Maya Deren amerikai filmes (1917–1961)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Maya Deren amerikai filmes (1917–1961)

április 02, 2017 - 23:24

Koreográfus, költő, író, táncos, fotós, az avantgard filmkészítés úttörője és jelentős képviselője. Eleanora Derenkovszkaja néven Kievben született, gyerekkorában menekültek szülei a pogromok elől az USA-ba. A New York Universityn végzett 1939-ben, disszertációjának témája a szimbolikus költészet volt. 1943-ban vásárolta meg első kameráját, egy 16 mm-es Bolexet, ezzel készítette első filmét, a Meshes of the Afternoon-t. 

Néhány filmje: The Witch's Cradle; Ritual in Transfigured Time; The Private Life of a Cat; Ensemble for Somnambulists; Season of Strangers.

Néhány könyve: An Anagram of Ideas on Art, Form, and Film; Divine Horsemen. 

 

 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Forough Farrokhzad iráni költő, filmrendező (1935–1967)

február 07, 2015 - 21:41
A XX. század egyik legjelentősebb iráni költője varrást és festést tanult a Kamalolmolk műszaki főiskolán, de igazán a költészet iránt vonzódott. Fő témái a női lét, a nőjogok hiánya, a kiszolgáltatott nő. 1955-ben jelent meg első kötete Asir (A fogoly) címmel, gyorsan követte a Divar (A fal). A hagyományos életformát megkérdőjelező művei éles vitákat váltottak ki. 1959-ben Angliában filmkészítést tanult, visszatérte után 1962-ben készítette számos nemzetközi díjjal elismert A fekete ház című filmjét, amely egy lepratelep életéről szól.

Assia Djebar algériai író, fordító, rendező, feminista (1936–2015)

augusztus 03, 2016 - 15:47

Fatima-Zohra Imalayen – ez a polgári neve – Észak-Afrika egyik legismertebb írója, franciául publikált. Apja haragjától tartva első regényét Assia Djebar álnéven adta ki, későbbi munkái is ezen a néven jelentek meg. Regényeken, verseken, színdarabokon kívül két filmet is készített. A muszlim nők helyzetét, társadalmi elismertségükért való küzdelmüket mutatja be. Feminista szellemű műveit különösen Franciaországban, Németországban, az Egyesült Államokban népszerűek.

Zsurzs Éva filmrendező (1925–1997)

szeptember 29, 2017 - 14:30

Kossuth-díjas, Érdemes művész, a magyar televíziózás egyik legjelentősebb alakja. 1957-től volt az MTV munkatársa, az évtizedek során egyedülálló életművet hozott létre. Magyar és külföldi, klasszikus és kortárs művek kerültek ki a keze alól, parádés szereposztással.  

Egyik lánya Zsurzs Kati színésznő. 

Néhány munkája: 

Aranyossi Magda író, újságíró, nőmozgalmár 1896 – 1977

február 25, 2019 - 01:21

Budapesten született, a Kertészképző elvégzése után az intézmény zuglói iskolájában tanított. 1917-ben belépett a Galilei-körbe, részt vett a munkásmozgalomban, a Tanácskoztársaság idején a pedagógusok szakszervezetében tevékenykedett. 1919-től évekig emigrációban élt, tagja volt a német- és a francia kommunisták pártjának. 1924-ben a Párizsi Munkás című lap munkatársa volt, a nőrovatot vezette, egyik alapítója volt a Nők Világkongresszusának. 1941-ben férjével hazatértek és bekapcsolódtak az illegális kommunista mozgalomba.

Julia Alvarez dominikai író (sz. 1950)

március 31, 2017 - 22:16

Tízéves múlt, amikor családjával a dominikai diktátor elleni összeesküvésben való részvétel miatt az Egyesült Államokba emigráltak. Első könyve, egy verseskötet, 1984-ben jelent meg, ezt követte több regény és novelláskötet, gyerekeknek szóló művek. Könyveiben gyakran megjelenik a két kultúra között felnövő ember problémája.

Néhány munkája:

Leontine Sagan dél-afrikai rendező, színész (1889–1974) 

február 10, 2017 - 17:41

Az első leszbikus témát feldolgozó rendező Budapesten született. 1899-ben családjával Dél-Afrikába költözött, ahol a johannesburgi német iskolában tanult. 1910-től a berlini színművészeti akadémián Max Reinhardt tanítványa volt. Először kisebb, majd egyre komolyabb szerepekben lett ismert. 1931-ben Mädchen in Uniform (Lányok az intézetben) címmel rendezett filmje, melyben kizárólag nők szerepeltek, világsikert hozott számára. Következő filmjét Angliában a Korda stúdióban forgatta Men of Tomorrow címmel.

Pilar Miro Romero spanyol filmrendező, feminista (1940–1997)

április 02, 2017 - 22:35

1940-ben született, az első női rendező a spanyol televíziónál. Joghallgató volt a madridi egyetemen, de érdeklődése a film felé fordult. Első művében feminista témát dolgozott fel, a másodikat (El Crimen de Cuenca) politikai tartalma miatt 1979-ben betiltották. Néhány évvel később a spanyol kulturális minisztérium filmmel foglalkozó részlegének vezetője lett. 1982-től Felipe Gonzalez miniszterelnök médiatanácsadója volt. Beltenebros című filmje 1992-ben a berlini filmfesztiválon Ezüst Medve díjat kapott. 57 éves korában szívrohamban halt meg.

Kolonits Ilona filmrendező (1922–2002)

március 15, 2018 - 22:20

Az első magyar női filmrendezők egyike fiatalkorában az Elzett gyárban dolgozott lakatosként, József Attila ismeretségi körébe tartozott. A háború alatt részt vett a budapesti gettó gyermekeinek mentésében. A háború után a Színművészeti Főiskola növendéke, 1949-1954 között a moszkvai Állami Filmintézetben aspiráns. A filmtudományok kandidátusa, Garai Erzsébettel és Bíró Yvettel együtt az első három magyar filmművészet terén doktorált kandidátus nő egyike. A Mafilm, majd a Movi Dokumentumfilm stúdióban dolgozott, számtalan dokumentumfilmet és riportot rendezett.

Kádár Karr Erzsébet (Elisabeth Karr) újságíró, író, költő (1898–1960)

május 14, 2019 - 13:29

Budapesten született, fiatal lányként a festészet iránt érdeklődött, az iparirajz iskolát is elvégezte. Később az irodalom felé fordult, első versei az 1910-es évek végén a Ma című lapban jelentek meg. Fiatalon lépett be a kommunista pártba, a Tanácsköztárság alatt a közoktatásügyi népbiztosság munkatársa volt. Férjével, Székely Jánossal 1922-ben Németországba emigrált, ahol filmforgatókönyveket írt, valamint a Rote Fahne és a Welt am Abend című lapokban publikált Elisabeth Karr néven. 1930-tól a Illustrierte Neue Welt című magazin szerkesztője volt.

Agnès Varda francia fényképész, filmrendező (1928–2019)

május 30, 2016 - 21:21

Első filmje, a Párbeszéd 1954-ben készült. Az 1961-ben bemutatott Cléo 5-től 7-ig című filmjével lett világhírű. A hatvanas években dokumentumfilmeket készitett, egyre inkább foglalkoztatták a női témák, női szerepek, a nők helyzete a társadalomban. Sem fedél, sem törvény című filmjével a velencei filmfesztiválon elnyerte az Arany Oroszlánt. 

Néhány további filmje:

  • Boldogság (1965)
  • Teremtmények (1966)
  • Az egyik énekel, a másik nem (1977)
  • 101 éjszaka (1995)
  • Kukázók (2000)