Atuki Turner ugandai nőjogi aktivista, a MIFUMI alapítvány létrehozója

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Atuki Turner ugandai nőjogi aktivista, a MIFUMI alapítvány létrehozója

április 19, 2013 - 13:47

Atuki Turner

 „A nők minden napot tegyenek nőnappá azzal, hogy harcolnak a jogaikért és harcolnak az erőszak ellen. Tudniuk kell, jogukban áll megtiltani, hogy a lányukat kivegyék az iskolából vagy korán férjhezadják. Joguk van visszautasítani, hogy (megözvegyülve) a férjük fivérének tulajdonába kerüljenek, és joguk van a gyermekeik, ingó. és ingatlan vagyonuk ügyeinek intézésére.” 
 
Tizenegy testvére közül ő a negyedik, anyja Evelyn Okoth tanár, apja Lawrence Okoth mérnök. Mifumiban nem volt iskola, így Rock View-ban és Namagunga-ban járt általános és középiskolába, utána a Makerere University joghallgatója lett. Egyetemi tanulmányai utolsó két évében a vakációban szülőfaluja gyerekeit tanította, az órákat egy fa alatt tartotta. 
 
„Mély benyomást tett rám, hogy körülményeik ellenére a gyerekekben mennyi tudásszomj volt. Amikor összehasonlítottam ezt saját, az övékéhez képest kiváltságos helyzetemmel, elhatároztam, iskolát fogok nekik építeni.”
 
Ügyvédi képesítésének megszerzése után Kenyában munkát keresett, de, a családi csipkelődés szerint, férjet talált helyette, Glyn Turnert. 1990-ben Angliába költöztek, és a következő évben házasságot kötöttek. Atuki a Sojurners House munkatársa lett, dolgozott önkéntesként az UNICEF számára is. Közben új tanulmányokba kezdett, a Sheffield Hallam egyetemen kreatív írásból, a West of England egyetemen nőtudományból diplomázott. A téma iránt Simone de Beauvoir A második nem című könyve keltette fel a figyelmét. 
 
„A könyv elolvasása után kezdtem érdeklődni a gender téma, a női és emberi jogok iránt és különösen foglalkoztat a nők elleni diszkrimináció megszüntetése.”
 
Férjével közösen létrehozták a MIFUMI alapítványt, és a sikeres adománygyűjtés után megkezdődött az iskola építése. Ahogy jobban megismerkedett a gyerekekkel és az anyákkal, rádöbbent, hogy a nők mennyire ki vannak szolgáltatva. Afrikában a családi erőszaknak kitett nőknek, különösen vidéken, csak két választása lehet – eltűri vagy megszökik. Félelemben élve nem tudnak a társadalom teljesjogú tagjai lenni, egészséges és önbizalommal rendelkező gyerekeket nevelni, vagy a helyi közösségek, társaságok vezetőivé válni. 
 

 
A helyi női csoportokban Atuki interaktiv programokkal dolgozik, hogy a rendőrség, bírók, tanárok és fiatalok is tisztában legyenek a családon belüli erőszak létezésével, foglalkozzanak vele, vegyék komolyan és előzzék meg. Az új közösségi formák, mint a biztonsági fórumok, tanácsadó és jogsegély központok, munkaközösségek célja, hogy vegyék észre és megfelelően reagáljanak az előforduló esetekre.
 
„Azt gondoltam régebben, hogy feminista vagyok, de amikor itt szembetaláltam magam a nők elleni erőszakkal, rádöbbentem, hogy az csak szöveg volt. Haza kellett jönnöm és tennem kellett valamit.” 
 
 
http://www.mifumi.org/
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

május 23, 2016 - 23:43

Előkelő családba született, Dublin közelében 1822. dec. 4-én. Élénken érdeklődött a tudományok iránt. Mindössze két évet járt iskolába, de azt is időveszteségként, sőt tanulmányai kényszerű félbeszakításaként (!) értékelte, hatékonyabbnak tartotta az önálló ismeretszerzést. 1838-ban végül szülei kivették az intézményből, mert gyengélkedő anyja helyett (aki kilenc évvel később meghalt) át kellett vennie a háztartást. Otthon tovább képezte magát, és - legalábbis az egyház által diktált formában - elvesztette a hitét. Amikor ez kiderült, apja elűzte a családi otthonból.

Hubertine Auclert (1848–1914), a francia szüfrazsett mozgalom megalapítója

december 10, 2010 - 14:43

Hubertine módos, sokgyerekes vidéki családba született 1848-ban. 13 éves volt, amikor apja meghalt, anyja egy katolikus zárdában neveltette tovább. l6 éves korában be akart lépni a les Sours de la Charité de Saint-Vincent de Paul apácarendbe, de független természetére való hivatkozással kérését elutasították.

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték.