A Nőkért Egyesület tevékenysége a hivatalos bejegyzés előtt: 2009. május 15. - 2013. április 3. (összefoglaló)

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

A Nőkért Egyesület tevékenysége a hivatalos bejegyzés előtt: 2009. május 15. - 2013. április 3. (összefoglaló)

április 04, 2013 - 22:22

Feminizmustörténeti kiállításunk egyik tablója, az egyes hivatások első magyar női képviselőivel (Fotó: Klitbudapest)

A Nőkért.hu szerkesztősége 2009 májusában alakult: az alapítók (Mihala Boglárka, Máthé E. Judit, Katica, Snyehola Anett, Pál Móni, Kupán Zsuzsánna, Retek Erika, Csiszár Andrea, Lakatos Lilla, Harkai Daniella és Antoni Rita) a(z azóta megszűnt) tűsarok.org fórumon (illetve néhány esetben Szegeden) ismerkedtek meg egymással, és elhatározták, hogy létrehoznak egy saját feminista honlapot. Ezt 2009 júliusára meg is valósították, és elindították az új, kulturális és társadalmi témákkal foglalkozó, ismeretterjesztő honlapot. A tevékenység – több alkalmi és rendszeres szerző (pl. Lambing Emese, Gyenese Andrea, Feledy Ilona, R. D., Kovács Anikó, Szlávi Anna) későbbi csatlakozásával – 2011-ig gyakorlatilag az online felületre korlátozódott, melyre egy több ezer fős Facebook-oldal is felépült.

2010-ben csatlakoztunk a Nők a Pályán aláírásgyűjtéséhez, mert egyetértettünk a női kvóta bevezetésének céljával – ekkor nyitottunk az aktivizmus offline formái felé is, és ennek révén került sor az első (Antoni Rita és a Nők a Pályán aktivistája, Kátai Gábor a Szeged Városi TV  Körút című, közéleti-kulturális magazinjában  november 11-én, csütörtökön 19.30-tól). Szegeden bekapcsolódott a munkába dr. Szondi Ildikó, Jánosi-Mózes Emese és Jánosi-Mózes Tibor, akik később az Egyesületnek is tagjai lettek. Ennek kapcsán kaptuk az első felkérést a Szondi vezette Szegedi Közéleti Kávéháztól: 2011. január 21-én került sor a nők politikai szerepvállalása témájában. 

Tevékenységünk 2012 szeptemberéig ismét főként online folytatódott: aktuális közéleti, poltikai történésekre reflektáltunk, könyvajánlókat írtunk, a Ms. magazin mintájára szerkesztettünk, és - főként „Mamika” írásaival - bővítettük a ot. Ebben az évben egyre többször merült fel az igény, hogy alakuljunk hivatalos egyesületté, így 2012 áprilisában az addigi szerkesztőség nagy része és újonnan érkező tagok: Juhász Valéria, Juhász István, Huszár Ágnes, Barna Emília, Nyitrai Ágnes, Fekete Zsuzsi - alapító gyűlést tartottunk Szegeden. Az egybegyűltek leendő elnöknek Antoni Ritát, alelnöknek Mihala Boglárkát, titkárnak Jánosi-Mózes Emesét választották. Később beléptek az egyesületbe az egykori Feminista Hálózat tagjai: Acsády Judit, Elekes Irén Borbála és Szatmári Réka. További feminista kutatók is csatlakoztak: Barát Erzsébet, Kulcsár Zsófia és Szekeres Valéria. 

2012 júniusában régi álmunkat valósítottuk meg: a szegedi Somogyi Könyvtár Csillag téri fiókkönyvtárában megnyitottuk az első , melynek célja a nőírók, kiemelten a feminista írók munkájának népszerűsítése. A munka oroszlánrészét: a könyvek tematikus kiválogatását és a szoba berendezését Retek Erika könyvtáros végezte. A megnyitón Antoni Rita tartott bevezető előadást a nőirodalomról. A teltházas esemény miatti örömünket tovább fokozta, hogy váratlanul Szegeden élő leszármazottja, Schwimmer Istán is megjelent.

2012 szeptemberében a méltatlan parlamenti vitája úgy felbőszített minket, hogy ismét az egyesületből többen csatlakoztunk a Lovas Nagy Anna által elindított csoporthoz (amely később egyesületté alakult). Antoni Rita első nyilvános a Nők Lázadása tüntetésen mondta el, később pedig a események is jelentős szerepet vállalt.

Innentől kezdve Egyesületünk úgy jellemezhető, hogy egyik lábbal a múltban, másik lábbal a jelenben áll: párhuzamosan foglalkozunk a feminizmus történetével és a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemmel. Mind az ismeretterjesztő, mind a szemléletformáló illetve aktivista munkát egyarátn fontosnak tartjuk.  

2013-as munkánkat január 15-én kezdtük meg a Szegedi Közéleti Kávéház  keretében, ahol vendégeink Dr. Acsády Judit, szociológus (szintén tagunk), Dr. Szalma Ibolya pszichológus és Sóti Judit újságíró voltak. Mivel a Kávéház közönsége vegyes és nem feltétlenül progresszív gondolkodású, (kulturált szinten megmaradó) vita bontakozott ki a nők szerepeiről - a moderátor szintén nem mindig hálás szerepét Juhász István tagunk vállalta magára. :) Ezen a rendezvényen figyeltünk fel Dr. Csehpál Etelka orvosra (bravúrosan reagált egy "jóindulatú szexista" hozzászólásra): meghívtuk Egyesületünkbe, és nagy örömünkre elfogadta.

