Női arcképcsarnok

„Magányos vadász a szív” – Carson McCullers élete és művei

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2012. szeptember 29. szombat, 15:34 Írta: Antoni Rita 2010. július 05. hétfő, 16:14

altAkinek – hála többek között a patriarchális szemléletű és RÉSZLEGES (akár köz–, akár, a magyar szakot tekintve, felső) oktatásnak – sztereotípiák élnek a fejében a nőírókkal kapcsolatban, pl.: „nem voltak/nincsenek”, „inkább önfeláldozó vagy éppen házsártos írófeleségek/elérhetetlen múzsák stb. voltak” , „ha időnként fel is bukkant 1-2, nem alkottak jelentőset” , „férjük diktálta nekik műveiket” (mondta egy középiskolai magyartanár!!!), „csak csöpögős szerelmes regényeket írtak/írnak, melyek nem sorolhatók a szépirodalomba” stb. - olvasson bátran Carson McCullerst (1917-67).

Nem cseng a név ismerősen? Pedig a magyar könyvkiadás kivételesen jól bánt az amerikai írónővel. A 70-es, 80-as években majdnem az összes írása megjelent az Európa Kiadó gondozásában – talán azért is, mert a szerző műveiben, igaz, nem mindig fő motívumként, de felszólal a fasizmus, a háború, a rasszizmus és az osztálykülönbségek, a szegények kizsákmányolása ellen. (Ennyit arról is, hogy „a nőírók nem foglalkoznak társadalmi problémákkal.”) A mainstream kritika leginkább ezért méltatja műveit, illetve az emberi kapcsolatok, a szeretet, a kommunikáció filozofikus-melankolikus megjelenítése miatt.

Bővebben: „Magányos vadász a szív” – Carson McCullers élete és művei

 

Kiran Mazumdar Shaw, indiai üzletasszony

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 25. csütörtök, 08:12 Írta: Mamika 2010. március 30. kedd, 11:44

 

alt„Ha van egy álmod, nem számít, kicsi vagy nagy, egy terved, nem számít, ha nem tökéletes, amennyiben van benned szenvedély és meggyőződés, akkor a siker elkerülhetetlen.”

 

India ma talán leggazdagabb asszonya 1953. március 23-án született Bangalore-ban. A Bishop Cotton leányiskola és a Mount Carmel College elvégzése után a Bangalore Egyetem hallgatója lett, ahol 1973-ban szerezte meg diplomáját zoológiából. Ezt követően egy évig Ausztráliában a Melbourn-i Ballarat egyetemen a maláta- és sörfőzést tanulmányozta, végzés után ő lett India első női sörfőzőmestere.

1974-ben a Carlton & United Beverages-nél kezdett dolgozni, majd néhány évvel később Írországban a Biocon Biochemicals-nál volt manager gyakornok.

1978-ban Kiran Mazumdar merész vállalkozásba kezdett – megalapította a Biocon India-át. A cégalapítással sok problémája volt, a bankok nagyon nehezen folyósítottak neki hitelt. Abban az időben a biotechnika új, ismeretlen terület volt, és ennél csak a női vállalkozó volt ismeretlenebb. Ez még a munkaerőtoborzásnál is problémát jelentett, sokan húzódoztak attól, hogy női főnökük legyen.

Bővebben: Kiran Mazumdar Shaw, indiai üzletasszony

   

Emmy Noether német matematikus

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 25. csütörtök, 08:10 Írta: Mamika 2010. március 20. szombat, 14:28

 
alt

„A legmértékadóbb kortárs matematikusok megítélése szerint Noether kisasszony a legjelentősebb alkotó matematikus zseni, aki feltűnt a nők felsőoktatásban való megjelenése óta.”

Albert Einstein nekrológja a New York Times-ban, 1935. május 5.

 

Emmy Noether matematikus, elméleti fizikus1882. március 23-án született a németországi Erlangenben. Apja, Max Noether a helyi egyetem matematikaprofesszora, anyja, Ida Kaufmann, gazdag kölni család lánya. Három fiútestvére gimnáziumot végzett, ami az egyetemre való bejutást készítette elő, lányokat ide nem vettek fel. Emmy az erlangeni Höhere Töchter Schule-t végezte, irodalmat és nyelveket tanult, zongoraleckéket vett, és a záróvizsgák letétele után angolt és németet taníthatott Bajorországban. A nyelvtanítás azonban nem vonzotta, matematikával akart foglalkozni.

