Alexandra Kollontáj

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Alexandra Kollontáj

március 19, 2010 - 11:15

Alekszandra Mihajlovna Kollontáj 1872-1952
orosz forradalmár, diplomata, író
 
A legbefolyásosabb marxista feminista 1872 március 31-én Szentpéterváron született előkelő, gazdag családban, apja, Mihail Domontovics a cári hadsereg tábornoka. A fiatal lány Oroszországban és Finnországban nevelkedik, sokat utazik, több nyelven beszél, amit később a mozgalomban, majd diplomata karrierje során hasznosít. Fontos szerepe van abban, hogy megismertette és terjesztette hazájában a feminista eszméket, szervezte az orosz nőmozgalmat.
 
Húszéves korában férjhez megy Vlagyimir Kollontájhoz, fiuk születik. Alekszandra egy nagy textilgyárban szembesül a munkásnők helyzetével, ahol mérnök férje a szellőztetőberendezés üzembeállítását irányítja. Bekapcsolódik az illegális Politikai Vöröskereszt mozgalomba, esti iskolát tart a szentpétervári munkásoknak, röpcédulákat ír és terjeszt, adományokat gyűjt. 1898-ban Svájcba utazik, a zürichi egyetemen közgazdaságot hallgat. Oroszországba való visszatérése után folytatja nőmozgalmi tevékenységét, szervezi a munkásnőket hogy álljanak ki érdekeikért a munkaadókkal szemben, és ha szükséges, lépjenek fel a szocialista szervezetekben is előforduló hímsoviniszta megnyilvánulások ellen.

 
1908-ban a fenyegető letartóztatás elől menekül, Németországban, majd Párizsban él, itt találkozik Leninnel. Csatlakozik a Szocialista Nők Nemzetközi Irodájához, előadókörutakat tart Angliában, Belgiumban, Finnországban, Svájcban. 1915-ben több hónapot tölt az Egyesült Államokban, négy nyelven tart előadásokat, fontos politikai kapcsolatokat köt és kiadót keres Lenin „A szocializmus és a háború” című munkájának, amit ő fordított angolra.
Az 1917-es forradalom hírére Alekszandra visszatér Oroszországba, igen fontos posztot kap, közjóléti népbiztos lesz. 1919-ben hozza létre a „Zsenogyel”-t (Női ügyosztály), melynek feladata volt a nők életének javítása, a női írástudatlanság felszámolása, a nők oktatása, a nőket érintő új házassági, oktatási és munkaügyi törvények betartatása. A túl eredményesen működő szervezetet Sztálin 1930-ban megszüntette.
 
Kollontáj, ha helyesnek látta, a kommunistákat is kritizálta, így lassan a párt belső ellenzékévé vált. Néhány barátjával megalakították az ún. munkásellenzéket, melyet később Lenin feloszlatott.
 
Sztálin hatalomra jutásakor meg akart szabadulni az irritáló, de népszerű asszonytól, ezért diplomatának nevezte ki Norvégiába, így lett Kollontáj a világ első női nagykövete. Nyelvtudása, műveltsége, utazásai során szerzett széleskörű kapcsolatai mind hozzájárultak ahhoz, hogy ezt, és később a mexikói, majd a svéd nagykövetséget is kifogástalanul vezesse. 1940-ben tagja volt a szovjet-finn béketárgyalás delegációjának, feladatát a szakértők szerint finom ravaszsággal látta el.
 
Betegsége miatt 1946-ban nyugdíjba ment, de egészen 1952-ben bekövetkezett haláláig a külügyminisztérium tanácsadójaként tevékenykedett.
 
Életéről Kertész Erzsébet írt regényt, A tábornok lánya címmel.

 

Első megjelenés: Feminista almanach, Budapest, 2005

 

 

Lidia Gueiler Tejada bolíviai politikus (1921­–2011)  

május 06, 2017 - 21:31

Bolivia első női elnöke Cochabamba-ban született, boliviai anyától, német emigráns apától. Könyvelőnek tanult, 1948-ban csatlakozott a Movimiento Nacionalista Revolucionario  (MNR) párthoz. Néhány év múlva komoly tekintélyt szerzett, amikor megszervezte és sikerre vitte a baloldali nézeteikért bebörtönzött férjeik és fiaik kiszabadításáért küzdő nők éhségsztrájkját. 1952-ben részt vett a forradalomban, 1964-ben bebörtönözték majd száműzték. 1979-ben, hazatérése után megválasztották az alsóház elnökének, november 18-án  köztársasági elnöknek választották, a tisztséget 1980.

Isabel Oyarzábal de Palencia spanyol újságíró, író, diplomata (1878–1974)

május 04, 2017 - 00:06

Skót  anyától, baszk apától született, két nyelven nőtt fel. Volt színész, nyelvtanár, újságíró. Alapítója és szerkesztője volt 1908-ban az első spanyol nőmagazinnak, a La Dama-nak.  1926-ban csatlakozott a  feminista Lyceum Clubhoz, később alelnöke lett. A szocialista párt képviselőjeként részt vett és felszólalt nemzetközi konferenciákon. A polgárháború idején az Egyesült Államokban tett előadókörutat és gyűjtött pénzt. 1936-ban nagyköveti kinevezést kapott Svédországba. 1939-ben a Franco rezsim elől családjával Mexikóba menekült.

Lucila Palacios venezuelai író, politikus, diplomata, feminista (1902–1994)  

április 29, 2017 - 22:45

Mercedes Carvajal de Arocha Trinidadon született, a Lucila Palacios nevet és Simon Bolivar anyjának a tiszteletére vette fel. Első regénye Rebeldia címmel 1940-ben jelent meg. Írásaiban határozottan kiállt a nők és gyerekek jogaiért. 1947-től beválasztották a parlamentbe, ahol folytatta a nőjogi tevékenységét. 1963-ban Uruquayba nevezték ki nagykövetnek.

Ella Negruzzi román feminista (1876–1948)

augusztus 29, 2017 - 20:54

Az író és politikus Leon Negruzzi lánya, apja korai halála után őt és testvérét tudós nagybátyjuk nevelte. 1914-ben diplomázott a jogi egyetemen, de nőket nem nem vették fel az ügyvédi kamarába. Közel hat évig tartott, amíg kiharcolta, hogy kamarai tag legyen és elkezdhetett praktizálni. Alapító tagja volt az első román nőjogi szervezetnek, az Emanciparea femeii-nek. Harcolt a nők választójogáért, fontosnak tartotta a nők értelmiségi pályára lépését, a háztartásszervezés, a gyereknevelés új irányainak megismertetését.

Margunn Bjørnholt norvég szociológus, közgazdász, feminista (sz. 1958)

október 08, 2017 - 23:23

A Tromso-i egyetemen diplomázott 1981-ben. Kutatásai széles skálán mozognak, foglalkozott alternativ pénzügyekkel, munka- és család, nemek közötti egyenlőség, férfiak és a férfiasság, kulturális örökség, és újabban a feminsta jogelmélet, feminista közgazdaságtan kérdéseivel. A Norsk Kvinnesaksforening (NKF, norvvég nőjogi egyesület) és a  Norges kvinnelobby (norvég nőlobbi) elnöke, az International Alliance of Women (nemzetközi nőszövetség, a korábbi International Women's Suffrage Alliance) elnökségi tagja.

Néhány munkája: