Miért csak a jómódúak kiváltsága a családtervezés ?

Módosítás dátuma: 2013. január 27. vasárnap, 13:44 Írta: rd 2013. január 27. vasárnap, 12:21

Jánosi-Mózes Emese cikke a sciencecaffe.com -ról

A világ nagyobb részén az anyaság inkább pokol, mint öröm. A valódi anyai (és apai) örömök, a tervezett gyermekáldás és az emberi módon történő felnevelés lehetősége csak a kisebbségben lévő kiváltságosoknak adatik meg. 2007 óta szeptember 26-a a fogamzásgátlás világnapja.

Bár a jelenlegi hazai politika agymosó sulykolása méretes szemellenzőt helyez elénk, a hosszútávon fenntartható jólét kulcsa egy globális szemléletmód, amelyből következően óhatatlanul fel kell tenni a kérdést: a fogamzásgátlás miért csak a jómódúak kiváltsága?

Évente hozzávetőleg egymillió csecsemő hal meg a fogamzásgátlás lehetőségének hiánya miatt, mert két szülés közt még másfél év sem telt el.

A nők szerte a világon nem több gyermeket akarnak, hanem többet a gyerekeiknek!

Évente 15 millió fiatalkorú lány szül, és legtöbbjük a szándéka ellenére esik teherbe.

Évente 100 milliói baleset-nemzés történik a párok szándéka ellenére. Ez a nemzések több mint egyharmada. A családtervezést már 1968-ban az emberi jogok közé sorolta az ENSZ, de a kormányok inkább nem tesznek semmit ebben a "kényes" témában.

A világ népessége túllépte a 7 milliárdot, és évente körülbelül 80 millióval növekszik. Sokan azt gondolják, hogy ez a szegény országok problémája, pedig a mi munkanélküliségünket, élelmiszerárainkat, klíma-megbolondulásunkat, közbiztonságunkat stb. is erősen befolyásolják a globális megatrendek. A szemünk előtt hanyatlanak Európa jóléti államai is, és az előrejelzések szerint a gazdag világ veszít a legtöbbet amiatt, hogy nem segíti a fogamzásgátlás lehetőségeit a világban.

A problémával kapcsolatban a téma magyarországi szakértőjét, a BOCS Alapítvány elnökét, a teológiai végzettséggel is rendelkező Simonyi Gyula közgazdász-ökológust kérdeztem.

Túlnépesedés van ott, ahol a lakosság ökológiai lábnyoma meghaladja a terület eltartóképességét. Ilyen egyszerű a képlet. A ma már több mint 7 milliárdnyi emberiség közel másfélszeresen túlterheli a Földet, tehát igencsak túlnépesedett. Persze bangladeshi szinten el tudna tartani a Föld húszmilliárd embert is, csak valószínűleg egyikünk sem vágyik bangladeshi szinten élni, még a bangladeshiek sem. Sajnos, ez nem vágy kérdése: az évente 80 millióval szaporodó emberiség tagjaként menthetetlenül süllyedünk mi is lefelé a világnyomorba.

Tévedés azt hinni, hogy ez csak a ma is népességrobbanó országokat érinti. A legtöbb jómódú ország túlnépesedett, mert korábban itt volt népességrobbanás, ezért nagy a népsűrűség, s mára már nagy lett a fogyasztás is. Például az USA több mint duplán túlterheli a területét, tehát ha nem tudja a fogyasztásának a környezeti terhelését felére visszafogni, akkor a népességének kellene visszacsökkennie, hogy ne tegye tönkre a területét. Ezzel szemben az USA népessége még ma is gyorsan nő, így a túlnépesedettsége egyre súlyosbodik.

Ugyanakkor a szegény országok nagy része is túlnépesedett. Például India is duplán túlterheli a területét, pedig ott az emberek sokkal szegényebben élnek, viszont több mint háromszorosa a népsűrűsége Magyarországénál. Az irány itt is önpusztító: India évente többel szaporodik, mint amennyi magyar él a világon.

