A positanói boszorkány: Vali Myers festőművész, táncos, állatvédő

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A positanói boszorkány: Vali Myers festőművész, táncos, állatvédő

augusztus 01, 2016 - 13:00

Vali Myers

Sydneyben született, anyja hegedűművész volt. Tehetsége korán megmutatkozott, szívesen rajzolgatott. Különc, visszahúzódó gyermek volt, és gyűlölt iskolába járni. 14 évesen elköltözött otthonról, és gyári munkával próbálta finanszírozni táncóráit. 17 évesen a Sydneyi Modern Balett Társulat tagja lett. Extrém sminkben járta a konzervatív város utcáit, és a hagyományos női nemiszerep-elvárásokat fojtogatónak érezte.

19 évesen a háború által feldúlt Párizsba ment, ahol három évig hajléktalanként tengődött a társadalom számkivetettjeivel. Végül kiutasították, ekkor tovább folytatta a vándorlást. Később társa akadt Rudi Rappold osztrák építész személyében, akivel összeházasodtak és visszaköltöztek Párizsba. Festeni kezdett, és miután műveit felfedezte egy kritikus, George Plimpton, elismertté vált. Azonban elhatalmasodó ópiumfüggőséggel küzdött, így a dekadens művészvilágot elhagyva férjével az olaszországi Positanóba vonult vissza, ahol elhagyott állatok megmentésébe kezdett, végül egy rezervátumot hozott létre. 1965-ben Diane Rochlin és Sheldon Rochlin „Vali: The Witch of Positano" címmel fimlet készített róla.

Miután műveit a 60-as évek pszichedelikus művészgenerációja is felfedezte, 1970-ben New Yorkba ment, ahol néhány alkotását eladta. Extravagáns megjelenésével, lángoló vörös hajával, sminkjével, melyet később az arcára tetováltatott, mindenütt feltűnést keltett. Megismerkedett Tenessee Williamsszel, aki egy karakterét róla mintázta, Patti Smithszel, aki megkérte, hogy készítsen neki egy tetoválást, és szal, aki elkészítette a portréját. Andy Warhol segítette, majd Salvador Dali Hollandiában rendezett műveiből kiállítást, Plimpton pedig albumot adott ki belőlük. 1989-ben Ruth Cullen ausztrál rendező „A kötéltáncos" címmel filmet készített róla.

Amikor 43 év után visszatért Ausztráliába, megdöbbent, hogy milyen sokan ismerik és szeretik a munkáit. Utolsó éveit így Positano, New York és Melbourne között osztotta meg. 2003-ban halt meg rákban. Halála előtt azt nyilatkozta, nem bánja, hogy el kell mennie, mert úgy érzi, mindent beleadott, teljes életet élt.

 

 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ray Strachey angol politikus, művész, író, feminista (1887–1940)

június 04, 2019 - 21:31

Rachel Costelloe Londonban született, a Kensington High School elvégzése után Cambridge-ben a Newnham College matematikus hallgatója volt.

Egyetemi évei alatt aktivan részt vett a Cambridge University Women's Suffrage Society tevékenységében. Végzés után a West of England Women's Suffrage Society titkára lett. 1911-ben házasságot kötött Oliver Stracheyvel, az évek során két gyerekük született. 1913-ban megválasztották a London Society for Women's Suffrage elnökévé.

Elindult az 1918-as képviselőválasztáson, de nem sikerült bejutnia a parlamentbe.

Paloma Picasso francia ékszertervező és parfümkészítő (sz. 1949)

április 19, 2017 - 01:51

Françoise Gilot író és Pablo Picasso festő lánya, művészek között nőtt fel. Karrierje 1968-ban, Párizsban indult, ahol jelmeztervezéssel foglalkozott. Munkái felkeltették Yves Saint Laurent érdeklődését, aki megbízta saját kollekciója kiegészítőinek elkészítésével. 1971-ben a görög Zolotas ékszercégnek kezdett dolgozni, 1980-ban a Tiffany részére készített ékszereket. 1984-ben kezdett illatszerekkel foglalkozni, a Paloma Picasso márkanév alatt megjelent parfümök, és kedvence, a drámai vörös rúzs rövid idő alatt népszerűek lettek.

Caterina Vigri olasz misztikus író, festő (1413–1463)

szeptember 08, 2017 - 13:15

A nemesi családból származó Caterina a ferrarai III. Nicholas d’Este márki udvarában alapos humanista neveltetést kapott, többek között latint, zenét, kódexfestést tanult. Később belépett a Santa Chiara rendbe, 1456-ban a bolognai rendház apátnője lett. Freskókat készített, kódexeket illusztrált, himnuszokat, vallásfilozófiai tanulmányokat írt. Főművének a Le sette armi spirituali (A hét spirituális fegyver)-t tekintik. 1712-ben a katolikus egyház szentjévé avatták, magyarul Bolognai Szent Katalin néven ismerjük.