Tökéletlenül tökéletes - Hadas Krisztina Egy tökéletlen anya naplója c. könyvének bemutatója

Módosítás dátuma: 2012. november 14. szerda, 02:16 Írta: Bucsi-Kovács Anikó 2012. november 14. szerda, 01:07

          Izgatottan vártam Hadas Krisztina könyvének bemutatóját, főleg azért, mert az elmúlt hetekben – több-kevesebb sikerrel – én is igyekeztem tökéletes feleség lenni. Bár anya még nem vagyok, három hónapos friss házasként elég lendületet éreztem magamban ahhoz, hogy egyszerre birkózzam meg a munkahelyi és az otthoni teendőkkel úgy, hogy közben ne legyek slampos feleség. Huszonéves korom ellenére ez mégsem ment olyan egyszerűen, hiszen a múlt alkalommal is már a hét közepén olyan fáradt voltam, hogy zumba helyett a senior tornára estem be, és eleinte még csak fel sem tűnt, hogy rossz helyen vagyok.

Kíváncsi voltam tehát, hogyan képes megbirkózni egy negyvenes évei elején járó nő azokkal a mindennapi kihívásokkal, melyekbe én még csak most kezdek belekóstolni. Ezzel a kíváncsisággal pedig nem voltam egyedül, hiszen a könyvbemutató kezdetére már tömve volt a Kós Károly úti Alexandra könyvesbolt irodalmi kávéháza, eljött mindenki, aki Krisztinához közel áll. Felsorakozott a Naplóból ismert kollégák apraja-nagyja, Való Gábor, Sváby András, Demcsák Zsuzsa, Keleti Andrea mellett többek között jelen volt Bárdos András is, a sor pedig még hosszan folytatható lenne.

Máté Krisztina pedig nemcsak az elsőkönyves riportert faggatta, Hadas Krisztina mellett ott ült családja is: kisfiát, Zsigát férje tartotta ölében, másik oldalán lánya, Sári foglalt helyet, az est folyamán pedig Krisztina barátnője, Balázsovits Edit olvasott fel a tökéletlen anyák kedvenc soraiból.

Bővebben: Tökéletlenül tökéletes - Hadas Krisztina Egy tökéletlen anya naplója c. könyvének bemutatója

A nők kirekesztése a kánonból - egy nyugdíjas magyartanár eszmefuttatása

Módosítás dátuma: 2012. november 11. vasárnap, 15:24 Írta: Dr. Nagy Domokos Imre 2012. november 11. vasárnap, 15:06

       Aktív pályafutásom mintegy felében magyar-történelemszakos tanárként dolgoztam. E tevékenységem során mindig végigkísért a kötelező olvasmányok problémája – most nem arról van szó, hogy egyes „kötelezőkkel” világnézeti okokból nem értettem egyet – hanem mert ugye a tanítványaim jó fele lány volt. És egyébként is felmerül akérdés: miért maradtak ki az iskolai oktatásból az írónők és költőnők? (Leszámítva Kaffka Margitot.) Így nagyon is egyetértettem Péntek Orsolyának a Magyar Hírlapban olvasható eszmefuttatásával:

„2012-ben talán nem ártana végre átgondolni azt, hogy mi legyen a magyar írónőkkel. Egyrészt a tantervben, másrészt az irodalomtörténetben. Ami a tantervet illeti, ha elfogadjuk azt, hogy a gyerekek nagyjából fele lány, adódik a kérdés: nekik valóban az Egri csillagok, netán A Pál utcai fiúk, esetleg a Légy jó mindhalálig hősei között kell keresniük azt, akivel azonosulni tudnak, miközben a híres – és jó – ifjúsági regények közül sem Szabó Magda Abigélje, sem mondjuk Janikovszky Éva Aranyesője nem kötelező? De idecitálhatjuk Thury Zsuzsát is, ha már ifjúsági irodalomról van szó.”

A Nagy Magyar Irodalmi Kánon« mindig is a begyemben volt gimnazista koromtól kezdve. Ami érthető is, hiszen a Kosáry-rokonság miatt ez már egyetemi éveim óta kísértett. Végül is „2009 májusában egy könyvbemutató irodalmi délutánomon így határoztam meg az irodalmi kánon lényegét egy kérdésre válaszolva:

»A hatalomhoz közel álló, és ezért a közfelfogás formálásában nagy lehetőséget kapó irodalmárok és kritikusok magánvéleménye, melyet rá akarnak kényszeríteni az olvasókra«.”

