A nőnap története

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A nőnap története

március 07, 2012 - 23:00
A nőnap eredetileg nem egy csokor hóvirágról szólt ... s nem is a konyharuháról. (Legmegrázóbb nőnapi emlékem, amikor az ország legnagyobb egyetemén csinos kis pohártörlőt kaptunk mi, nők, ajándékba.)

A nőnap eredetileg nem egy csokor hóvirágról szólt ... s nem is a konyharuháról. (Legmegrázóbb nőnapi emlékem, amikor az ország legnagyobb egyetemén csinos kis pohártörlőt kaptunk mi, nők, ajándékba.)

1857. március nyolcadikán New Yorkban negyvenezer munkásnő tüntetett a rossz munkakörülmények, a 12 órás munkanap és az alacsony fizetés miatt. A szegénynegyedből a belváros felé vonuló tömeget brutális rendőri fellépés állította meg. Ötven évvel később ezen a napon ugyancsak New Yorkban a Triangle Shirtwaist Factory munkásnői léptek sztrájkba az elviselhetetlen munkakörülmények – zsúfoltság, alkalmatlan szellőztetés, veszélyes munkakörülmények – miatt, sztrájkjukhoz csatlakozott a város valamennyi ruhagyári munkása (négyötödük nő). 1911-ben ugyanebben a gyárban tűz ütött ki, az esetleges lopások megelőzése miatt lezárt ajtók és a vészkijáratok hiánya miatt 146 munkás, közöttük 128 nő égett halálra.

Az első nőnapot 1909-ben az Egyesült Államokban tartották, a szocialista párt javaslatára. Az 1910-ben Koppenhágában tartottott Szocialista Internacionálén javasolta és Luise Zietz, hogy tegyék nemzetközivé ezt a napot, amelyen tisztelegnek a jogaikért küzdő nőknek és elismerik az egyenlő bánásmódért, a választójogért folytatott tevékenységüket. A javaslatot a konferencia valamennyi résztvevője elfogadta, de nem jelöltek ki meghatározott napot.

A következő évben Ausztria, Dánia, Németország és Svájc már megünnepelte a nőnapot, a március 19-i gyűléseken, rendezvényeken többmillióan vettek részt. , aki akkor Németországban tartózkodott, így látta az eseményeket:

„.. minden várakozást felülmúlt. Németország és Ausztria egyetlen, nőkből álló, háborgó tenger. Megmozdulások mindenütt, a városokban és a kis falvakban ... a nők gyermekeiket az otthon maradt férjekre bízták, hogy részt tudjanak venni az összejöveteleken.”

Az egyik legemlékezetesebb nők napja 1917. március 8-án Pétervárott volt, ahol a háborús szenvedéseket, az elnyomást, a megaláztatást, éhezést megelégelve az orosz nők sztrájkot szerveztek a „kenyérért és a békéért”, a tüntetés a forradalom kitöréséhez vezetett. Néhány nappal később a cár lemondása után megalakult ideiglenes kormány biztosította az orosz nőknek a választójogot.

Az 1921-ben tartott Kommunista Internacionálé résztvevői elfogadták a bolgár nőküldöttség javaslatát, hogy a hivatalos nemzetközi nőnap március 8-a legyen.

A nőnap eredetileg nem egy csokor hóvirágról szólt...

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Iráni nők fejkendő nélkül - Masih Alinejad iráni újságíró (sz. 1976)

június 16, 2015 - 17:49
Az 1979-es forradalom óta Iránban kötelező a hajat teljes egészében eltakaró hidzsáb viselete - ha a nők nem tartják be ezt a szabályt, börtön és/vagy megkorbácsolás lehet a büntetésük. Csak tavaly az erkölcsrendészet 3,6 millió nőt figyelmeztetett, bírságolt meg vagy tartóztatott le.
 

A jugoszláv feminizmus eszmetörténete az 1970–1980-as években - Lóránd Zsófia előadása

szeptember 21, 2017 - 19:06

Lóránd Zsófia előadását a Mesterségem címere elnevezésű előadássorozat keretében hallhattuk, mely a genderkutatással foglalkozó, a disszertációjukat már megvédett kutatókat invitálja meg egy prezentáció erejéig.

