Feminizmus

Látogatóban a várpalotai Írisz Nőegyesületnél

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2013. április 26. péntek, 22:20 Írta: Antoni Rita 2013. április 26. péntek, 12:30

Némi késéssel adom közre ezt a beszámolót, de mentségemre szolgál, hogy aktualitásából nem veszített: a várpalotai Írisz Nőegyesület a február 9-én a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban megünnepelt 10 éves évforduló után is aktív, és várja az új jelentkezőket, tagokat, együttműködő partnereket. 
 
Az ünnepségen, ahová a Nőkért Egyesületet is meghívták, visszatekintettek az Egyesület történetére, fontosabb eredményeire, és előadókat szólaltattak meg. Az előadások között a közönséget a helyi tehetséggondozó iskola diákjai szórakoztatták.
 
 
Az alábbiakban bemutatom az ünnepségen elhangzott beszédek, valamint az Egyesület Facebook-oldalán elhelyezett szövegek alapján az Egyesület tevékenységét, majd beszámolóm második részében röviden összefoglalom az elhangzott előadásokat.

Bővebben: Látogatóban a várpalotai Írisz Nőegyesületnél

 

MAGYAR NŐJOGI, ILLETVE ٭NŐJOGOKKAL IS FOGLALKOZÓ CSOPORTOK

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2013. április 25. csütörtök, 00:14 Írta: Antoni Rita 2013. április 24. szerda, 18:49

A Nőkért Egyesület egyik célkitűzése (5): "Hozzájárulás a hazai feminista egyesületek, szervezetek és magánszemélyek közti együttműködés, összefogás előmozdításához, a jelenlegi széthúzás megszüntetéséhez, így a hangját hallatni képes, hatékony, érdemi magyar nőképviselet megteremtéséhez." E cél érdekében készült el az alábbi, hiánypótló lista, melynek funciója a hazai női szervezetek átláthatóságának növelése, az egymás közti együttműködés segítése, továbbá információnyújtás azoknak, akik egy nőszervezethez szeretnének csatlakozni, vagy attól segítséget kérni.

Bővebben: MAGYAR NŐJOGI, ILLETVE ٭NŐJOGOKKAL IS FOGLALKOZÓ CSOPORTOK

   

Interjú Bédy-Schwimmer Rózsával, 1946 (részlet)

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2013. március 24. vasárnap, 00:36 Írta: Elekes Irén Borbála 2013. március 24. vasárnap, 00:19

alt1946. április 22. és április 29. között hét folytatásban jelent meg az Amerikai Magyar Népszava hasábjain Gáspár Géza részletes, sok problémát érintő interjúsorozata Bédy-Schwimmer Rózsával, a 20. század eleji magyar feminista mozgalom jelentős, nemzetközileg is elismert alakjával. Az alábbi, kiragadott részletek Bédy-Schwimmer Rózsa szerintem ma is korszerű gondolkodásmódját mutatják be, aki a második világháború és az emigráció éveinek tapasztalatával a háta mögött fogalmazta meg gondolatait. A cikksorozatból csak az 1946-ban legégetőbb kérdésekről való véleményét választottam ki.
 
 
G.G.: [Magyarországon a századfordulón] a nyomtatott betűk hasábjain békésen tudtak megférni a legellentétesebb gondolatok is. S ugyanilyen békésen tudtak megférni ezek az ideák a magunk ifjúkori elméjében is, ahol mindegyik megkapta a jóhiszeműség és az őszinteség pecsétjét.”
B.Sch.R.: (…) A parasztkérdést nem lehet erőszakkal és kártalanítás nélkül megoldani. Sokat foglalkoztam a parasztkérdéssel. Számtalan levelem van béresektől, kisgazdáktól, okos és öntudatos magyar parasztoktól, elképzeléseikről, a gazdálkodásról.
 
A magyar progresszió átalakulást kíván, de nem rombolással, hanem építéssel.

Bővebben: Interjú Bédy-Schwimmer Rózsával, 1946 (részlet)

   

"A magyar feminizmus története" - kiállításmegnyitó

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2013. április 03. szerda, 00:41 Írta: Antoni Rita 2013. március 23. szombat, 16:00

Az év elején a KLIT Könyvtár többnemzetiségű radikális queer feminista csapata nevében (akikkel a 16 akciónap keretében rendezett Feminista Esten ismerkedtünk meg) Maria Morozova azzal a kéréssel keresett meg, hogy összeállítanék-e a magyar feminizmus történetéről egy kiállítást, amelyhez ők biztosítanák a helyet.
 
