A Seneca Falls-i nőjogi kongresszus

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A Seneca Falls-i nőjogi kongresszus

július 20, 2012 - 21:33

1848. júl. 19-20-án tartották meg az amerikai szüfrazsettmozgalom első jelentős megmozdulását, a Seneca Falls-i nőjogi kongresszust. Az eseményt és szervezték, akiktől 1840-ben, pusztán női mivoltuknál fogva, megtagadták a részvétel jogát a londoni abolicionista konferencián. A két társadalmi reformer érdeklődése ezután terjedt ki a rabszolgaság mellett a nők helyzetére is –-vel kiegészülve ők alkották a korai amerikai feminizmus nagy hármasát.

A résztvevők a Declaration of Independence (Függetlenségi Nyilatkozat) mintájára megírták a Declaration of Sentiments című kiáltványt, melyben leszögezték a nemek egyenlőségét. Felszólaltak a törvény ellen, mely a feleség vagyonát és fizetését (!) a férj tulajdonába helyezte. Követelték az oktatáshoz, a munkához való egyenlő jogokat, valamint a nők szavazati jogát. Utóbbi kapcsán vita alakult ki, melyet egy férfi támogató, Frederick Douglass beszéde terelt pozitív irányba.
 

A szavazati jogot végül a fekete férfiak hamarabb megkapták, mint a fehér nők, akiknek az USÁ-ban 1920-ig kellett erre várniuk. Ezt a Seneca Falls-i kongresszusnak mindössze egy (akkor 19 éves) résztvevője érte csak meg.

(Forrás: Susan Osbourne: Feminism A Very Short Introduction)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A nő(mozgalma)k válságáról beszélgettek lengyel, francia és olasz feministák

június 06, 2015 - 16:01
Fotó: Márkusz Márta

Mindhárom felszólaló (Nicole-Edith Thévenin, filozófus, pszichoanalitikus; Nina Sankari, nyelvész és Nicoletta Pirotta, újságíró) egyetértett abban, hogy a mai feminista mozgalom célja már nem az egyenlő jogok kivívása, hiszen azok, elvileg, papíron már biztosítottak, hanem ezek gyakorlati (családi, társadalmi, gazdasági) szinten történő érvényesítése, a törvények betartatása. E téren ugyanis határozott regresszió figyelhető meg szinte az összes európai országban.