Üzletemberek

Hester Pinney (1658–1740), üzletasszony

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2013. április 26. péntek, 22:29 Írta: Mamika 2013. április 25. csütörtök, 12:28

 1658. július harmadikán az angliai Broadwindsor-ban született, John Pinney presbiteriánus lelkész és felesége, Jane French tíz gyereke közül nyolcadiknak. 
 
Az 1680-as évek elején John vitába keveredett egyháza vezetőivel, ezért rövid úton kirúgták. A család vállalkozásba kezdett, a csipkekereskedésben a szülők és a lányok egyaránt részt vállaltak. Hester nővérével, Rachellel 1682-ben Londonba költözött, a Seven Stars fogadóban laktak, a Royal Exchange (London kereskedőközpontja) közelében. Honiton (Devon) környékén készített csipkét árultak, valamint Antwerpenből finom cérnát importáltak,melyet a csipkekészítőknek adtak el.
 
alt
 
Devoni csipke
 
 
A XVII. század végén nem sok nő foglalkozhatott üzlettel, ők is főként férjezett vagy özvegyasszonyok voltak, akik a családi vállalkozást vitték tovább. Hester Pinneyt üzleti szimata, gyors döntési készsége, jó kapcsolatteremtő képessége segítette a sokszor ellenséges környezetben.

Bővebben: Hester Pinney (1658–1740), üzletasszony

 

Molnár Dánielné Ilcsi, kozmetikus, üzletasszony (1926 - 2013)

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2013. január 12. szombat, 13:53 Írta: Mamika 2013. január 11. péntek, 13:09

 alt
Ilcsi néni falun nőtt fel. "Olyan felhőtlen gyerekkorom volt, hogy ihaj. Életemben egyetlen regula volt. Ha az esti harangszóra nem értem haza, szüleim a kútágashoz kötöttek." – mesélte.
 
A gyógynövények iránti érdeklődését nagyanyjától örökölte, aki a falu „gyógyító asszonya” volt, ismerte a gyógyfüveket, tudta, melyik milyen nyavalyán segít. Ilcsi iskoláit már Pesten végezte, befejezésük után 18 éves korában férjhez ment és férjével Hajdúszoboszlóra költöztek. 
 
 
Ilcsi orvosasszisztensként dolgozott, közben megszerezte a kozmetikusi képesítést és otthon hasznosítva tudását kezelte a hozzá forduló nőket. Később a házaspár Budapestre költözött, Ilcsi 1957-től kezdve a Vénusz szövetkezetben dolgozott kozmetikusként és rendhagyó, de eredményes működése hamarosan rendkívül keresetté tette.

Bővebben: Molnár Dánielné Ilcsi, kozmetikus, üzletasszony (1926 - 2013)

 

Elizabeth (Betty) Beecroft 1748–1812

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Írta: Mamika 2012. október 18. csütörtök, 17:59

 
 
alt
John Skirrow cserzővarga lánya 1748-ban született Angliában, a Yorkshire megyei Otley-ban. John korán meghalt, a mesterségét folytató fiának Betty segített a műhelyben egészen addig, amíg feleségül nem ment George Beecroft-hoz, az évek során egy fiuk és egy lányuk született. A Leeds közeli Bramley-ban éltek, ahol bérelt földön gazdálkodtak.  
 
Betty gyerekkorától részletes naplót vezetett mindennapjairól. Ebből tudjuk, hogy a család egyik fontos jövedelemforrása volt a vaj, melyet helyben készítettek és a környező piacokon árusítottak. 
 
1779 októberében részletesen leírta, hogyan győzte meg arról a férjét, hogy a földbérletük lejártakor komolyabb vállalkozásba kezdjenek. Az Aire folyó partján volt egy nagyobb kiadó birtok, amelyen a XIII. századtól működő Kirkstall vasgyár – az első Angliában – is állt, erre vetett szemet Betty. Férje nem nagyon akart belemenni, de a meggyőződéses metodista hitű asszonynak végül sikerült őt meggyőznie, ahogyan naplójában lejegyezte: 
 
„Isten kegyes gondviseléséről beszéltem neki, amely ebben az ügyben annyira nyilvánvalóan megmutatkozott, és ha ezt most nem ragadjuk meg, sohasem kapunk még egy lehetőséget.” 
 
A vállalkozáshoz saját pénzük nem volt elég, partnereket kellett találni. A számbajöhetőket Betty választotta ki, alapos megfontolás után a Butler család két tagja mellett döntött, az egyik George hugának a férje, a másik a Lichfield-i békebíró volt. 
 
