Wohl Stefánia író (1846–1889)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Wohl Stefánia író (1846–1889)

január 10, 2020 - 22:55

Pesten született, apja sebész, anyja, Löwy Mária Dorottya, kiváló műveltségű nő volt, akinek baráti körébe tartozott többek közt és . Stefánia több európai nyelven írt, külföldi lapoknak és folyóiratoknak, így a párizsi Revue Internationalnak és az edinburghi Scotchmannek is munkatársa volt.

testvérével együtt szerkesztette 1870–72-ben a Divatot. 1872. nov. 20.-án alapították a Nők Munkakörét, mely 1873. szept. 15. összeolvadt a Magyar Bazárral. 1873. okt. 1-től szerkesztették. E lapokban a praktikus irány mellett a magyar nők ízlésének és műveltségének fejlesztésére kiváló sikerrel működtek közre.

Ő és testvére elválaszthatatlanok voltak az életben és irodalomban; a főváros társaséletében is nevezetes tényezőkként szerepeltek; szalonjukban számos híresség találkozott.

Munkái:

  • Wohl Stefánia regekönyve. Pest, 1865. (A kötet harmadik kiadása 1898-ban jelent meg.)
  • Beszélyek és tárcák. Budapest, 1877. (Wohl Janka társaságában.)
  • Egy szerelem életrajza. Regény. Budapest, 1883.
  • Aranyfüst. Regény. Budapest, 1887. (Harmadik kiadása 1907-ben a Képes Magyar Regényírók kötetei között, Mikszáth Kálmán megemlékezésével.)
  • Éva. Elbeszélések, rajzok, aforizmák. Budapest, 1888.
  • Wohl Stefánia hátrahagyott iratai. Kiadta testvére, Wohl Janka. Budapest, 1891.

 

 

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951)

február 25, 2019 - 01:00
Márkus Ottilia Bölöni Györggyel

Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig. 

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.

Fáylné Hentaller Mariska író (1850–1927)

május 09, 2019 - 23:12

1856-ban született Jászberényben. Tizenhat éves korában hozzáment Fáyl Frigyes zenetanárhoz. 1879-ben megözvegyült, ezután kezdett írással foglalkozni. Művei főként ifjúsági regények és elbeszélések.

Az elsők között érezte át annak a felelősségét, hogy a női teljesítményeket össze kell gyűjteni és jelentőségüket méltányolni kell. 1889-ben jelentette meg és ajánlotta egykori tanárának,nak A magyar írónőkről c. művét. 

Beniczky Irma író (1882–1902)

február 23, 2019 - 16:18

A politikai múlttal rendelkező beniczei és micsinyei Beniczky családba született Alsómicsinyén. Családi vagyonukat testvére, Beniczky Lajos szabadságharci szereplése miatt elkobozták s ő az irodalomhoz fordult. 1858-ban kezdett publikálni, írói tevékenységét azután is folytatta, hogy 1860-ban férjhez ment Kuliffay Ede íróhoz. 

Számos ifjúsági könyve, pedagógiai és női olvasóknak szánt ismeretterjesztő munkája, valamint regényfordítása jelent meg. Több szépirodalmi és divatlap állandó munkatársa, ill. szerkesztője volt. 1869-től a Magyar Nők Házi Naptárát szerkesztette. 

Matilde Serao olasz újságíró, író (1856–1927)

március 07, 2018 - 20:16

Görög anyától, olasz apától született. Nápolyban nőtt fel, első elbeszéléseiben tanítőnői tapasztalatairól írt. A nápolyi életről, emberekről megjelent cikkei hihetetlenül népszerűek voltak. Férjével több újságot alapítottak:  Corriere di Roma, Corriere di Napoli és az  Il Mattino, utóbbi a mai napig népszerű. Újságírói munkája mellett elbeszéléseket, regényeket publikált, több, mint 40 kötete jelent meg. 

Kisfaludy Atala költő, író (1836–1911)  

június 07, 2019 - 22:49

Kötcsén született, régi nemesi család művelt, az irodalom és a művészetek iránt érdeklődő, több nyeven beszélő lánya. 1852-ben házasságot kötött Szalay Károly ügyvéddel, Kaposváron telepedtek le. Atala első verse a Hölgyfutárban jelent meg 1858-ban. Verseit és elbeszéléseit rendszeresen közölte többek között a Divatcsarnok, a Családi Kör, a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Ujság. 1861-ben egyik alapítója és tulajdonosa volt a Gyermekbarát című lapnak. 1878-ban beválasztották a Petőfi Társaságba. Egyik lánya, Szalay Fruzina is jónevű költő lett.  

Néhány munkája:

Wohl Stefánia író (1846–1889) | Nőkért.hu

Hibaüzenet

  • Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/nokert/public_html/includes/common.inc:2797) drupal_send_headers() függvényben (/home/nokert/public_html/includes/bootstrap.inc 1499 sor).
  • Error: Call to undefined function apc_delete() DrupalAPCCache->clear() függvényben (/home/nokert/public_html/sites/all/modules/apc/drupal_apc_cache.inc 289 sor).

Hiba

A webhelyen nem várt hiba történt. Később érdemes újra megpróbálni.