Lóránd Zsófia – aki nem mellesleg a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) aktivistája – a jugoszláv feminizmust mutatta be, különös tekintettel az 1970-es és 1980-as évekre. Kutatását 2008 és 2012 között folytatta le; fontos kihangsúlyozni, hogy a jugoszláv feminizmust főként eszmetörténeti szempontból vizsgálta.

Vérvörösre festett szökőkutak Londonban: így kell tüntetni!

november 28, 2015 - 16:35

A Sisters Uncut nemrégiben alakult angol feminista akciócsoport, amely a családon belüli erőszak áldozatainak nyújtott szolgáltatásokat érintő költségvetési megszorítások ellen küzd. Első akciójuk - stílszerűen - A szüfrazsett című film bemutatóján zajlott, amikor is a kordont áttörve, "Mi vagyunk a szüfrazsettek!" és „A halott nők nem tudnak szavazni!" kiáltásokkal a vörös szőnyegre rontottak.

Emma Nutt, az első női telefonkezelő (1860–1915)

szeptember 01, 2016 - 19:44

Szeptember elseje az Egyesült Államokban Emma Nutt napja. 1878-ban ezen a napon alkalmazta őt Alexander Graham Bell a Boston Telephone Dispatch Company telefonkezelőjének. Kezdetben a telefonközpontokban férfiak dolgoztak, de rengeteg panasz volt a rossz modorukra, trágár beszédükre, türelmetlenségükre, az ügyfelekkel szembeni gorombaságaikra. Bell reménye, hogy a női alkalmazottak udvariasak és türelmesek lesznek, bevált, a telefont kezelő nők remek munkaerőnek bizonyultak. 

A matriarchátustól a girlpowerig

szeptember 09, 2014 - 18:12

Gregor Anikó "A matriarchátustól a girlpowerig, avagy a nők társadalmi és családban elfoglalt helyzetének alakulása" c. tanulmánya részletekben jelent meg 2005-ben az ELTE Kistáska - társad a társadalomban c. nyomtatott újságjában. Később az internetre is felkerült, de az oldal már nem elérhető, így a tanulmányt a szerző által scannelve, letölthető formában alább közöljük. (Kattints a színessel jelzett linkekre!)

Szicíliai hősnő 1966-ból: az első, aki nem ment hozzá megerőszakolójához

március 23, 2018 - 21:44

Messzi országokból, például Indiából napjainkban is érkeznek olyan hírek, melyek szerint egyes bírók, illetve szülők a nemierőszak-áldozatot feleségül kényszerítik az elkövetőhöz, és ezzel a problémát megoldottnak tekintik. Szörnyülködhetünk rajta mint barbár szokáson, ám kevésbé ismert tény, hogy ez a közelmúltig Európától sem volt idegen. A hagyomány a hatvanas évekig Olaszországban is dívott. Ezért okozott megrökönyödést Franca Viola, amikor 1966-ban a bíróságon kijelentette megerőszakolójának: "Nem szeretlek. Nem megyek hozzád." 

Recenzió: Johanna Laakso (Hg./Ed.) 2008. Frau und Nation. Woman and Nation. (Wien-Berlin: Lit Verlag.)

augusztus 09, 2011 - 21:40

Irma Sulkunen Suffrage, Gender and Citizenship in Finland: A Comparative Perspective című írása  a szavazati jog, a gender és az állampolgárság sajátos összefonódását tárgyalja a finn történelemnek a tizenkilencedik század végi, huszadik század eleji szakaszában. A szerző a több kategória egymásra vetítésével dolgozó interszekcionális megközelítés segítségével teszi világossá, miért éppen Finnországban nyerték el a nők Európában elsőként a  választójogot. A finnek tizenkilencedik századi függetlenségi küzdelmében a a nők különböző csoportjai együtt harcoltak a férfiakkal.