"Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni" - A feminista földműves asszony: Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

"Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni" - A feminista földműves asszony: Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára

december 27, 2016 - 23:37

 A nek 1904-es budapesti alapítása után nem sokkal szerte az országban alakultak hasonló szervezetek, többek közt Balmazújvároson, mintegy 80, különböző korú nővel - ez volt a Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet, amely jól példázta, hogy a Feministák Egyesülete, a korabeli rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben, nem csak az "úriasszonyok" érdekeiért küzdött. A velük szinte folyamatos feszültségben levő szociáldemokrata nők "balesetnek" tekintették, hogy a balmazújvárosi földműves asszonyok nem hozzájuk, hanem a "polgári" feministákhoz csatlakoztak. ék ugyanakkor maradéktalanul szolidaritást vállaltak velük és ha szükség volt rá (pl. nem fizették ki a napszámjukat, vagy zaklatták őket), személyesen siettek Balmazújvárosba a segítségükre. 

Hozzájuk fűződik a magyar "Rosa Parks"-történetünk: Szeifertné Pokrócz Julianna elmondása szerint, amikor az 1913-as budapesti Nemzetközi Női Választójogi Világkongresszus alatt ő és társa, Béke Imréné villamosra ültek, felszólította az utas közönséget, hogy álljanak fel és adják át a helyett a parasztasszonyoknak, mert ők keresik mindnyájunknak a kenyeret.

A Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet vezetője Rokon (Tóth) Sára (Bordás Istvánné) volt, a kiváló szónoki képességekkel rendelkező hétgyermekes édesanya. 1992-ben a Balmazújváros - Városi Lap így írt róla (VI. évf, 11. szám, 2. oldal)

"A balmazújvárosi feminista egyesületnek "egyszerű parasztasszonyok voltak a létrehozói, akik méltóak voltak a politikában, a mozgalom szervezésében a férfiakhoz. Nem országos központból sugallták a szervezést, hanem az itteni nők saját erejükből teremtették meg a szervezetet. 
A nőmozgalom szervezése mindenek előtt Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára nevéhez fűződik. 1880-ban Balmazújvároson született. Ő lett az újvárosi feministák vezetője. 
Bordás Istvánné értelmes, intelligens, megnyerő parasztasszony volt; emellett melegszívű feleség és édesanya, aki a nehéz anyagi körülmények közt is képes volt a hét gyermekét tisztességgel felnevelni. 
Kiváló beszédkészséggel bírt ő is. Az Országos Földmívelő Párt 1908. évi karácsonyi röpiratában jelent meg kiáltványa:

Testvéreim! Földmívelő asszonyok és lányok! Hozzátok szólok, szegény nyomorgó testvéreim. Hozzátok kiáltok a nyomorúságból. Szeretném, ha kiáltásom erős lenne, mint az égdörgés, amelynek szavát mindenki meghallja, aki az országban él. Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni.

Veres Péter a Falusi krónikában idézi e sorokat, és ezt írja: „Ez a mi népünk hangja. Református zsoltárok komor pátoszát érzem. Ezeket a mondatokat Bordásné Rokon Sári nehézkes pennájára a magyar nép lelke diktálta."
Az újvárosi asszonyokra felfigyelt az akkori művelt világ. , a Feministák Magyarországi Egyesülete vezetője Újvárosra utazott, hogy találkozzon Bordás Istvánnéval és társaival. 1909-ben angol nyelvű meghí­vót kaptak Londonba, a nemzetközi nőkongresszusra. Pénzt nem tudtak előte­remteni, ezért nem utazhattak el.