A pénzt kifizették, a papírokat 1779. május harmadikán aláírták. A farm George, a vasgyár Betty feladata lett. Részlet naplójából:
 
„Elvállaltam az üzletet és a könyvelést, az adásvételt és a munkások felvételét.” 
 
alt
 
A vasgyár felvirágzott az új vezetés alatt. A meglévő vízikerekeket kicserélték, az apátsági malomtól idevezető csatornákat kiszélesítették. A csavarkészítő részleget felújították, lemezhengerlő műhelyt indítottak be, és 1798-ben kavarókemencét is építettek. Vasat importáltak Hollandiából, Oroszországból és Svédországból. Az 1790-es évektől már nemcsak vasrudakat, oszlopokat, csavarokat és lemezeket gyártottak, hanem rátértek a kifizetődőbb késztermékekre, ezek kezdetben ásók, lapátok voltak, majd 1798-ban elkészítették az első kocsitengelyt, ezek és egyéb tengelyek lettek később a gyár specialitásai. Ebben az időben már Betty fia, George, és John Butler fia, Thomas is partnerek voltak a cégben. 
 
alt
 
Az idő múltával Betty szerepe a gyár vezetésében csökkent, bár a könyvelésben egészen 1805-ig segített. 
 
Betty Beecroft 1812-ben halt meg. Temetésén a pap így búcsúzott tőle:
 
„Betty legendás volt szorgalmáról, takarékosságáról, önállóságáról, tisztességéről, határozott gondolkodásáról és őszinte hitéről. A gondviselésbe vetett meggyőződése mellett pedig rendkívül rátermett üzletasszony is volt.”
 
 
   

Maggie Lena Walker 1867 - 1934

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2012. augusztus 28. kedd, 21:54 Írta: Mamika 2012. augusztus 28. kedd, 21:15

 alt„Adjuk össze a pénzünket, használjuk a pénzünket. Egymásnak adunk kölcsön, és a hasznot egymás között osztjuk szét.”
 
Az első női amerikai bankelnök, polgárjogi harcos, a fekete közösség életének és gazdaságának szervezője 1867. július 15-én született a Virginia állambeli Richmondban. Anyja, Elizabeth Draper felszabadított rabszolga, a polgárháborúban az északiak számára kémkedő Elizabeth Van Lew szakácsnője, apja az ír származású Eccles Cuthbert, a The New York Herald tudósítója. A kislány születése után anyja feleségül ment William Mitchell-hez és saját otthonukba költöztek. Férje korai halála után Elizabeth mosónő lett, hogy családját el tudja tartani. Maggie gyakran segített anyjának, a megrendelőknek szállította a tiszta ruhákat. „Nem ezüstkanállal a számban, hanem ruháskosárral a fejemen születtem” – írta.  
 
 
Maggie Mitchell az Armstrong Normal School-ban végzett 1883-ban, és itt volt első komolyabb civiljogi fellépése – a végzős fehér diákok a színházban, a feketék pedig egy templomban kapták meg végbizonyítványukat, a megkülönböztetés ellen szervezett tiltakozást.

Végzés után három évig a Lancaster School-ban tanított, de amikor feleségül ment Armstead Walker építési vállalkozóhoz, ott kellett hagynia az iskolát, Virginia állam törvényei szerint ugyanis férjes nő nem taníthatott. Állása megszűntével Maggie aktivabban tevékenykedett az Independent Order of St. Luke-ban, (Szent Lukács Független Rend) melyhez 14 éves korában csatlakozott. A rend segítette a betegeket, öregeket, jótékonysági ügyeket támogatott, önállóságra és függetlenségre ösztönözte tagjait.

Bővebben: Maggie Lena Walker 1867 - 1934

 

Rose Blumkin üzletasszony 1893 - 1998

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2012. június 12. kedd, 12:42 Írta: Mamika 2012. június 11. hétfő, 18:59

alt
 
 „Olcsón adj el és mondj igazat”– ez volt a mottója Mrs. B-nek, a legendás kereskedőnek, aki 104 évet élt, iskolába soha nem járt, haláláig hetente hét napot, naponta tíz órát dolgozott. 
 
Rose Gorelick az oroszországi Minszk mellett született 1893-ban, egy nyolcgyerekes szegény rabbi családjába. Hatéves korától segített anyjának kis boltjukban, iskolába nem járt, számolni otthon tanult. Tizenéves korában egy helybeli rőfös alkalmazta, aki annyira meg volt vele elégedve, hogy rövidesen rábízta a bolt vezetését. 
 
 
Húszéves korában házasságot kötött Isadore Blumkinnal, és néhány évvel később az Egyesült Államokba, Omahába emigráltak, ahol használtruhaboltot nyitottak. Négy gyerekük született, az évek során Rose tőlük tanult meg angolul. A háztartás vezetése, a gyerekek nevelése mellett Rose az üzletben is sokat dolgozott, eredeti ötleteivel fellendítette a forgalmat. Egyik híres húzása volt például, amikor 10.000 reklámcédulán hirdette, hogy öt dollárért tetőtöl-talpig felöltöztet egy férfit. A remek ötleten komoly nyereségük volt.

Bővebben: Rose Blumkin üzletasszony 1893 - 1998

   

1. oldal / 2