Az előző évről sajnálatosan ránkmaradt feladat volt a párkapcsolati erőszak törvénykezési folyamatába való további beavatkozás, mivel a kodifikációs munkacsoportban nem vették figyelembe az áldozatvédő szervezetek (NANE, PATENT) szakembereinek több évtizedes tapasztalatait, javaslatait. Nem hagyhattuk, hogy a törvény üres formaság legyen (sajnos végül félig az lett), így került sor a , amelyben részt vettünk. Maroknyian áztunk csak az esőben, de a flashmobot kifejezetten élénk sajtóérdeklődés kísérte, és eredményeképpen Balogh Zoltán fogadta Dr. Wirth Juditot (aki javaslatainak legalább egy része bekerült a törvénybe, többek között a volt partner általi zaklatásra hívta fel Judit a miniszter figyelmét.)

Február 9-én Törzsök Károlyné elnök meghívására látogatást tettünk a etnél, ahol számos regionális nőszervezeti aktivistát ismertünk meg, akikkel a Nőkért Egyesület együttműködésre lépett.

Február 14-én került sor az  nevű nagyszabású táncos rendezvényre, mely Budapesten a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a NANE, a Születésház Egyesület, a Nőkért Egyesület, valamint magánszemélyek (, Jaksity Kata, Szántó Nikolett, Bozsik Yvette, Farkas Ildikó, továbbá tehetségkutató műsor ismert énekesei) együttműködésével valósult meg a Mammut2-ben és este a Corvintetőn. Az ország (és az egész világ) több településén is rendkívül sikeresen, információterjesztéssel, tudatoságnöveléssel párosítva szervezték meg a táncot. Egyesületünkből a legtöbb munkát Barna Emília végezte az Egymilliárd Nő szervezőcsapatában: tánctanárként és vezető táncosként is közreműködött (és teszi azóta is minden évben).    

Március 8-án a Gozsdu Manóban, a Onebillionrising Budapesttel közreműködve tartottunk. A két műsorvezető Bombera Krisztina és Antoni Rita volt, két vendégünk pedig Acsády Judit szociológus, korábbi nőjogi aktivista, valamint Rados Virág író, akinek Bántalmazó házasság című könyve a párkapcsolati erőszak lélektanát ábrázolja. Barna Emília (Mimi) tagunk felolvasott a Vagina Monológokból, a szervezésben segédkező Rosta Nikolett Napsugár pedig Tóth Krisztina egy novelláját adta elő. Fellépett még Steve Svindelli zenész,Geyer Laura hastáncos, valamint a február 14-i Corvintetős estről is ismert Magyar Gótikus Hastáncművésznők. (Akiben felmerül a kérdés, hogy mit keresnek hastáncosok egy feminista rendezvényen, kezdjeaz olvasást. :) )

Március 19-én indult Egyesületünk jelenleg egyik legfontosabb projektje,. A többnemzetiségű Radical Queer Affinity Collective tagja, Maria arra kért, hogy mutassam be a KLIT Könyvtárban a magyar feminizmus történetét, így született meg a kiállítás, melyet Acsády Judit, Elekes Irén Borbála és Thun Éva vendégszereplésével, teltház és a Kossuth Rádió tudósítójának jelenléte mellett, sikeres, jó hangulatú beszélgetés formájában nyitottunk meg. Itt ismertük meg Józsa Mihályt, aki azóta is rendszeres segítőnk, eseményeinken fotókat, videófelvételt készít.

Április 11-én megkaptuk a bírósági végzést: némi adminisztrációs huzavona után végre bejegyezték a Nőkért Egyesületet.

 

A Nőkért Egyesület eddigi teljes tevékenysége anyagi források nélkül, önkéntes munka- illetve helyszínfelajánlások révén valósult meg. Ahhoz, hogy ismeretterjesztő és szemléletformáló munkánk a jövőben is fenntartható legyen és még több embert elérjen, szükség van szimpatizánsaink .   

Ha szeretnél csatlakozni aktív vagy pártoló tagként a Nőkért Egyesülethez, írj az  címre!

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Nők Lázadása Újra (videóval)

május 16, 2013 - 23:00
Spronz Júlia (PATENT), Wirth Judit (NANE), Antoni Rita (Nőkért, Nők Lázadása), Lovas Nagy Anna (elnök Nők Lázadása). Fotó: Csöre András
Felháborodottan konstatáltuk, hogy a családon belüli erőszak törvény tárgyalásakor ismét gyalázatos áldozathibáztató kijelentések hangzottak el ("az emberek nem akarnak rendezetten élni", "a bántalmazásért a felliberalizálódott családmodell a felelős") - olyan párt soraiból, amely már nem az első nőbántalmazót tűri meg a sorai között (vö. komondor, vö. Lázár: "a pártnak semmi köze hozzá, h ki mit csinál otthon"), és amely most abban a pozícióban lenne, hogy a jelenlegi magyar jogi gyakorlaton változtasson.