Adelgunde Vogt dán szobrász (1811–1892)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Adelgunde Vogt dán szobrász (1811–1892)

július 17, 2017 - 13:38

Az első dán szobrásznő, aki a kritikusok és a közönség előtt is sikert aratott. 12 és 14 éves kora között egy betegség ágyhoz kötötte, akkor kezdett rajzolni. Tehetségesnek mutatkozott, ezért szülei egy fiatal szobrászt bíztak meg tanításával. Legkedvesebb témái az állatok voltak, fábol faragott munkáit 1838-tól kezdve állította ki, hamar megismerték a nevét. 1839-ben egy bronzból készült szobra elnyerte a Neuhausenske díjat. 1844-ber olaszországi tanulmányútja során ismerkedett meg jövendő férjével. 1849-ben ment férjhez, gyerekeket szült, egyetlen kiállítása sem volt. 1860-ban, néhány évvel férje halála után mutatta be új munkáit.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Carlotta Grisi olasz balettművész (1819–1899) 

június 27, 2017 - 20:37

 A XIX. század egyik legjelentősebb balerinája hétéves korában lett a milánói La Scala Academy tanulója. Tízévesen már eltáncolt kisebb szerepeket, néhány évvel később volt első turnéja. 1834-ben a nápolyi San Carlo társulat tagja lett, ahol Jules Perrot koreográfus felismerte és kibontakoztatta tehetségét. 1836-ban Londonban, Bécsben és Párizsban lépett fel hatalmas sikerrel. A korabeli kritikusok szerint alakítása a Giselle címszerepében utólérhetetlen. A darab szerzőjével, Gautier-vel életreszóló barátságot kötött. 1850-től Szentpétervárra szerződött a társulat balettmesterének.

Charlotte Perkins Gilman amerikai író, feminista (1860–1935)

december 27, 2016 - 20:40

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a "The Yellow Wallpaper" () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára.

Ida Thoresen svéd szobrász (1863–1937)

augusztus 04, 2017 - 21:22

Göteborgban született, eleinte hazájában, majd 1895-99 között Párizsban tanult, az Académie Julian és az Académie Colarossi növendéke volt. A klasszikus iskola képviselőjeként  ért el sikereket, Párizsban és Rómában is volt stúdiója. 1912-ben a Föreningen Svenska konstnärinnor (svéd művészek egyesülete) elnökségi tagjává választották. Munkái megtalálhatók a stockholmi Nemzeti Múzeumban és a Zenetörténeti Múzeumban. Híres szabadtéri szobrai a Faun,  a Táncos és a Krisztus az erdőben.