A Föld túlterhelése miatt pusztulnak a talajok, az erdők, tömegesen halnak ki a fajok, megbolondul a klíma, fogy az fosszilis energia és a víz, és mindenfelé szóródnak a mérgek és a szennyezés. Ahogy David Attenborough mondja: a népességrobbanás minden környezeti probléma megoldását rendkívül megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi.

De nem csak környezeti következményei vannak a túlnépesedésnek. Konrad Lorenz, Nobel-díjas osztrák viselkedéskutató Az emberiség nyolc halálos bűne című könyvében a legelső halálos bűnként írja le a túlnépesedést, ami agresszivitáshoz vezet. A háború és béke, a terrorizmus és szabadság, a bűnözés és közbiztonság, a családi és iskolai erőszak is döntően túlnépesedési kérdés. Hasonlóan a szegénység elleni küzdelem is ezen múlik: a családtervezési kompetencia, a fogamzásgátlás a legelső lépése a kiemelkedésnek a szegénységből. De számos más gondunk is, az egyre növekvő munkanélküliség és élelmiszerárak, az esélyegyenlőség és emberi jogok, a demokrácia működőképessége és a korrupció, a gazdasági versenyképesség és a vidékfejlesztés,  mind-mind összefüggenek a túlnépesedéssel.

Hosszú távon a klímamegbolondulás a legszörnyűbb következmény, hiszen egy billenési ponton teljesen elszabadulhat és saját magát erősítheti tovább, például a melegedés miatt felszabaduló fagyott metán már tőlünk függetlenül fűti tovább a bolygót. Az emberiség sorsa könnyen olyan lehet, mint egy sáskajárásé: robbanásszerűen elszaporodnak, mindent felélnek, aztán tömegesen elpusztulnak. A Földet nem kell megvédeni, csak magunkat. A Föld pár millió év alatt kiheveri majd a hatodik nagy kihalást is, amint kihevert már ötöt a földtörténet során.

A magyar demográfiai folyamatokat elsősorban a globális megatrendek határozzák meg, ezért szűklátókörűség a hazai intézkedésektől komolyabb hatást várni. Mintha egy ötforintost olyan közel tartanánk a szemünkhöz, hogy ne lássuk tőle az asztalon heverő húszezrest. A külpolitika, a nemzetközi fejlesztés, vagyis a szegény országok segítése a fogamzásgátlási lehetőségek megteremtésében: ez talán a leghatékonyabb cselekvési lehetőségünk.

Szerencsére vannak biztató jelek, a skandináv és holland jó példát követve az angol miniszterelnök is és az ausztrál külügyminiszter is a közelmúltban jelentette be, hogy megduplázzák a fogamzásgátlási lehetőségek megteremtésére a szegény országoknak adott támogatásokat. Ideje, hogy a 12 új EU-tagország, köztük Magyarország is felzárkózzon ezen a téren Európához.

Az ENSZ szakosított szervei ma körülbelül 225 millióra becsülik azon termékeny korban lévő és házasságban élő nők számát, akik szeretnének modern fogamzásgátlókat használni, de nincs hozzá joguk, tudásuk, eszközük. A legrosszabb a helyzet a Szubszaharai Afrikában.

Ma már a fogamzásgátlás globális elérhetősége mindenkinek érdeke lenne, ezért csak csodálkozhatunk, hogy annyian akadályozzák. Ennek történelmi okai vannak. A legtöbb hatalomnak politikai, gazdasági, katonai érdeke volt a túlnépesedés. Amiből túltermelés van, az olcsó. Kellett a sok olcsó rabszolga, jobbágy, proletár, katona, munkás. Folyt a gazdasági és fegyverkezési verseny a fejedelemségek vagy birodalmak közt, és mindkettőhöz alapvetően kellett a szaporodás. Az ezt erőltető agymosás az ezredévek alatt beépült kultúráinkba, erkölcseinkbe, vallásainkba, és mára végzetessé vált, ezért gyorsan megtisztulunk tőle. A nemzés humanizálása, a párok által nem kívánt baleset-nemzések megelőzése, szerencsére, csodálatos gyorsasággal halad. Elsősorban a lányok iskolázása, a nők jogai és az eszközök ingyenessége segíti ezt az evolúciós ugrást az emberré válásban.