 

A századfordulón Németországban nők hivatalosan nem iratkozhattak egyetemre, azonban hallgathatták azokat az órákat, melyekre az előadó professzor engedélyt adott. Ilyen speciális engedéllyel járt az erlangeni egyetemre Emmy Noether. 1903-ban letehette a felvételi vizsgát a göttingeni egyetemen, itt járt egy évet. 1904-ben végre Erlangenben is engedélyezték nők beiratkozását, így visszatért szülővárosába. 1907-ben védte meg sikerrel matematika doktori disszertációját.

Bővebben: Emmy Noether német matematikus

   

Alexandra Kollontáj

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2012. március 31. szombat, 15:54 Írta: Mamika 2010. március 19. péntek, 12:15

altAlekszandra Mihajlovna Kollontáj 1872-1952

orosz forradalmár, diplomata, író

 

A legbefolyásosabb marxista feminista 1872 március 31-én Szentpéterváron született előkelő, gazdag családban, apja, Mihail Domontovics a cári hadsereg tábornoka. A fiatal lány Oroszországban és Finnországban nevelkedik, sokat utazik, több nyelven beszél, amit később a mozgalomban, majd diplomata karrierje során hasznosít. Fontos szerepe van abban, hogy megismertette és terjesztette hazájában a feminista eszméket, szervezte az orosz nőmozgalmat.

 

Húszéves korában férjhez megy Vlagyimir Kollontájhoz, fiuk születik. Alekszandra egy nagy textilgyárban szembesül a munkásnők helyzetével, ahol mérnök férje a szellőztetőberendezés üzembeállítását irányítja. Bekapcsolódik az illegális Politikai Vöröskereszt mozgalomba, esti iskolát tart a szentpétervári munkásoknak, röpcédulákat ír és terjeszt, adományokat gyűjt. 1898-ban Svájcba utazik, a zürichi egyetemen közgazdaságot hallgat. Oroszországba való visszatérése után folytatja nőmozgalmi tevékenységét, szervezi a munkásnőket hogy álljanak ki érdekeikért a munkaadókkal szemben, és ha szükséges, lépjenek fel a szocialista szervezetekben is előforduló hímsoviniszta megnyilvánulások ellen.

Bővebben: Alexandra Kollontáj

   

Mary Wollstonecraft

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2011. december 19. hétfő, 16:23 Írta: Antoni Rita 2010. március 18. csütörtök, 17:01

altMary Wollstonecraft, 1759-1797, angol író, esszéista, a feminizmus egy korai képviselője. 
 
Hatgyermekes családba született, zsarnok, agresszív apjától gyakorta védte meg megtört anyját, a verésekből így neki is bőven kijutott. A későbbiekben ezért sem dőlt be a kor eszményének, mely idealizálta a házasságot. Nevelőnőként mélyedt el az irodalomban, majd maga is publikálni kezdett, első művei: "Gondolatok a lányok neveléséről", "Az emberi jogok követelése", "A nők jogainak követelése." Utóbbiban síkra száll a lányok oktatása mellett, és megvetően ír az üresfejű(vé tett) úrihölgyek hasztalan mindennapjairól, a házasságban is egyenlőtlenséget teremtő üres fecsegésről, bájos együgyűségről, melyre a(z előkelő) nőt a társadalom korlátozza. Rámutat, hogy az udvarias gesztusok, melyet a gentleman nyújt az úrihölgynek, pusztán formaságok, és a nők a korabeli társadalomban minden ideologizálás dacára nem királynők, hanem rabok. Követeli a nők anyagi függetlenségét, szavazati jogát, helyét a képviselőházban. Ez az írása hatalmas botrányt kavart, ellenlábasai azzal vádolták (akár a mai feministákat), hogy kiváltságokat követel a nők számára, holott az egyenlőség eszméjét képviselte.
A szerzői jogdíjakból családját, barátait támogatta. Kapcsolataival, szabad szerelmi életével botrányt keltett. Házassággal kapcsolatos elvei dacára végül - tekintettel születendő gyermekükre - mégis hozzáment William Godwin író-filozófus-anarchistához, de a hétköznapok szürkeségét elkerülendő, nem éltek együtt. Lányuk, Mary (Wollstonecraft Godwin) Shelley regényíró lett, többek közt a Frankenstein c. mű szerzője. Mary Wollstonecraft végül fiatalon, tragikus módon, gyermekágyi lázban halt meg. 
   

11. oldal / 13