Maggie Kuhn amerikai emberi jogi aktivista, a nyugdíjasok érdekeinek képviselője (1905–1995)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Maggie Kuhn amerikai emberi jogi aktivista, a nyugdíjasok érdekeinek képviselője (1905–1995)

augusztus 01, 2016 - 13:06

Maggie Kuhn

Buffalóban született. A 30-as, 40-es években a YWCA-nál (Fiatal Nők Keresztény Szervezete) dolgozott, a fiatal nőket szervezkedni tanította. Felháborodást váltott ki, mert szexualitás és fogamzásgátlás témában is indított kurzusokat. Felhívta tanítványai figyelmét a manipulatív reklámokra és a tudatos fogyasztás fontosságára is.

A második világháború után a presbiteriánus egyháznál helyezkedett el, és az intézmény hagyományaival ellentétben tanítványait terepmunkára küldte, hogy ismerjék meg a társadalmi problémákat, a szegénységet. Az idős emberek jogaival akkor kezdett el foglalkozni, amikor meglátogatta az egyházi idősotthonokat, és elborzadt a körülményeken, valamint azon, hogy a bentlakókat gyerekekként kezelik. 65 éves volt, amikor az egyház nyugdíjba vonulásra kényszerítette. 

1970 augusztusában megalapította a Gray Panthers (szürke/ősz párducok) mozgalmat az idős emberek életkörülményeinek javítása és a kor alapú diszkrimináció (ageizmus, ageism) elleni küzdelem érdekében. Tiltakozott az időseket önellátásra képtelen, szenilis, tehetetlen – és szexuálisan feltétlenül inaktív – emberekként tekintő közfelfogás és médiaábrázolások ellen, amelyek miatt az idős emberek kiszorulnak a társadalom peremére. Élesen bírálta, hogy az állam és a vezetés költségvetési teherként tekint a nyugdíjasokra, elhallgatva, hogy a nyugdjíaknál sokkal több pénz megy el pl. fegyverkezésre. Munkájába tizenéveseket is bevont, mert úgy gondolta, hogy a társadalom a fiatalokat is érdemtelenül leértékeli, inkompetensnek tartja. Aktivista tevékenysége mellett mozgáskorlátozott édesanyját és mentális betegséggel küzdő testvérét is ápolta. A békéért is többször szót emelt, ellenezte a vietnami háborút is.

1991-ben „Kő kövön nem marad" címmel írta meg önéletrajzát, négy évvel később hunyt el.

 

 

Viktorinánus úrilányból vegetáriánus feminista: Charlotte Despard kalandos élete (1844–1939)

június 15, 2016 - 11:50

1844. június 15-én született. Fiatalkorában a viktoriánus úrilányok életét élte, később férjével beutazta Indiát és Ázsiát, ebben az időben írta romantikus regényeit.

Férje 1890-ben hajóbalesetben meghalt, Charlotte ezután barátai ösztönzésére a jótékonysági munka felé fordult. Eleanor Marx jó barátja volt, részt vett a Második Internacionálén, és fellépett a búr háború ellen. 

Florence Hope Luscomb építész, feminista (1887–1985)

december 31, 2016 - 23:32

A 98 évet megélt hölgy a béke, a szakszervezetek  és nők ügyének elkötelezettje, tömeggyűlések és tüntetések jólismert alakja volt. Az első nők egyike, akik a Massachusetts Institute of Technology-t elvégezhették, 1909-ben szerzett építész diplomát. Egy építész cégnél dolgozott 1917-ig, majd a Boston Equal Suffrage Association ügyvezető titkára lett. Hamar kiderült, hogy jó szónok, naggyűléseken tartott hatásos beszédeket. Egész életét az aktivitásnak rendelte alá.

Esélyt az elítélteknek! Linda Gilbert amerikai börtönreformer (1847–1895)

április 22, 2017 - 00:40

Chicagoban élt családjával, a St. Mary zárdában tanult. A korabeli börtönviszonyokat megismerve javítani akart az elítéltek körülményein. Hitt a művelődés, az ismeretszerzés fontosságában, könyveket ajándékozott, könyvtárakat alapított a börtönökben. Az elítéltek családját segítette, a szabaduló raboknak pedig próbált munkát szerezni. A szükséges pénzt a Linda Gilbert's Tax and Trade Record vállalkozásának bevételeiből és saját találmányainak értékesítéséből szedte össze. Több szabadalma volt, például a zajtalan vasúti sín és a drótcsipesz.

Alice Paul amerikai szüfrazsett (1885–1977)

május 26, 2016 - 16:48

Alice Stokes Paul 1885. január 11-én született egy New Jersey-i kvéker család gyermekeként. Családja hitt a nemek egyenlőségében, és a nők oktatásának fontosságában, anyja többször elvitte Alice-t a választójogi női összejövelekre. Alice rengeteget tanult, hogy tudását folyamatosan bővíthesse, BA fokozatot szerzett a Swarthmore Főiskolán, aztán szociális munkát tanult a New York School of Philantropyn, szociológiát a Pennsylvaniai Egyetemen. Majd Angliába ment, ahol a Birminghami Egyetemre és a London School of Economics-ra járt.