Bródy Lili költő, író, újságíró (1906–1962)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Bródy Lili költő, író, újságíró (1906–1962)

május 02, 2017 - 21:46

Banktisztviselőnek indult, majd a Pesti Hírlap, 1945 után a Magyar Nemzet munkatársa volt. Regényeiben szórakoztató, könnyed hangon a kortárs, általában polgári nők életét mutatta be.

A Bozzay Margit szerkesztette Magyar Asszonyok Lexikona 1931-ben így ír róla: 

"A modern Budapest fiatal nőgenerációjának legalaposabb ismerője. Friss és kitűnő humorú írásai új hangot vittek a modern magyar zsurnalisztikába és ezekből a cikkekből egy kegyetlenül élesszemű megfigyelő hangján az analitikus mélységek tiszta lírikusa bontakozik ki. Sorra veszi a mai nő minden típusát : az elszegényedett úricsaládok dolgozni nem akaró, otthon zsebpénzt kunyeráló, minden tragédiát jasszlányos humorba átmentő leányait, a pénztelen művészlányt, aki minden szenvedést vállal a mesterségéért, a férfimunkát végző új dolgozó nőt, az Intellektuelt, az ötórai teák táncoló, semmittevő leányait, a fővárosba vágyódó új vidéki leányokat, a B-listás férjét eltartó, éjjel-nappal dolgozó fiatalasszonyokat s a kor női típusainak
e mindannyiunk előtt ismerős galériáját a megfigyelés minuciózus vonalain túl egy megértő és megbocsátó testvéri szeretettel öleli körül. Az utóbbi időben főleg verseivel aratott nagy sikert; mély lírától és a kifejezés biztonságától vezetett versei új műfajt nyitottak meg a magyar irodalomban. A Manci című regénye, amely azt beszéli el, hogyan lesz egy «jópofa» pesti kisleányból «rendes ember», először a Pesti Naplóban jelent meg folytatásokban."

Néhány műve:

  • A Manci,
  • Felesége tartja el,
  • Évek a mérsékelt égöv alatt (versek),
  • Első ütem,
  • Fehér zászló,
  • A játék. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált. 

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.