Anyaság és társadalmi szerepek

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Anyaság és társadalmi szerepek

október 03, 2014 - 16:14
2014. október 2-án a Friedrich Ebert Alapítvány újabb fórumot tartott "Párbeszéd a nemek közötti egyenlőségről: Az anyaság kérdése a nők társadalmi szerepeiről szóló diskurzusban" címmel, melyre hazai és külföldi szakértőket egyaránt meghívtak. Egyesületünktől két fő, Dr. Barna Emília alelnök, és új tagunk, Dr. Török Zsófia orvos, kétgyermekes anya, az alábbi beszámoló szerzője vett részt - a szerk.

Gerberné Farkas ZSuzsanna, Tóth Olga és Pető Andrea

"Miként határozhatjuk meg az anyaságot a nemi szerepek kontextusában? Hogyan körvonalazódik az anyaság fogalma a különböző politikai és vallási nézőpontokból? Mit jelent az anyaság különböző szakpolitikai, és mit a feminista megközelítések számára? Milyen válaszokat lehet adni az anyasággal kapcsolatos társadalmi kihívásokra, ideértve a természetes szülést, a munkaerő-piac és a bérezés kérdéseit, valamint az egyedülálló anyák speciális szükségleteit? Beszélhetünk-e az anyaságról anélkül, hogy érintenénk az apaság kérdését? Vannak a nemek közötti egyenlőségnek mindnyájunk számára lényeges vonatkozásai? Hogyan szabhatunk gátat a társadalmi viták polarizálódásának, és miként állhatunk ki az olyan értékekért, mint a méltóság és a párbeszéd?" - álltak a meghívóban a megvitatandó kérdések. 

Az első előadó, dr. Gerberné Farkas Zsuzsanna felolvasása a „Családi értékek és a gyermekvállalással kapcsolatos attitűdök változásai” címet viselte, és Emíliához hasonlóan belőlem is döbbenetet váltott ki (konkrétan elkezdtem kételkedni, hogy jó helyen vagyok-e ) – az előadó (a konzervatív Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke - a szerk.) meglehetősen idealisztikusan ábrázolta a helyzetet és az egekbe magasztalta a kormány családpolitikáját.

Nagy megkönnyebbülés volt Tóth Olga szociológus ezt követő előadása, amiben többek között – udvariasan, ám szilárd tényekre hivatkozva – tisztázta, miért megtévesztőek dr. Gerberné Farkas Zsuzsanna demográfiai adatokból és Kopp Mária munkásságának elemzéséből levont következetései a magyar társadalom gyermekszeretetéről és családközpontúságáról. Az előadás címe „A családmodell és az anyaság koncepciójának változásai a társadalomban” volt. Tóth Olga előadásában számomra a legérdekesebb Kirkpatrick elméletének ismertetése volt (), aki a gyerekvállalás hátterében álló különböző szociális, pszichés, társadalmi és érzelmi motivációkat elemezte (melyek az imént felvázoltaknál jóval komplexebbek). Ennél is meglepőbb volt az az elmélet, mely szerint  posztmodern ipari társadalmakban a gyermekek fogyasztási és presztízsjavaknak számítanak.

 orvos-jogász az asszisztált reprodukciós eljárások által felvetett etikai kérdésekről beszélt „Az anyaság és a reprodukciós orvostudomány: jogi és bioetikai kérdések” című előadásában. Az összes etikai kérdés gyökere – nem meglepő módon – az, hogy minek tekintjük a megtermékenyített petesejtet, morális szempontból elfogadható-e az elpusztítása?

Ingrid Kaoküla észt bába arról mesélt, hogyan sikerült Észtországban elfogadtatni először a természetes szülést, majd legalizálni az otthonszülést. Az ő előadása generálta a legtöbb kérdést, sokan, többek között a képviselője próbálták meghatározni a különbséget az észt és a magyar helyzet közt, nevezetesen, miért ment nekik ennyire könnyen és mi lehet az oka annak, hogy az észt szülészeti-nőgyógyászati szakma inkább támogatta, mint ellenezte ezt az irányú nyitást. Az egyik - számomra legérdekesebb - válasz erre a kérdésre az volt, hogy a Magyarországon jól ismert hálapénzrendszer Észtországban olyan szinten nem létezik, hogy az előadó még az erre vonatkozó kérdést sem értette. (Irigylem az észteket.)

