Hazai genderkutatók

Séllei Nóra "Kulturális (ön)reflexivitás Virginia Woolf harmincas évekbeli regényeiben" c. akadémiai doktori értekezésének tézisei

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2013. április 17. szerda, 14:38 Írta: Dr. Séllei Nóra 2013. április 14. vasárnap, 11:56

altÖrömhír, mely egyben mérföldkő a hazai gendertudomány történetében:
 
2013. április 10-én Dr. Séllei Nóra (Debreceni Egyetem, Angol-Amerikai Intézet, Angol Irodalmi Tanszék) megvédte nagydoktori disszertációját Virginia Woolf munkásságából.
 
Feminista irodalomelméletből Magyarországon ez az első magyar nyelvű nagydoktori akadémiai értekezés.
Korábbiak, angol nyelven (S. N. korrekciója): Bollobás Enikő (2009): A Performative Theory of the Subject: Reading Discursive Constructions of the Real and the Subject in American Literature (Átdolgozott változata nemrég jelent meg "Egy képlet nyomában" címmel) és Kurdi Mária (2012) Representations of Gender and Female Subjectivity in Contemporary Irish Drama by Women.
A hazai feminista irodalomkritika első úttörője Reschné Dr. Marinovich Sarolta volt.
 
Dr. Acsády Judit beszámolója szerint "a bírálók a feminista elméletet már mint elfogadott megközelítést kezelték, és ehhez azt hiszem, valahol mindenki hozzájárult, aki az elmúlt húsz évben tett a feminizmus bármely vonatkozásának megismertetéséért. A cím megítélése után Nóra köszönetnyilvánításában megemlítette, hogy nagyon sokban érezte ennek a közegnek a hatását, erejét a munkája mögött."
 
 
Alábbiakban a nagydoktori értekezés tézisei olvashatók. (a szerk.)
Hozzászólások (0)

Bővebben: Séllei Nóra "Kulturális (ön)reflexivitás Virginia Woolf harmincas évekbeli regényeiben" c. akadémiai doktori értekezésének tézisei

 

Megjelent a TNTeF legújabb száma

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Írta: Antoni Rita 2013. április 13. szombat, 00:07

Megjelent a TNTeF Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris E-Folyóirat legújabb száma, "A magyar "férfiuralom" terepei és határai" címmel, Dr. Barát Erzsébet (SZTE + CEU oktató, egyben a Nőkért Egyesület tagja) főszerkesztésében és előszavával, többek között Betlen Anna tanulmányával. Jó olvasást!
 
Hozzászólások (0)
   

„I Am Rooted, but I Flow” – In Memoriam Reschné Dr. Marinovich Sarolta (1943-2011)

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2011. szeptember 02. péntek, 10:10 Írta: Antoni Rita 2011. augusztus 31. szerda, 23:55

altRégóta terveztem egy cikket: Gender Studies rovatunkban szerettem volna bemutatni meghatározó tanáromat, nagyrabecsült témavezetőmet, a hazai gender- és gothic kutatás, valamint feminista irodalomkritika kiemelkedő egyéniségét, a Társadalmi Nemek Tudománya  kutatócsoport alapítóját, a minden hallgatója által szeretett, közvetlen oktatót, a „lady” fogalmát annak legnemesebb értelmében: higgadt, méltóságteljes, tiszteletet parancsoló, egyúttal végtelenül kedves személyiségével, valamint kifogástalan, finom, visszafogott eleganciájával egyaránt megtestesítő embert, sokunk példaképét, Reschné Dr. Marinovich Sarolta tanárnőt. Augusztus 16-án megrázó hírt kaptam. Már csak nekrológ lehet a tervezett írás. Dr. Resch Béláné Dr. Marinovich Sarolta 67 évet élt.

A Tanárnő 1943 novemberében született a Budapest melletti Csömörön – ugyanitt helyezték a mai napon örök nyugalomra. Csak a temetése után tudtam meg férjétől, milyen illusztris személy az édesanyja: a most 92 éves, jelenleg is alkotó Koháry Sarolta Babitsék körébe tartozó írónő, Török Sophie barátnője, később életművének sajtó alá rendezője volt. A Tanárnő, szerény, hivalkodástól mentes személyisége folytán, sosem hangoztatta anyai örökségét – viszont méltón élt vele.

Hozzászólások (3)

Bővebben: „I Am Rooted, but I Flow” – In Memoriam Reschné Dr. Marinovich Sarolta (1943-2011)

   

"Nem vagyok hajlandó másodrangú állampolgárként élni" - Interjú Dr. Sándor Klárával

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2010. június 24. csütörtök, 15:21 Írta: Antoni Rita 2010. június 24. csütörtök, 13:17

Ebben a sorozatunkban a Gender Studies (társadalmi nemek kutatása) magyarországi művelőit, illetve a tudományos, okatói munkájukat gender-szempontok figyelembevételével végző kutatónőket mutatunk be, azaz gendertudatos irodalmárokat, nyelvészeket, történészeket, pszichológusokat, szociológusokat, filozófusokat, stb.
Legutóbb Séllei Nóra egy szegedi előadásáról írtunk, most pedig Sándor Klárával közlünk egy interjút - véleményünk szerint a válaszok meglehetősen tanulságosak, és reményeink szerint a még értetlenkedő olvasók közül is többet meggyőznek a feminista megközelítés létjogosultságáról.
Sándor Klára nyelvész, többek között székely rovásírással foglalkozik, az SZTE Könyvtártudományi tanszék oktatója. Dr. Barát Erzsébettel együtt szervezi minden évben a Nyelv, ideológia, média c. konferenciát,  ahol a genderkutatók eddig olyan témákat jártak körül, mint a nő helye a nyelvhasználatban , a nő és az identitás, vagy a szexualitás terei. Korábbi parlamenti képviselő, az ő nevéhez fűződik a női kvótára vonatkozó törvényjavaslat. Gondolkodását "higgadt liberalizmussal" jellemzi, pártnak már nem tagja, jelenleg a Szabadelvű Polgári Egyesület elnöke.   
 

- Mikor, hogyan lett Ön feminista?

Nem tudom, nem köthető időponthoz, hosszabb folyamat volt. Egyetemista koromban hülyeségnek tartottam az egészet, és nem értettem, miért beszélnek arról, hogy a nők hátrányban vannak a férfiakhoz képest. Ebben persze szerepe lehetett annak, hogy kevés feminista megnyilvánulással találkoztam, és azok valahogyan mindig elégedetlenkedők voltak, de magyarázat nélkül. Azaz nem a sztereotípiákról beszéltek, nem a nők társadalmi helyzetére vonatkozó adatokat mondták, és megokolás nélkül mindössze „lázításnak” tűntek. Én meg nem vagyok mozgalmár típus. Másrészt akkor még úgy éreztem, hogy én aztán még soha nem kerültem hátrányba csak azért, mert nő vagyok. Innen visszagondolva, ez messze nem volt igaz, már a gimnáziumban sem, az egyetemen meg különösen. Rosszabb jegyeket nem kaptam természetesen, mint amit érdemeltem, de olyan támogatást és lehetőségeket sem, mint amilyet a sokkal kevesebbet teljesítő fiúk.

Hozzászólások (72)

Bővebben: "Nem vagyok hajlandó másodrangú állampolgárként élni" - Interjú Dr. Sándor Klárával