Wilma Pearl Mankiller (1945-2010), az első női cherokee indián törzsfőnök

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Wilma Pearl Mankiller (1945-2010), az első női cherokee indián törzsfőnök

május 26, 2016 - 22:52
A cherokee törzs első megválasztása idején a férfiak által dominált volt, annak ellenére, hogy régebben, a hagyományos cherokee kultúrában a két nem kiegyensúlyozottan volt jelen. Mankiller ezt az egyensúlyt próbálta visszahozni, és közösségépítő programokon keresztül megerősíteni a törzset. Azt mondta, egészen a megválasztásáig egyetlen cherokee lánynak sem jutott volna eszébe, hogy ha felnő, törzsfőnök lehet belőle. Fontosnak tartotta, hogy ez a szemlélet megváltozzon.

1945. november 18-án az oklahomai Tahlequah-ban született Wilma Pearl Mankiller. Az "Emberölő" családi név egy régi katonai kitüntetésre eredeztethető, amelyet az kapott annak idején, aki megvédelmezte a faluját az ellenségtől.

1956-ban családja az állami indián áttelepítő program keretében elhagyni kényszerült addigi lakhelyét, San Franciscóba költöztek. Az 1960-as években Wilma csatlakozott az amerikai bennszülöttek aktivista mozgalmához, amely abban az időben új inspirációt kapott a harmadik világbeli nacionalista mozgalmaktól és az amerikai emberi jogi mozgalomtól.

Amikor 1969-ben indián diákok 18 hónapra elfoglalták az Alcatraz szigetet, hogy így hívják fel a figyelmet a törzsük hátrányos helyzetére, Wilma Mankiller gyűjtéssel támogatta a tiltakozókat.

Más megmozdulásokban is részt vett, és ebben az időszakban sokat tanult a bennszülöttek társadalmi és gazdasági helyzetéről, a kormányzattal való problémás kapcsolatukról. Eleinte oktatási programokban dolgozott, majd 1974-ben, 11 évi házasság után elvált, és visszaköltözött szülőhelyére, ahol a helyi lakosoknak segített támogatást nyerni földjük megműveléséhez.

1979-ben beiratkozott az Arkansasi Egyetemre, majd a 80-as évek elején az általa alapított Cherokee Közösségi Fejlesztési Egység vezetőjeként koordinálta a Bell programot, amely a helyi közösség aktiválásával valósította meg a vízvezeték felújítását és teljes kiépítését, reményt adva ezzel a lakosoknak. A Bell program sikere tette Mankillert ismertté és a helyi közösségi fejlesztések szakértőjévé. 1983-ban Ross Swimmer felkérte, hogy vegyen részt a törzsfőnök-választási kampányában és legyen a főnökhelyettese.

A kampányban Wilma több halálos fenyegetést is kapott, a törzsben nehezen fogadták el, hogy egy nő pályázik erre a posztra, és ezért sokan érdemi és szakmai vitát sem voltak hajlandóak folytatni vele. Swimmert azonban újraválasztották, Wilmát megválasztották helyettesnek, és amikor 1985-ben Swimmer lemondott, Wilma Mankiller, mint az addigi helyettese lett a Cherokee törzs új, és egyben első női vezetője. Az 1987-es választás után már saját jogon lett a törzs vezetője, és 1991-ben ismét őt választották a posztra. A cherokee törzs első megválasztása idején a férfiak által dominált volt, annak ellenére, hogy régebben, a hagyományos cherokee kultúrában a két nem kiegyensúlyozottan volt jelen. Mankiller ezt az egyensúlyt próbálta visszahozni, és közösségépítő programokon keresztül megerősíteni a törzset. Azt mondta, egészen a megválasztásáig egyetlen cherokee lánynak sem jutott volna eszébe, hogy ha felnő, törzsfőnök lehet belőle. Fontosnak tartotta, hogy ez a szemlélet megváltozzon.

Mankiller pénzügyi és technikai jellegű támogatást nyújtott a cherokee kisvállalkozóknak, hogy önállóbbá válhassanak. Vezetőségéhez köthető a Cherokee Nép Közösségi Fejlesztési Egységének létrehozása, a Sequoyah Főiskola újjászületése. Törzsfőnöksége alatt a cherokee lakosság száma 55 ezerről 256 ezer főre nőtt. Ezalatt az idő alatt Wilma elnyerte a cherokee törzs bizalmát és tiszteletét, önbizalomra, és saját kultúrájuk megbecsülésére tanította őket, egyfajta spirituális vezetőjükké vált.

Az volt a célja, hogy bebizonyítsa: nemcsak a bennszülöttek tanulhatnak a fehérektől, hanem a fehéreknek is érdemes megismerniük a bennszülöttek törzsi bölcsességét, kultúráját és spiritualitását. Betegsége miatt (kétszer is átesett vese-transzplantáción) Wilma Mankiller 1995-ben lemondott posztjáról. Férjével, Charlie Soappal és első házasságából született fiával, Téli Sólyommal visszavoult otthonába.

 

Első megjelenés: Tűsarok.org

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dame Anne Loughlin brit szakszervezeti vezető (1894–1979)

április 22, 2017 - 14:50

12 éves volt, amikor anyja meghalt és neki kellett ellátnia négy testvérét. 16 éves volt, amikor apja is meghalt, és ő lett a családfenntartó. Leeds egyik ruhaüzemében dolgozott, belépett a szakszervezetbe, nemsokára bizalmivá választották. Kiderült, hogy ügyesen tud tárgyalni, jó szervező és szenvedélyes szónok. 1916-ban, 22 éves korában, hatezer munkás sztrájkját szervezte és irányította. A harmincas években az NUTGW (Union of Tailor and Garment Workers) felső vezetésében dolgozott, 1948-ban főtitkárrá választották.

Deborah Ellis kanadai író, békeaktivista (sz. 1960)

május 06, 2017 - 21:13

11 éves korában kezdett írni. Járt Afrikában, Pakisztánban, Afganisztánban, dolgozott menekülttáborokban. Személyes tapasztalatok alapján ír könyveiben a fejlődő világban felnövő gyerekek életéről. Foglalkozik a hajléktalanság, az AIDS, a nők jogai, a rasszizmus, a terrorizmus, a drogkereskedelem problémáival. Befolyt jogdíjainak legnagyobb részét humanitárius szervezeteknek, mint pl. a Street Kids International és a Women to Women utalja át.

Violette Szabo angol ügynök (1922–1945)

június 25, 2017 - 23:46

Párizsban született francia anyától, angol apától. Angliában nevelkedett, angolul, franciául egyformán jól beszélt. A háború kitörésekor csatlakozott a Land Army-hoz. Megismerkedett a francia idegenlégió egyik magyar származású tisztjével, Etienne Szaboval, hamarosan összeházasodtak, néhány hónappal később a férfit elesett El Alameinnál. Nemsokkal utána Violettet beszervezte a SOE (Special Operations Executive). Franciaországi első bevetését sikeresen teljesítette, kapcsolatot teremtett az ellenállási mozgalom és az angol titkosszolgálat között.