NOVEMBER 25.: a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapja

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

NOVEMBER 25.: a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapja

december 23, 2011 - 23:00
November 25-ét a latin amerikai és karibi térség első feminista Encuentroján nyilvánították a nők elleni erőszak ellenes világnappá. Azért választották november 25-ét, hogy így emlékezzenek meg a Mirabal nővérekről (Patria, Minerva és Maria Teresa), akiket 1960-ban ezen a napon gyilkolt meg brutálisan a Rafael Trujillo vezette diktatúra a Dominikai Köztársaságban.

November 25-ét a latin amerikai és karibi térség első feminista Encuentroján nyilvánították a nők elleni erőszak ellenes világnappá, 1981 július 18-21 között. Ezen az Encuentron a résztvevők határozottan elítélték a nemi megkülönböztetésen alapuló erőszak minden fajtáját a családon belüli erőszaktól a nemi erőszakon és a szexuális zaklatáson át egészen az állami erőszak különböző formáiig, beleértve a női politikai foglyok kínzását és bántalmazását is. Azért választották november 25-ét, hogy így emlékezzenek meg a Mirabal nővérekről (Patria, Minerva és Maria Teresa), akiket 1960-ban ezen a napon gyilkolt meg brutálisan a Rafael Trujillo vezette diktatúra a Dominikai Köztársaságban. 1999-ben az hivatalosan is a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapjává nyilvánította november 25-ét.

Kik voltak a Mirabal nővérek?

Patria, Minerva, Maria Teresa és Dedé a Dominikai Köztársaság Cibao régiójában, a Salcedo város közelében lévő Ojo de Agua-ban születtek Enrique Mirabal és Maria Mercedes Reyes gyermekeiként. A nővérek, akiket a Pillangók néven is ismertek, politikai aktivisták és a Trujillo diktatúrájával szembeni ellenállás szimbólumai voltak. Férjeikkel együtt többször is bebörtönözték őket a demokráciáért és az igazságosságért folytatott forradalmi tevékenységük miatt. 1960 november 25-én Trujillo titkosrendőrsége megölt három Mirabal nővért, Minervat, Patriat és Maria Teresat, valamint Rufino de la Cruzt. A három nő a Rufino által vezetett autóban utazott Puerto Plataba, hogy meglátogassák a börtönben lévő férjeiket. Holttestüket összetörve és megfojtva találták meg egy szakadékban. A nővérek meggyilkolásának híre megrázta és felháborította az egész országot. A Mirabal nővérek elleni brutális merénylet egyike volt azoknak az eseményeknek emelyek felerősítették a Trujillo ellenes mozgalmat. Trujillo 1961 május 30-án merényletben meghalt, és a rezsim hamarosan megbukott.

A nővérek az általános és a feminista ellenállás szimbólumai lettek. A haláluk óta eltelt években számos vers, dal és könyv állított emléket nekik. Személyes tárgyaikból kiállítást rendeztek a Nemzeti Történeti és Földrajzi Múzeumban, bélyeget adtak ki az emlékükre, és egy magánalapítvány pénzt gyűjt a szülővárosukban lévő családi múzeum felújítására. 1997 március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon a Trujillo által (saját dicsőségére) Santo Domingoban állított 48 méter magas obeliszken leleplezték az Un Canto a la Libertad (Dal a szabadsághoz) című festményt, ami a négy nővért ábrázolja.

További információért lásd 1994-ben kiadott regényét a Mirabal nővérekről: In the Time of the Butterflies, valamint Bernard Dietrich könyvét: Trujillo, The Death of the Dictator, és a The Mirabal Sisters c. cikket a Connexions című nemzetközi női periodikában, 1992, 39. szám.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Alva Myrdal svéd szociológus, politikus, diplomata, író (1902–1986)

január 28, 2017 - 00:57

1982-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki addigi tevékenységéért. Uppsalaban született, 1924-ben diplomázott és tanítani kezdett. Később az szociális és jóléti bizottságában dolgozott, 1951-ben az UNESCO társadalomtudományi osztályának vezetője lett.  1955-1961 között Svédország indiai nagykövetségét vezette. 1961-ben a szociáldemokrata párt képviselőjeként a parlament tagja lett, a genfi leszerelési konferencián ő volt a svéd delegáció vezetője.

Alice Paul amerikai szüfrazsett (1885–1977)

május 26, 2016 - 16:48

Alice Stokes Paul 1885. január 11-én született egy New Jersey-i kvéker család gyermekeként. Családja hitt a nemek egyenlőségében, és a nők oktatásának fontosságában, anyja többször elvitte Alice-t a választójogi női összejövelekre. Alice rengeteget tanult, hogy tudását folyamatosan bővíthesse, BA fokozatot szerzett a Swarthmore Főiskolán, aztán szociális munkát tanult a New York School of Philantropyn, szociológiát a Pennsylvaniai Egyetemen. Majd Angliába ment, ahol a Birminghami Egyetemre és a London School of Economics-ra járt.