„Ismétlődő szülés veszélye” - Heti linkajánló, 2019. március 25–31.

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

„Ismétlődő szülés veszélye” - Heti linkajánló, 2019. március 25–31.

március 28, 2019 - 20:25
Nincs időd naponta híreket olvasni? Hetente összegyűjtjük azokat a cikkeket, amelyek szerintünk fontosak. A Nőkért Egyesület heti linkajánlója 2019. március 25. és 31. között.

"Wendy Rexon kapitány és lánya, Kelly Rexon elsőtiszt a Delta légitársaságnak dolgoznak."

A Női arcképcsarnok rovatunkban eddig bemutatott pilótanőket lásd itt: 


"Párkapcsolati erőszak esetén tilos lenne a mediáció, mégis sorra kötelezik rá a bántalmazott nőket, hogy így spórolják meg a többéves pereskedéssel járó bonyodalmakat. Az egyik legnagyobb probléma, hogy azok a közvetítők, akik nem elég képzettek a nők elleni erőszak témájában, sok esetben fel sem ismerik a bántalmazást. A fizikai erőszakra még csak-csak ráismernek, de az érzelmi abúzusra, ahol például tíz év házasság alatt egy pofon sem csattan el, már kevésbé. Ezek a megegyezések pedig végül egy fikarcnyit sem érnek, mert a nők szinte minden kérdésben feladják az álláspontjukat."

A témáról nemrég mi is írtunk:

Az Isztambuli Egyezmény is leszögezi, hogy párkapcsolati erőszak esetén veszélyes és tilos a mediáció. 

Kapcsolódó cikkeink: 


 

"A testüket áruló gyerekek többségét saját rokonaik, ismerőseik küldik az utcára, és ez ellen a jelenlegi jogi környezetben a gyermekvédelem sem sokat tehet. Hétfőn három szakember beszélt az ELTE rendezvényén arról, hogyan válik egy gyerek emberkereskedelem áldozatává, és hogy miért a 14 éves, fogyatékos gyerekprostituáltat bünteti meg a rendőr, miközben szabadon elsétálhat az, aki kihasználta."

Kapcsolódó cikkünk:

A Nőkért Szabadegyetem 2017. szeptemberi témája a prostitúció volt. Vendégeink Betlen Anna, Kováts Virág és Elekes Irén voltak. A video itt tekinthető meg: 


Úgy tűnik, egyelőre nem jön össze a NASA történelmi űrsétája, melyben csak női asztronauták vettek volna részt.

Kapcsolódó cikkünk:


"A Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatásának sajátossága az, hogy szociológiai szempontból vizsgálja az iskolai bántalmazást, vagyis arra figyelnek leginkább, hogy a jelenségnek milyen közösségi meghatározói vannak. Magyarul a bántalmazás (akár elkövetői, akár áldozati oldalon) hogyan függ össze a gyerekek közösségi státuszával: hogy mennyire népszerűek, mennyi barátjuk van."


 

"Nem foglalkoznak eleget az intézményvezetők és a tanárok sem a nemi alapú iskolai erőszakkal, és nem is készítik fel őket erre – így lehetne összefoglalni azt, amit Rédai Dorottya, a CEU szakértője mondott a hvg.hu-nak. Tapasztalatuk szerint a homofób erőszakkal szemben határozott volt a fellépés, de ha fiúk bántottak lányokat, már megjelent az áldozathibáztatás is. A "NEM – iskolai Nemi Esélyegyenlőségi Mutató" névre hallgató projektjük célja az, hogy a tanulókat és a pedagógusokat is segítsék a nemi előítéletek felismerésében."


"A nemekhez társított sztereotípiák azért is kopnak ki nagyon nehezen, mert az emberek észrevétlenül is generációról generációra továbbadják azokat az utódaiknak. A sztereotípiák szocializációnk során rögzülnek: születésünktől kezdve ránk telepednek és már gyerekkorban olyan gátlásokat, neurózisokat alakíthatnak ki bennünk, amelyek aztán rányomhatják a bélyegüket felnőtt párkapcsolatainkra, karrierlehetőségeinkre és egész életükre is. Minderről Sáfrány Réka genderszakértővel és Máriási Dóra pszichológussal beszélgettünk."


"Dórát azzal biztatták, hogy próbáljon meg egy újabb gyakornoki állásra pályázni, amit néhány hónappal később írtak ki, azonban ekkor sem járt sikerrel. “Amikor Dóra rákérdezett, hogy miért, a munkaügyi osztály egyik munkatársa arról tájékoztatta: valószínű, hogy a Helsinki Bizottság ügyfele újra elmenne szülni. Később egy volt kollégája is megerősítette, hogy az ‘ismétlődő szülés veszélye’ az elutasításának oka”"


"Magyar nyelvű költemény ritkán fut be akkora netes karriert, mint Takács Zsuzsa: Ha van lelkünk ugyan című verse."

Takács Zsuzsáról írtunk. 

A Női Arcképcsarnok rovatunkban eddig bemutatott magyar és külföldi költőket itt találjátok: 


"A Keresd a Nőt! - Korrupció a társadalmi nemek szempontjából című tanulmány két területre összpontosított. Egyrészt a nők elleni erőszakkal kapcsolatos hatósági intézkedéseket, másrészt a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban jellemző hálapénzt vizsgálta."


 

"A legendás rendezőnőt 90 éves korában, rövid betegség után, családja körében érte a halál."

Agnés Vardáról írtunk. 


"Zuzana Čaputová polgárjogi aktivista nagy fölénnyel nyerte a szlovák elnökválasztás második fordulóját. A szinte végleges, 99,5 százalékos feldolgozottságnál 58,4 százalékkal nyert, míg a Robert Fico Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) kormánypártja által támogatott Maroš Šefčovič EU-biztos 41,6 százalékon végzett. "


A Magyarországon méltatlanul kevésbé ismert feminista egész életében a nők felszabadításáért dolgozott. 

Kapcsolódó cikkünk .

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Miért nem jó a "családon belüli erőszak" kifejezés?

szeptember 17, 2012 - 23:07
Állítólag a cselekmény ilyetén megnevezése negatív dolgot társít a magasztos család fogalomhoz. Értehetetlen  szemforgatásnak látom ezt:
elkövetni nem annyira ciki, de nevén nevezni, azt igen. Olyasvalaminek érzem, mint a kliens háttérben maradását. Habár ő a főbűnös, mégsem szabad róla beszélni.
 

Mi a baj a népszerű női magazinok szexuális tanácsaival?

szeptember 10, 2011 - 14:17

Mivel – elveinkből nem leadva, de – mi is szeretnénk a célközönség minél több tagját érdeklő tartalmat nyújtani olvasóinknak, rendszeresen megnézzük a népszerű internetes női magazinokat, köztük a különösen sok embert (a mi egyelőre ötezres táborunkhoz képest majdnem 29 ezer főt) vonzó . (Mely, igaz nem tartalmi, hanem formai érdemek miatt, de volt "az év honlapja" is.) A szép elnevezés és a lehetséges asszociáció ellenére mi (egy-két alkalmi cikk kivételével) inkább antifeminista tartalmat találunk rajta, sokszor a férfiak számára is sértő előadásmódban. Most pl. nem tudunk szó nélkül elmenni a stílusa mellett, melynek alcíme ráadásul: „Soha nem akar majd elhagyni.”