Amerikában az Észak-Dél háború kezdetén a déli államszövetség volt erősebb, de gazdasági erejét főleg a rabszolgaserege adta. Az északiak által kikiáltott rabszolgafelszabadítás engedetlenségre, szökésre indította a déli rabszolgákat, így megfordította az erőviszonyokat. Az emberiség nagy esélye az, hogy a nők egyre kevésbé fogadják el a "szülőgép"-helyzet kényszerét - hogy Amartya Sen, indiai-amerikai Nobel-díjas közgazdász kifejezésével éljek. A nők öntudatra ébredése, felszabadulása még nagyon új fejlemény a történelemben, de viharos gyorsasággal terjed. Ne felejtsük el, hogy fél évszázada még Európában is voltak államok, ahol a nőknek nem volt választójoguk. Katolikusként szégyenkezve mondom, hogy még ma is van ilyen: Vatikán Állam. Persze, lehet mentegetni, hogy a Vatikán nem állam, hanem egyház-bürokrácia, de akkor mit keres az ENSZ-ben az államok tanácskozásain, és hogyan lassíthatja a legszélsőségesebb muzulmán államokkal összefogva a nők jogainak érvényesülését?

A keresztény egyházak nem ellenzik a fogamzásgátlást, még a katolikusok sem. A katolikus tanítás szerint ezen a téren is az embereknek a saját lelkiismeretük alapján kell dönteniük. Már csak néhány elmaradott vatikáni bürokrata próbálja a pápai magánvéleményt a katolikus egyház tanításának beállítani. A II. Vatikáni Zsinaton Suenens, belga bíboros korunk Galilei esetének nevezte a fogamzásgátlás tiltását, és nagy tapsot kapott a két és félezer püspöktől. Ezért VI. Pál pápa nem engedte a Zsinatot nyilatkozni a kérdésről, és ezzel semmibe vette a kollegalitás alapvető teológiai elvét. Utána ráadásul még a saját maga által összehívott konzervatív szakértői bizottság véleményét is semmibe vette. 1968-ban kiadott, Humanae Vitae című enciklikája ezért magánvéleménynek számít, amit az egyház azóta sem fogadott el; a templomba járó katolikusok óriási többsége használ fogamzásgátlókat, és éppen ezt tartja erkölcsösnek és emberinek.

Az állatok nem szexelnek, csak nemzenek. A szex csodálatos emberi fejlődés eredménye. Azt állítani, hogy a szex fő célja a termékenység, nemcsak tudománytalan, de embertelen is, hiszen az embereket félállati sorban akarja tartani.

A többi keresztény egyház általában sokkal haladóbb, mint ahogy a terepen dolgozó katolikus misszionáriusok is. Például az 1994-es ruandai társadalmi összeomlás (a 7 milliós országban 3 hónap alatt 800 ezer embert öltek meg egy mindenki mindenki elleni zűrzavarban) egyik fő oka volt, hogy a kis katolikus országban 40 év alatt megháromszorozódott a népesség. A katolikus egyház nem valami dicsőséges szerepet játszott mindebben, ezért az ottani klérus már nem ellenzi a családtervezési programokat, amelyeket a világ legjobb nő-férfi arányú parlamentje tesz lehetővé.

a cikk eredetije itt: www.sciencecaffe.com/hu/sze-2012-09-26-1524/mi%C3%A9rt-csak-j%C3%B3m%C3%B3d%C3%BAak-kiv%C3%A1lts%C3%A1ga-csal%C3%A1dtervez%C3%A9s-fogamz%C3%A1sg%C3%A1tl%C3%A1s-vil%C3%A1gnapj%C3%A1ra