Az asszonyok szervezete élt és virágzott éveken át. 1913-ban Budapestre hívták őket a Nők Választójogi Világszövetsé­gének kongresszusára. A hat tagból álló küldőttségetBordás Istvánné vezette. Fogadáson vettek részt a királyi várban, ahol grófnők, iparmágnások feleségei között kuriózumként hatott a naptól ki­égett, sötét arcú és kérges kezű, fejkendős újvárosi asszony. Bordás Istvánnét itt , a világszervezetet vezető milliomos asszony tüntette ki. (Megj. egy másik forrás szerint: "Bordásné is felszólalt, olyan hatással, hogy Carrie Chapman Catt levette melléről a „jus suffraigii” feliratú aranyérmet és Bordásné mellére tűzte.")

R. Tóth Sára az első világháborúban sem maradt tétlenül. 1917-ben a Nők Lapja közölte háborúellenes vezércikkeit. Az őszirózsás forradalom után alábbhagyott a nők forradalmi lendülete. A húszas években szervezetük végleg feloszlott. Bordás Istvánnét egy ideig még számon tartották a fővárosi feministák. Ő azon­ban teljesen visszavonult a politikától, talán csak az emlékeiből élt megözve­gyülve. 1957-ben hunyt el."

Rokon Tóth Sára nevét ma utca viseli Balmazújvároson.

Lásd: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A hazai feminizmus fénykora - A mozgalom előzményei és kibontakozása a századelőn

szeptember 28, 2015 - 13:03

Előadás[1] - elhangzott: 2004. nov. 27.-én a Feministák Egyesületének megalakulásának 100. évfordulójára rendezett konferencián.

A szöveg első megjelenése: Csapó Ida és Török Mónika szerk. Feminista Almanach (Budapest: MINŐK- Nőtárs Alapítvány, 2005) 

Tartalom: 

1. A Feministák Egyesületének tevékenysége és fogadtatása

2. A megalakulás

3. Politikai eklektika, integracionalizmus

Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

június 24, 2014 - 19:02

1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva. A nők választójogáért küzdő nemzetközi egyesülethez, az International Women’s Suffrage Alliance-hez kapcsolódott, és e minőségében nyomást gyakorolt a parlamentre a választójogi reformról szóló törvénytervezet elfogadtatásában.

A magyar feminista megmozdulások és nőtörténet kiemelkedő eseményei évszámokban

december 26, 2013 - 21:16

„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat." (, 1907)

"A diszkontinuitásnál nincsen károsabb dolog a nőmozgalomban."
/Pető Andrea, 2005/

Iráni nők fejkendő nélkül - Masih Alinejad iráni újságíró (sz. 1976)

június 16, 2015 - 17:49
Az 1979-es forradalom óta Iránban kötelező a hajat teljes egészében eltakaró hidzsáb viselete - ha a nők nem tartják be ezt a szabályt, börtön és/vagy megkorbácsolás lehet a büntetésük. Csak tavaly az erkölcsrendészet 3,6 millió nőt figyelmeztetett, bírságolt meg vagy tartóztatott le.
 

Lida Gustava Heymann német feminista (1868-1943)

november 15, 2015 - 00:15
Lida Gustava Heymann

Tehetős családjában gondot fordítottak neveltetésére és iskoláztatására. Egy szegények számára létesített iskolában tanított, majd megalapította saját varróiskoláját. Apja halála után örökségét egy dolgozó nők számára nyitott étteremre, gyermekek napközijére és egy reformiskolára fordította. Történelmet, politikatudományt és közgazdaságot tanult Berlinben és Münchenben, de csak mint vendég – rendes hallgatónak nem fogadták el.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Bobula Ida történész (1900–1981)

május 03, 2019 - 21:26

Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.

Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.

Viktorinánus úrilányból vegetáriánus feminista: Charlotte Despard kalandos élete (1844–1939)

június 15, 2016 - 11:50

1844. június 15-én született. Fiatalkorában a viktoriánus úrilányok életét élte, később férjével beutazta Indiát és Ázsiát, ebben az időben írta romantikus regényeit.

Férje 1890-ben hajóbalesetben meghalt, Charlotte ezután barátai ösztönzésére a jótékonysági munka felé fordult. Eleanor Marx jó barátja volt, részt vett a Második Internacionálén, és fellépett a búr háború ellen.