Néhány gondolat a feminizmustól idegenkedő nőknek

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Néhány gondolat a feminizmustól idegenkedő nőknek

július 31, 2009 - 20:32
A feminizmussal foglalkozók körében gyakran előkerül az a meglátás, miszerint Magyarországon úgy alakult ki a feminista nézetekkel szembeni erős ellenállás, a konzervatív kritika, hogy valójában nem is volt igazi nőmozgalom.

Lilly Martin-Spencer: Kiss Me and You'll Kiss the 'Lasses (1856)

A társadalom nagy része még mindig hagyományos értékrend szerint él, hisz abban, hogy ha mindenki megfelelne a konvencionális nemi szerep-elvárásoknak (vagyis a nő maradna a konyhában), minden a legnagyobb rendben lenne. Ezek az emberek egyenesen a feministákat teszik felelőssé azért, hogy a nőknek már nemcsak otthon, hanem a munkahelyeken is meg kell felelniük, így kettős teher hárul rájuk; vagy azért, mert szerintük „felcserélődtek a nemi szerepek”, és „értékválság” uralkodik. Érdekes módon úgy bírálják a feminizmust, hogy szinte semmit sem tudnak róla, csak a róla alkotott negatív sztereotípiákat ismerik.

Ez a jelenség nem meglepő annak tudatában, hogy a múlt rendszerben elhitették a nőkkel: megvalósult az emancipáció, a nemek egyenlősége. A valóságban ahelyett, hogy pl. a férfiak is elkezdtek volna többet foglalkozni a házimunkával vagy a gyerekneveléssel, hogy elősegítsék az egyenlőséget, fentmaradt a régi rend, azzal a különbséggel, hogy a nőktől elvárták a több műszakot, és ideológiai szinten egyenlő jogokról folyt a diskurzus. Így könnyű volt ellehetetleníteni a nőmozgalmat, hiszen maguk a nők is azt szűrték le a hazug kép alapján, hogy a szerepkövetelmények megváltozása nekik semmi hasznot nem hoz.

Mégis sokszor felháborodom, amikor olyan nőkkel találkozom, akikben a nőkkel szembeni szolidaritás, a „sisterhood” szikrája sem pislákol. Ők azok, akik harcosan ágálnak a feminista „elhajlások” ellen, „egyformaságnak” értelmezve az egyenlőséget. Azt gondolják, hogy továbbra is ki kell szolgálniuk a férfiakat, gyereket kell szülniük, nem szabad munkahelyi karrierjüket előtérbe helyezniük; és dühösek azokra a nőtársaikra, akik ezt nem hajlandóak megtenni. Vannak körükben egyetemet végzett, értelmiségi nők is, becslésem szerint nagy számban. Ők vajon elgondolkodtak azon, hogy ha nincs nőmozgalom, akkor nekik sem az oktatásban részt venni, sem munkát találni, vagy akár újságokba írni nem lenne lehetőségük? Eszükbe jut, hogy ennek hiányában ülhetnének otthon kötögetve, romantikus lányregényeket olvasva, várva haza esetenként kicsapongó, és szeretőket tartó férjüket? A feminizmus vívmányait ők is élvezik, anélkül, hogy tudnának róla, közben minden eszközzel a változások ellen küzdenek. Pedig nélkülük nem szabadulhatunk fel igazán, így ideje, hogy ráébredjenek, milyen is valójában az a rendszer, amit ők szívvel-lélekkel támogatnak.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Recenzió: Johanna Laakso (Hg./Ed.) 2008. Frau und Nation. Woman and Nation. (Wien-Berlin: Lit Verlag.)

augusztus 09, 2011 - 21:40

Irma Sulkunen Suffrage, Gender and Citizenship in Finland: A Comparative Perspective című írása  a szavazati jog, a gender és az állampolgárság sajátos összefonódását tárgyalja a finn történelemnek a tizenkilencedik század végi, huszadik század eleji szakaszában. A szerző a több kategória egymásra vetítésével dolgozó interszekcionális megközelítés segítségével teszi világossá, miért éppen Finnországban nyerték el a nők Európában elsőként a  választójogot. A finnek tizenkilencedik századi függetlenségi küzdelmében a a nők különböző csoportjai együtt harcoltak a férfiakkal.

„I Am Rooted, but I Flow” – In Memoriam Reschné Dr. Marinovich Sarolta (1943-2011)

augusztus 31, 2011 - 22:55

Régóta terveztem egy cikket: Gender Studies rovatunkban szerettem volna bemutatni meghatározó tanáromat, nagyrabecsült témavezetőmet, a hazai gender- és gothic kutatás, valamint feminista irodalomkritika kiemelkedő egyéniségét, a Társadalmi Nemek Tudománya  kutatócsoport alapítóját, a minden hallgatója által szeretett, közvetlen oktatót, a „lady” fogalmát annak legnemesebb értelmében: higgadt, méltóságteljes, tiszteletet parancsoló, egyúttal végtelenül kedves személyiségével, valamint kifogástalan, finom, visszafogott eleganciájával egyaránt megtestesítő embert, sokunk példaképét, Reschné D

Társadalmi nem és nyelvhasználat - új tanulmánykötet magyarul

október 12, 2011 - 11:26
A tanulmánykötet borítója

Megjelent Juhász Valéria és Kegyesné Szekeres Erika szerkesztésében a Társadalmi nem és nyelvhasználat című tanulmánykötete, amely az angol és a német szakirodalomból tartalmaz érdekes válogatást. Az alapvetően elméleti jellegű tanulmányok bemutatják a nemek nyelvhasználatával kapcsolatos teóriáit.