Bővebben: A nők kirekesztése a kánonból - egy nyugdíjas magyartanár eszmefuttatása

„A nők imádják a fasisztákat”? – kétségbeesésem ötven árnyalata

Módosítás dátuma: 2012. augusztus 24. péntek, 19:55 Írta: Antoni Rita 2012. augusztus 18. szombat, 21:25

Rémes. Hajmeresztő. Elkeserítő. Nyomasztó.

Folytassam, vagy már egyértelmű, hogy E. L. James Alkonyat-fanfictionnek indult bestselleréről beszélek?

Aggaszó ténynek tartom, hogy ez a nem csak tartalmilag kifogásolható, de egyúttal gyenge karakterábrázolásokat felvonultató, sztereotípiákkal túlzsúfolt, rosszul megírt (és rosszul lefordított, de mi itt erre nem térünk ki, már megtette a leiterjakab.blog.hu) mű világszerte 40 millió példányban kelt el, és jelenleg a magyar toplistának is az élén áll. (A fogadtatásról pl. itt.)

Tartózkodni a populáris kultúra termékeitől, köztük a bestsellerektől, csak mert bestsellerek – jó mű esetén sznobizmusnak, rossz mű esetén struccpolitikának tartom. Így hát, felülkerekedve az előzetes figyelmeztetéseken („nem fog neked tetszeni”), és a tartalom ismeretében kialakult viszolygásomon, nekiláttam ennek a borzadálynak. Amit - pedig reménykedtem az ellenkezőjében -  nő írt, és amit főleg nők olvasnak…

Az eredmény? Az Alkonyat esetében még meg tudtam magyarázni, hogy, minden antifeminista tartalom dacára, miért kell(het) ez a nőknek (akit érdekel, itt elolvashatja, a tanulmány második része szól erről), de ami A szürke ötven árnyalatát illeti, értetlenül, sőt, kétségbeesetten állok a jelenség előtt. Vannak sejtéseim a népszerűség lehetséges okairól, de ha azok igazak, (még) nagyobb a baj a világgal és a nemek viszonyával, mint eddig gondoltam.

Bővebben: „A nők imádják a fasisztákat”? – kétségbeesésem ötven árnyalata

Az első Schwimmer-szoba Magyarországon - beszámoló a megnyitóról (Szeged, 2012. jún. 8.)

Módosítás dátuma: 2012. június 11. hétfő, 10:20 Írta: Dr. Juhász Valéria 2012. június 09. szombat, 11:11

„le akarjuk rombolni azt a szörnyű hazugságot, amely az emberiség felénél a tudást: szégyennek, bűnnek, a legveszedelmesebb tudatlanságot: ártatlanságnak, a szellemi sötétséget: nőies bájnak, a természetellenesen megkínzott és elkorcsosított testet: szépnek, a társadalom iránti érdeklődést modern hóbortnak nevezi.” (Bédy-Schwimmer Rózsa 1907)

2012. június 8-án Szegeden a Somogyi könyvtár Csillag téri fiókkönyvtárában megnyílt az első Schwimmer-szoba Magyarországon. A szervezők, az Együtt a Nőkért Egyesület (ENE) alapítói szándékuk szerint Magyarország számos könyvtárába szeretnék bevinni a kezdeményezést. A Schwimmer-szoba megálmodói és kivitelezői Antoni Rita, az ENE elnöke, és Retek Erika a fiókkönyvtár könyvtárosa, akiket támogattak a fiókkönyvtár munkatársai. A Schwimmer-szoba egy igen barátságos, bensőséges hangulatot árasztó kis kuckója a könyvtárnak, ahol szívesen leül a lámpaernyő alatti fotelbe olvasgatni az ember. A könyvtárnak ebbe a részébe gyűjtötték össze a magyar és a külföldi nőirodalom jó néhány alkotását, amelyek segítik a kiegyenlítettebb társadalmi gondolkodás, a női öntudat és autonómia kialakítását, kialakulását.

Bédy-Schwimmer Rózsa A Nő és a Társadalom (1907-1913) valamint A Nő (1914-17) című feminista folyóiratok főszerkesztője volt, aki igen sokat tett a magyar nők megbecsültségért, egyenrangúsításáért, érdekeinek képviseletéért és a patriarchális rendszer megkérdőjelezéséért. (Mindkét lap olvasható az interneten: http://mtdaportal.extra.hu/NET.html, http://mtdaportal.extra.hu/NO.html). A lapok célkitűzései közé tartozik, hogy megjelentessenek nőírókat, és közöljék olyan férfi írók írásait, akik foglalkoznak a nők problémáival.

Bővebben: Az első Schwimmer-szoba Magyarországon - beszámoló a megnyitóról (Szeged, 2012. jún. 8.)