Elvi Sinervo finn író, költő, fordító (1912–1986)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Elvi Sinervo finn író, költő, fordító (1912–1986)

május 02, 2019 - 21:11

Helsinki egyik munkáskerületében született, gyerekkorától kezdve lelkes könyvtárhasználó volt. 1935-ben diplomázott a helsinki egyetem bölcsészkarán. 1930-tól a szociáldemokrata párt ifjúsági tagozatának a tagja volt, később a kommunista párt támogatója lett. Ugyanebben az időben jelentek meg első versei és elbeszélései, 1934-től a Kirjallisuuslehti című irodalmi lap állandó szerzője lett. 1936-ban egyik alapítója volt a baloldali kötődésű Kiila irodalmi társaságnak. Első kötete a munkáskörnyezetben játszódó Runo Söörnäisistä című novellagyűjtemény volt. Saját írásai mellett sokat fordított, többek között Anna Seghers, Bertold Brecht, Engels és Puskin műveit. Arany János és József Attila több versének finn nyelvre fordítása is a nevéhez fűzódik. 

Magyarul megjelent Az elcserélt gyermek című regénye, versei és elbeszélései a Nagyvilág c. folyóiratban, valamint a Finn versek és dalok, Finn költők antológiája, Finn elbeszélők, Északi csillagok alatt című kötetekben. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kádár Karr Erzsébet (Elisabeth Karr) újságíró, író, költő (1898–1960)

május 14, 2019 - 13:29

Budapesten született, fiatal lányként a festészet iránt érdeklődött, az iparirajz iskolát is elvégezte. Később az irodalom felé fordult, első versei az 1910-es évek végén a Ma című lapban jelentek meg. Fiatalon lépett be a kommunista pártba, a Tanácsköztárság alatt a közoktatásügyi népbiztosság munkatársa volt. Férjével, Székely Jánossal 1922-ben Németországba emigrált, ahol filmforgatókönyveket írt, valamint a Rote Fahne és a Welt am Abend című lapokban publikált Elisabeth Karr néven. 1930-tól a Illustrierte Neue Welt című magazin szerkesztője volt.

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt. 

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.