Rokonok - avagy a finn és a magyar nemi egyenjogúságról

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Rokonok - avagy a finn és a magyar nemi egyenjogúságról

szeptember 21, 2012 - 09:07
2012. szeptember 7-én különleges programot szervezett a leköszönő Finn Nagykövet, Jari Vilén. A női vezetők kihívásai (Challenges of Woman Leadership) címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetésre finn és magyar politikusokat és gazdasági vezetőket hívott a Nagykövet, akinek felesége maga is politikus (Sőregi Éva kabinetfőnök).

Jari Vilen és Sőregi Éva

Maria Lohela, finn parlamenti képviselő a következő történetet idézte föl a budapesti Finn Nagykövetségen összegyűlt, főleg magyarokból álló közönségnek, mikor a finnországi nemi helyzetről kérdezték.
Tarja Halonen, Finnország előző miniszterelnöke egy óvodában tett látogatása során arról kérdezgette a köré gyűlő gyerekeket, ki mi szeretne lenni. A lelkesen csacsogó gyerekek közt megpillantott egy hallgatag, félrehúzódó kisfiút, akit fel szeretett volna vidítani.
– Hát te nem szeretnél miniszterelnök lenni? – kérdezte lelkesen a már 12 éve az ország élén álló Halonen asszony.
– De hát a fiúk nem lehetnek miniszterelnökök! – mondta keserű öntudattal a skandináv kisfiú.

2012. szeptember 7-én különleges programot szervezett a leköszönő Finn Nagykövet, Jari Vilén. A női vezetők kihívásai (Challenges of Woman Leadership) címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetésre finn és magyar politikusokat és gazdasági vezetőket hívott a Nagykövet, akinek felesége maga is politikus (Sőregi Éva kabinetfőnök). Beszédet tartott többek között , a Finn Parlament elnöke, Maria Lohela és Sanna Lauslahti parlamenti képviselők, Herczog Edit, európai parlamenti képviselő és Szigeti Bonifert Márta, vezérigazgató. A beszélgetés középpontjában a nemi egyenjogúság témája állt, a finn és a magyar helyzet összehasonlításán keresztül.

Bár a két nép állítólagosan közös őstől származik (ahogy a pár napja, Siófokon megtartott VI. Finnugor Világkongresszus nem győzte hangsúlyozni), a finn és a magyar kultúra nem is állhatna távolabb egymástól a nemi egyenjogúság kérdésében. Finnország 1906-ban, elsőként, adott szavazati jogot a nőknek, 1907-ben pedig már női képviselője is volt a Finn Parlamentnek. Ma 42,5% a nők aránya a nemzeti parlamentben, míg 60% az Európai Parlamentben, mely a legmagasabb az EU-n belül. Magyarország vonatkozó adatai 9% és 36%. Bár az európai parlamenti arány középmezőnynek számít, a nemzeti politikára vonatkozó adatok csak Málta esetében alacsonyabbak. Míg Magyarország politikai vezetése csupán egy tizednyi nőt fogad be, addig Finnországban – ahogy Heinäluoma rámutatott – nincs olyan pozíció, amit nő meg ne szerezhetne. Sőt, a politikus viccelődött: elnézve az európai parlamenti arányokat és a felsőoktatási trendeket, pár év múlva az új nagykövet már a férfiak jogainak védelméről fog kerekasztal-beszélgetést hirdetni.

Egy ilyen jövőkép olyannyira távol áll a magyar valóságtól, hogy a közönség ironikus humorként tudta kezelni a vidám megjegyzést. Ahogy a közönség soraiból felszólaló Darja Bavdaž Kuret, budapesti Szlovén Nagykövet, rámutatott, Finnország számára a nemi egyenjogúság valóság és szemléletmód, nem politikai ügy, így nem érthetik a közép-európai népek problémáit. Lohela helyeselt: minden kultúrának magának kell megtalálnia a megoldásokat. Ők csak annyit tehetnek, hogy példát mutatnak és tanácsokat adnak. Lauslahti a család támogató segítségét emelte ki a nő sikerének kulcsaként, Lohela pedig azt hangsúlyozta, hogy akarni kell a változást és az jön.

Herczog szerint a helyzet nem ennyire egyszerű a mi kultúránkban. Finnország előttünk jár abban, hogy az ő társadalmuk már megküzdött az egalitárius szemléletmódért. A II. világháború utáni gazdasági válságból egyedül akart kilábalni az ország; nem fogadott el kölcsönt. Szerencséjére, mert ez azt jelentette, hogy minden finnek részt kellett vállalnia, dolgoznia kellett a közös boldogulásért. A sikeres együttműködés aztán elültette a finn emberben az érzetet: mindenki – legyen férfi vagy nő – egyenlő. Egy ilyen élményre van szüksége Magyarországnak. Ahogy Szigeti-Bonifert fogalmazott: csak az legyen fontos, a munka el van végezve, mindegy, ki által.

A válsághelyzetet megkaptuk. Hát használjuk ki! Építsünk együtt!

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„Lemondtam a Norbi Update kajarendelésemet” - beszélgetés a belépő-ügyről

december 02, 2013 - 20:54
December 2-án a Müsziben „Pénzért megváltott egyenlőség?” címmel rendezett az Együtt-PM nem hivatalos ifjúsági csoportja a lányok ingyenbelépőjének megvétózására irányuló, agresszív vitát kiváltó . Az összegyűlt kis létszámú (kb.

Nőtörténelem (nőirodalom, sőt, női kvóta) – miért is?

március 05, 2010 - 11:26
Mint nemrég értesültem, a 80-as évek óta az USA-ban március a nőtörténelem, azaz a herstory hónapja. Herstory… Időnként még nő ismerőseim is felháborodottan kérdezik tőlem: miért van egyáltalán szükség arra, hogy „külön” nőtörténelemről (illetve nőirodalomról, stb.) beszéljünk? A választ hamar megleled, ha fellapozod középiskolás történelem (vagy irodalom) tankönyvedet – bár az „ember=férfi” illetve „emberiség=férfiak” analógia olyannyira egyértelmű tétellé vált az „általános műveltségben”, hogy talán fel sem fog tűnni, hogy a nők alulreprezentáltsága a szóban forgó probléma.

A kritikus tömeg: 146 nő az algériai parlamentben

június 28, 2012 - 14:27

(megjegyzés: az írást a szerző facebook kommentjeiből, az ő engedélyével szerkesztettem össze - A. R.)

 

Algériában múlt hónapban 146 nőt szavaztak be a parlamentbe, amelynek eredménye, hogy a nők képviselete a törvényhozásban 31.6%! Ez pontosan 1.6%-kal meghaladja azt a statisztikai és lélektani határt amely átlépésével a nőknek már nem kell "férfinak álcázniuk magukat", hogy elfogadják őket és beépüljenek a rendszerbe, azaz nem kell előnytelen kompromisszumokat kötniük.