Aki népszerűvé tette nők számára a nadrágot: Amelia Bloomer amerikai újságíró (1818–1894)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Aki népszerűvé tette nők számára a nadrágot: Amelia Bloomer amerikai újságíró (1818–1894)

június 08, 2011 - 12:36
Nőjogi aktivista, a 19. századi Amerika öltözködési és politikai reformere.

Az 1818. május 27-én született tanítónő, Amelia Jenks lelkes aktivistája a nőjogi mozgalomnak. 22 éves korában házasodik össze Dexter Bloomerrel, a Seneca Falls County Courier kiadójával, aki a korabeli férfiak többségétől eltérően egyenrangú társnak tekinti, az esküvői szertartásból is kihagyják azt a részt, amelyben a nő engedelmességet fogad férjének.

Amelia Bloomer az 1840-es években úgy felháborodott a How to Rule Your Wife címmel megjelent könyv kiadásán, hogy cikkeket kezdett írni a női egyenjogúság, méltóság érdekében. A korabeli törvények szerint pl. a dolgozó feleség bérét férjének fizették ki, házassága előtti javai férje tulajdona lett, gyermekeit illető döntéseket nem hozhatott.

Dexter lapjában rendszeresen megjelenteti felesége cikkeit. Később Amelia, aki kapcsolatban volt korának valamennyi neves feministájával, szerkesztője és tulajdonosa lett a The Lily című, nőknek szóló újságnak.

A XIX. század közepén élő hölgyek mindennapos öltözete egészségtelen és roppant kényelmetlen volt. A halcsontos fűző – a kívánatos nyolcas formájú alak elérésére – irgalmatlanul elszorította a belső szerveket, a felette viselt, néha 8-10 réteg, földet söprő alsószoknya pedig a járást nehezítette. 

Amelia nem tudatosan indította a divatforradalmat, jobban érdekelte a politika, a nőmozgalom, mint az alsószoknya. De 1850-ben ruhatára a történelem egyik legjobban dokumentált kicserélődésén esett át – egy bizonyos Elizabeth Millernek köszönhetően. Történt ugyanis, hogy Elizabeth Miller (Elizabeth Cady Stanton unokatestvére) saját tervezésű törökös bugyogóban és tunikában libbent be a városba. Egy olyan korban, melyben a legtörékenyebb hölgy is legalább 8-9 kiló ruhát cipelt magán, Miller könnyed megjelenése óriási megrökönyödést okozott. Bloomer azonnal ledobta gúzsbakötő ruhadarabjait, és erre bíztatta valamennyi olvasóját is. 

Ne csússzunk tovább a porban, emeljük fel magunkat. Ne legyen sáros se lelkünk, se öltözetünk. 

A The Lily postaládája hamarosan túlcsordult a kényelmes új ruha szabásmintáját kérő, valamint megfelelő kiegészítőket javasló levelektől. Persze, nem mindenki osztotta a lelkesedést. Egy erkölcscsősz hölgy Mózes 5. könyvéből idézett, mely szerint a nők ne viseljenek „kimondhatatlant” (az érzékeny lelkületű viktoriánus hölgyek pironkodó megnevezése a nadrágra).

A viharos vitákat kiváltó viselet Amelia nőmozgalmi ismertségét, elismertségét is segítette. Egyre több helyre hívták előadásokat tartani, egyre nagyobbszámú hallgatóság előtt. Az, hogy a publikum nézeteire vagy megjelenésére kíváncsibb-e, nem igazán izgatta őt. 

Ha az öltözetem vonzza a tömeget, nem bánom. A fontos, hogy meghallják az üzenetet, amit hoztam nekik.

Amelia Jenks Bloomer 1894. december harmincadikán hunyt el Council Bluffs-i otthonában. Egy évre rá Dexter, felesége emlékének tisztelegve, megjelentette Amelia összegyűjtött munkáit.

 

 Dolgozó nők bloomer-ben

Szobra a Nemzeti Nőjogi Emlékparkban, ban

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

szeptember 20, 2017 - 00:22

Libby a török bugyogó felett viselt rövid szoknya viseletének tervezője és első viselője. Jómódú és felvilágosult családba született, otthonukban egyaránt megfordultak menekülő rabszolgák, művészek, politikusok. Férje vele együtt írta alá 1848-ban való felhívást.

