anya nyolcadik gyereke, egészen fiatal korától kellett magáról gondoskodnia. Volt segédmunkás, textilgyári munkás, cseléd, kofa. A háború éveiben Balassagyarmaton a szociáldemokrata párt vezetőségi tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után kommunista tevékenységéért bebörtönözték. A börtönből Szerbiába szökött, onnan küldött írásai a Nyugat-ban rendszeresen megjelentek. 1924-ben tért haza, az elkövetkező években népszerűsége csúcsán volt, munkáit több nyelvre lefordították. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, szökése után bújkálnia kellett.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Nemes Nagy Ágnes író, költő, műfordító (1922-1991)

január 03, 2019 - 13:16

Budapesten született, magyar-latin-művészettörténet szakon tanult. Még egyetemistaként elküldte verseit Szerb Antalnak, aki további írásra biztatta, kölcsönös tisztelet, mester-tanítvány kapcsolat alakult ki köztük. Első kötete 1946-ban jelent meg (az 1945-ben meggyilkolt Szerb erről már nem tudhatott, Nemes Nagy mélyen gyászolta). Nyomasztotta, hogy a szép nőt látják benne, úgy érezte, ezáltal mint költő háttérbe szorul, ő a szellem embere akart lenni. Ez végül sikerült neki. 

Szederkényi Anna író, tanító, újságíró (1882–1948)

február 25, 2019 - 00:52

A Budapesti Hírlapírók Egyesületének első női tagja Mezőnyárádon született, a miskolci polgári iskola elvégzése után Nagyváradon a tanítóképzőt végezte el, első novellája az önképzőkör lapjában jelent meg. Tanítói oklevele megszerzése után Nagybolyok község iskolájában tanított. Rendszeresen jelentek meg írásai vidéki lapokban, Budapestre költözése után 1910-től a Független Magyarország munkatársa, 1926-tól a Kis Újság felelős szerkesztője volt.