Szikra Dorottya (akivel a remek interjú készült néhány nappal ezelőtt) a szociálpolitika szempontjából elemezte az anyaságot, ami igazából Magyarországon még mindig a „nő” egyetlen megjelenési formája az állam nézőpontjából. (Lásd az 8-as pontját.) Ugyanilyen visszás jelenség Szikra Dorottya szerint, hogy a család a szociálpolitika szempontjából az anya és a gyermek(ek) együttesét jelenti, miközben a férfiak szerepét a politikában és a pénzügyekben találják meg, és ez - többek között - azért is igazságtalan, mert a jóléti társadalmakban a szociális gondoskodás kialakulásának pont hogy a legkülönbözőbb női mozgalmak voltak a fő mozgatórugói. Beszélt arról is, Magyarországon jelenleg a legszegényebb társadalmi rétegek leszakadása miatt növekszik a gyermekek és a nők kiszolgáltatottsága.

Az utolsó előadást Renata Hryciuk lengyel antropológus tartotta, és a feminizmus jelenlegi lengyelországi helyzetéről beszélt a „Hogyan teheti a feminizmus újra témájává az anyaságot” című előadásában. Mesélt az egyedülálló lengyel anyák hamvába holt mozgalmáról, akik 2002 és 2007 között a korábban létező tartásdíj-alap visszaállításáért harcoltak, és emiatt a rendszerváltás utáni, a múltat a Magyarországhoz hasonlóan nehezen feldolgozó Lengyelországban amolyan poszt-kommunista, múltat visszasíró mozgalomként lettek megbélyegezve. Szerinte- többek között - ez a politikai színezet közrejátszott abban, hogy az imént említett törekvőknek a neoliberális kötődésű lengyel feminista mozgalommal nem alakult ki működő kapcsolata. Renata Hryciuk szerint megérett az idő arra, hogy újragondolják Lengyelországban az anyaság és a feminizmus kapcsolatát, illetve áthidalják a kettő közt tátongó szakadékot, és ebben mérföldkőnek tartja Agnieszka Graff idén nyáron megjelent könyvét, a „Feminista anyá”-t. (Megj. Grafftól magyarul olvasható egy tanulmány.)

Összességében, remek élmény volt, örülök, hogy ott lehettem ezen a konferencián, egyrészt szakmailag is gazdagodtam, másrészt magánemberként is sokat jelentett számomra; egyik-másik előadás bizonyos szempontból más perspektívába helyezte a saját anyaságomat. 

 

Összefoglaló videó: 

 

 

A FES hivatalos összefoglalója .

 

 

„Nem négy évre tervezzük a gyereket” - a Friedrich Ebert Alapítvány párbeszédfóruma

május 12, 2015 - 21:37

Április 22-én tartotta a Friedrich-Ebert-Stiftung – 2012 óta futó Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában című regionális projektje, azon belül pedig a 2014-ben indult Párbeszéd a nemek közti egyenlőségről című vitasorozata keretében – „Az eltűnt népességrobbanás nyomában – A gyermekvállalással kapcsolatos diskurzusok” című párbeszédfórumát.

„A politikai akaraton múlik” – a nemek egyenlősége és az EU a FES fórumán

november 03, 2014 - 00:00

A Friedrich-Ebert-Stiftung október 15-i, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséggel közösen szervezett konferenciájának témája az Európai Unió volt: milyen előnyökkel járt a csatlakozás a nemek társadalmi egyenlősége számára Kelet-Közép-Európa egyes országaiban, és mely területeken van még szükség további munkára?

A "gender-ideológia" elleni mozgósítás Közép-Európában - a Friedrich Ebert Alapítvány fóruma (jegyzetek)

február 21, 2014 - 12:43

A Friedrich Ebert Alapítvány a “Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című regionális programja keretében "Az ún. “gender ideológia” elleni mozgósítás Kelet-Közép-Európában – Veszélyek és lehetőségek a feminista mozgalmak számára" címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést 2014. február 18-án a Hotel Mercure-ban. A meghívóban ez állt: 

Apák napja

július 31, 2009 - 20:43

Az apák napja eredete 1909-re nyúlik vissza, amikor is egy amerikai polgárháborús veterán lánya, Sonora Smart Dodd Spokane-ben, Washington államban az anyák napi beszédet hallgatva arra jutott, hogy korán megözvegyülő, hat gyermekét egyedül felnevelő apja is megérdemelne hasonló tiszteletadást.

„Nem azért, mert nők vagyunk, hanem mert szakképesítést szereztünk” - ápolónői mozgalmak a régióban

október 24, 2016 - 21:38

Az elmúlt évek során mind a négy visegrádi országban több esetben lehettünk tanúi küzdelmes tiltakozásoknak a szociális ellátó ágazatban, különösen az egészségügyben. Az ápolók alulról jövő mozgalmai fontos tiltakozásokat szerveztek az alacsony bérek, a rossz munkakörülmények, a kifizetetlen túlmunka, az ápolóhiány, az elvándorlás és az egészségügyi szektor általános állapota miatt. Hogyan jutottunk el az egészségügyi szektor leértékelődéséhez és marginalizációjához Kelet-Közép-Európában és azon túl? Mik a gondoskodó munka témájával kapcsolatos feminista szempontok?