Mary Edwards Walker amerikai feminista, orvos, író (1832–1919)

november 20, 2016 - 21:41

1832-ben született New York állam Oswego városában, haladó szellemű szülők gyermekeként, így kiváló oktatásban részesült, és közvetlen példát látott otthon az egyenrangú házasságra, az egyenlő otthoni munkamegosztásra. Anyja már gyerekkorában meggyőzte, hogy a nők számára szinte kötelezőnek számító szoros fűző és a földet söprő, port piszkot összeszedő számtalan alsószoknya egészségtelen.

Inez Haynes Irwin amerikai feminista, író (1873–1970)

március 01, 2017 - 20:18

Inez Haynes Bostonban nőtt fel, 1897 és 1900 között a feminista eszmék központjának tartott Radcliffe College hallgatója volt. Társaival megalapították a Massachusetts College Equal Suffrage Association-t, ebből lett később a National College Equal Suffrage League. 1897-ben házasságot kötött R.H. Gillmore szerkesztővel, néhány évvel később elváltak. Az I. világháború évei alatt második férjével, W.H. Irwinnel Európában éltek, Inez haditudósító volt. A National Women's Party vezetőségi tagjaként The Story of the Woman's Party címmel megírta a párt történetét.

Matilda Joslyn Gage amerikai feminista, író (1826–1898) 

március 24, 2017 - 00:43

A szüfrazsett mozgalom egyik vezéralakja, férjével együtt komoly szerepe volt a rabszolgafelszabadítási mozgalomban, házuk az Underground Railroad része volt. Fiatalkorától elkötelezte magát a nők jogaiért, már 1852-ben a National Woman's Rights Convention vezérszónoka volt. Egyik alapító tagja volt a National Woman Suffrage Association-nek. Több újság tudósítója volt, 1878-tól tulajdonosa és főszerkesztője lett a The National Citizen and Ballot Box című lapnak.

Lady Florence Dixie skót költő, író, újságíró, utazó, feminista (1855–1905)

április 12, 2017 - 14:07

Előkelő családból származott, miután eleget tett elvárt kötelességeinek – férjhez ment és gyerekeket szült – saját kedvére alakította életét. Patagóniába utazott, élményeiről  írt Riding across Patagonia című könyve bestseller lett. 1879-ben a The Morning Post haditudósítója volt a délafrikai angol-zulu háborúról. Az utazás mellett a sport volt a másik szenvedélye, elnöke volt a British Ladies’ Football Club-nak.

Bess Furman amerikai újságíró (1894–1969)

április 29, 2017 - 21:59

1927-ben rendkívül sikeres cikksorozatot írt Coolidge elnök Black Hills-i vakációjáról. A következő évben az elnökválasztást kísérte figyelemmel, Al Smith demokrata párti jelöltről írt cikke 100 dolláros díjat és állást jelentett az Associated Press washingtoni irodájában. Az itt töltött évek alatt bejárása volt valamennyi fontos helyre, és életreszóló barátságot kötött Eleanor Roosevelttel. Íráskészségét, kapcsolatait és pozícióját felhasználta arra is, hogy küzdjön a nők jogaiért és a nemzet életében való szerepük jelentőségének elismeréséért.

May Wilson Preston grafikus, illusztrátor, feminista (1873–1949) 

május 05, 2017 - 23:00

Az első, és sokáig az egyetlen nő, akit az amerikai Society of Illustrators szervezet tagjává választott. Alapító tagja volt a National Association of Women Artists egyesületnek, aktívan részt vett a nőmozgalomban. Munkái vezető lapokban -  Harper's Bazaar, Saturday Evening Post, Ladies Home Journal - jelentek meg, neves írók munkáit, mint és P. G. Wodehouse, illusztrálta.

Barbara Bodichon angol nőjogi aktivista, író (1827–1891)

április 30, 2011 - 11:30

Szülei, Anne Longden masamód és Benjamin Leigh Smith radikális unitárius, Norwich parlamenti képviselője öt gyereket neveltek együtt az asszony haláláig, de házasságot nem kötöttek. A családban fiúk és lányok egyforma, alapos, komoly taníttatásban részesültek, látókörük szélesítésére sokat utaztak, apjuk önművelődésre, független gondolkodásra szoktatta őket. Barbara egyik barátnője emlékirataiban visszaemlékezik a szokatlan jelenetre, amint az apa - viktoriánus apától igencsak szokatlan módon - letérdel, hogy megkösse lánya cipőfűzőjét.