Gender Studies

Nőjogi aktivizmus az első világháború után - közelgő konferencia

Figyelem! Új ablakban nyílik meg.

Írta: Antoni Rita 2013. május 13. hétfő, 23:42

"Tisztelettel meghívjuk a Leeds-i Egyetem és az MTA Szociológiai Intézet közös szervezésében megvalósuló Women's Organisations and Female Activists in the Aftermath of the First World War: Central and Eastern Europe in National, Transnational, International and Global Context című nemzetközi, interdiszciplináris konferenciára.
Időpont: 2013. május 17-19.
Helyszín: MTA TK, 1014 Budapest, Országház u. 30., Jakobinus-terem"
Program: http://www.socio.mta.hu/womens_organisations_and_female_activists_in_the_aftermath_of_the_first_world_war/

Hozzászólások (0)

Séllei Nóra "Kulturális (ön)reflexivitás Virginia Woolf harmincas évekbeli regényeiben" c. akadémiai doktori értekezésének tézisei

Figyelem! Új ablakban nyílik meg.

Módosítás dátuma: 2013. április 17. szerda, 14:38 Írta: Dr. Séllei Nóra 2013. április 14. vasárnap, 11:56

Örömhír, mely egyben mérföldkő a hazai gendertudomány történetében:

2013. április 10-én Dr. Séllei Nóra (Debreceni Egyetem, Angol-Amerikai Intézet, Angol Irodalmi Tanszék) megvédte nagydoktori disszertációját Virginia Woolf munkásságából.

Feminista irodalomelméletből Magyarországon ez az első magyar nyelvű nagydoktori akadémiai értekezés.

Korábbiak, angol nyelven (S. N. korrekciója): Bollobás Enikő (2009): A Performative Theory of the Subject: Reading Discursive Constructions of the Real and the Subject in American Literature (Átdolgozott változata nemrég jelent meg "Egy képlet nyomában" címmel) és Kurdi Mária (2012) Representations of Gender and Female Subjectivity in Contemporary Irish Drama by Women.

A hazai feminista irodalomkritika első úttörője Reschné Dr. Marinovich Sarolta volt.

Dr. Acsády Judit beszámolója szerint "a bírálók a feminista elméletet már mint elfogadott megközelítést kezelték, és ehhez azt hiszem, valahol mindenki hozzájárult, aki az elmúlt húsz évben tett a feminizmus bármely vonatkozásának megismertetéséért. A cím megítélése után Nóra köszönetnyilvánításában megemlítette, hogy nagyon sokban érezte ennek a közegnek a hatását, erejét a munkája mögött."

Alábbiakban a nagydoktori értekezés tézisei olvashatók. (a szerk.)

Hozzászólások (0)

Bővebben: Séllei Nóra "Kulturális (ön)reflexivitás Virginia Woolf harmincas évekbeli regényeiben" c. akadémiai doktori értekezésének tézisei

Megjelent a TNTeF legújabb száma

Figyelem! Új ablakban nyílik meg.

Írta: Antoni Rita 2013. április 13. szombat, 00:07

Megjelent a TNTeF Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris E-Folyóirat legújabb száma, "A magyar "férfiuralom" terepei és határai" címmel, Dr. Barát Erzsébet (SZTE + CEU oktató, egyben a Nőkért Egyesület tagja) főszerkesztésében és előszavával, többek között Betlen Anna tanulmányával. Jó olvasást!

http://tntefjournal.hu/index.html#legujabb

Hozzászólások (0)

Recenzió - Huszár Ágnes: A nő terei (tanulmánykötet)

Figyelem! Új ablakban nyílik meg.

Módosítás dátuma: 2013. január 20. vasárnap, 22:07 Írta: Takács Izolda 2013. január 19. szombat, 01:43

A recenzió első megjelenése: Magyar Tudomány (a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata), 2012/03, http://www.matud.iif.hu/2012/03/18.htm

Huszár Ágnes tanulmánykötetének egy fejezetét (Harminc éve EMMA - egy német feminista folyóirat múltja és jelene) itt közöltük.

alt

Magyarországon, Szűz Mária (Patrona Hungariae) országában, Nyugat-Európához képest még mindig meglepően alacsony a nők egyenjogúságát támogató nemzeti igyekezet. A témában megjelenő munkák vagy a nők elnyomását segítő terminusok ellen agitáló kezdeményezések csak szűk körben terjednek, és a probléma megvitatása a kutatók egymás közti kommunikációjára redukálódik. Ezenfelül, még mindig nagy a deficit az emberi jogok területén, sokszor nemcsak a nemek tekintetében tapasztalható jogsértő magatartás, de a másság tiszteletben tartásában is.

Ezért is nagyon fontos Huszár Ágnesnek, a Pécsi Tudományegyetem kutatójának frissen megjelent tanulmánykötete, A nő terei nemcsak a téma iránt érdeklődők, de mindenki számára. Ugyanis arra ösztönzi olvasóját, hogy figyelmét ismét a női esélyegyenlőtlenség és a társadalmi nem itthon még napjainkban is méltánytalanul háttérbe szorított problematikájára irányítsa, és mintegy kezdeményezze a máig súlyos hiányosságok megszüntetését. Teszi mindezt úgy, hogy az első tematikus egységben felsorolja a leszbikus coming-out regények emblematikus szerzőit - itt tér ki többek között Virginia Woolfra is -, és azok legkiemelkedőbb munkáit méltatja. De úgy is, hogy később, a kötet második részében, górcső alá veszi azokat a "férfias" szakmákat, ahol még napjainkban is alulreprezentáltak a nők. Vagyis szól a folyton üvegplafonba ütköző politikusnőkről, a katonanőkről, és az egyházi pályán érvényesülni akaró lelkésznőkről. Jelentős hangsúlyt kap ebben a részben a média szerepe is, konkrétan a televíziós műsorok és a női magazinok (Nők Lapja és a Cosmopolitan) sztereotípiákat konzerváló, manipulatív jelensége. A kötetben magával a feminizmussal két, méltán híres orosz nő, Alexandra Kollontaj és Inessa Armand politikai pályájának bemutatásán keresztül találkozhatunk. A téma továbbá megjelenik még egy impozáns német lap, a 2007-ben 30 éves évfordulóját ünneplő Emma ismertetésén keresztül is. Kulturológiai megközelítése, pedig finn (Szoumi neito), francia (Marianne), orosz (anyafigura) és magyar (Hungaria/Szűz Mária/Patrona Hungariae/) nemzet allegóriaként mutatja be a nőt.

Hozzászólások (3)

Bővebben: Recenzió - Huszár Ágnes: A nő terei (tanulmánykötet)