Természetesen igent mondtam, és amint az utóbbi időben megszaporodó rendezvények engedték, nekiláttam a munkának. Retek Erika tagunk a rendelkezésemre bocsátotta a nyáron általa elkészített Schwimmer-szoba anyagát; annak magyar vonatkozású részei szolgáltatták az alapot. A kiállított anyagok egy része az oldalunkon megtalálható; a legnagyobb segítséget Mamika írásai jelentették. Felhasználtam továbbá a 2005-ös Feminista Almanach-ot (szerk. Csapó Ida), benne Acsády Judit több részben leközölt előadását a magyar feminista mozgalom történetéről, továbbá a Fábri Anna szerkesztette A nő és hivatása című kötetet, valamint a nálunk is vendégszerzőként megjelenő Cseh Gizella írásait a baratno.com-ról, és egyéb internetes forrásokat. Mindezt felajánlott dokumentumok és tárgyak egészítették ki magánszemélyek és egyesületek, főként a NANE egyesület részéről.
 
Március közepére készültem el. A kiállítást elhelyeztük a KLIT Könyvtár emeletén, és 19-én, kedden 18 órától teltházzal, a Kossuth Rádió részéről az újonnan indult Belépő című kulturális műsor munkatársa, Bak Anita jelenlétében lezajlott a megnyitó, ahol vendégeink Dr. Acsády Judit szociológus, Elekes Irén Borbála könyvtáros, az OSZK munkatársa és Dr. Thun Éva pedagógus kutatók és aktivisták voltak. (Utóbbi két vendégünk nőtörténeti műsorait pénteken 17 órától hallhatjátok a www.civilradio.hu-n.)

Bővebben: "A magyar feminizmus története" - kiállításmegnyitó

   

Díszzsebkendők és ágytöltelékek...

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2013. március 07. csütörtök, 20:35 Írta: rd 2013. március 07. csütörtök, 19:33

alt

 

...címmel olvasgatok egy érdekes és jó blogot.
 
Ebben találtam rá erre a bejegyzésre:
 
 
A kivesézett néhány reakció között pedig erre:
 

"nagyon szégyenletes és elfogadhatatlan, amit a hökösök csináltak, de nem értem azt sem, hogy a hvg ebben a helyzetben hogyan hozhatott le egy ilyen nőgyűlölettől csöpögő írást?  amúgy persze nemcsak a hvg & Rác András volt képes összehozni ezt a bámulatos csúcsteljesítményt.

többek között a Nőkért nevű, elvileg feminista (?) csoport is kitett egy ilyet, hogy

„Bár kétségtelen, hogy megszámlálhatatlan cigónak kinéző, b…ni való, jótestű vadmacska él hazánkban, aki sok Pistának jó lenne, csak reménykedni tudunk, hogy ezek és ehhez hasonló jelzők semmilyen hivatalos, félhivatalos intézményi listán nem kerülnek a nevünk mellé.

ez mi? hogy lehet egy ilyet közleménybe beletenni?  miért gondolja bárki is, hogy ezt a szóhasználatot át kell venni, amikor kritizálni akarjuk a hökösöket?  és megint: miért gondolják azt a Nőkért-nél, hogy ezzel a dologgal az az egy gond, hogy intézményi listákra került?"

 

A kérdésekre megpróbálok válaszolni :

Itt a honlapon ez a közlemény nem szerepel, csak a Facebook-oldalunkra került ki, amelyet a szerkesztőségünkből csak hárman működtetnek.

Válaszolni a fenti kérdésekre viszont  én is tudok - mert az idézetből objektíven látható, hogy a bloggernek odafönn több szempontból és nagyon nincs igaza.

A "közlemény" - mint ott látszott is - a Nők Lázadása Egyesülettől származik, ahol két szerkesztőnk szintén tag.

A közlemény egy keresetlen, ironikus hangvételű reakció a történtekre. Amely irónia kétségtelenül át is jön és hatásos, így igazán meghökkentő.

Kizártnak tartom, hogy aki ilyen címmel indít feminista blogot, annak ne lenne fogékonysága az iróniára. Gondolom, az "ágytöltelékek" sem azért szerepel, mert a blogger kifejezetten kedveli a nők tárgyiasítását - mert ha így vesszük, akkor viszont a vadmacska már mégiscsak jobb, az legalább élőlény :)

Az idézet azt sem állítja, hogy az az egy gond, hogy a listára rákerültek ezek a jelzők. Azt mondta, hogy reméljük, hogy nem  kerülnek ilyen jelzők a nevek mellé - és ennek sok oka lehet - pl. az, hogy nem ez a jellemző viselkedés a nők irányában, illetve alakul majd ez a dolog, többek között ugye a mi közös munkánk folytán is.

 

Dézsa viszont ez esetben csak ír és nem olvas, illetve (szándékosan vagy tévedésből ?) félreértelmez.

És ezt a tárgyi tévedést azonnal arra használja fel, hogy kétségbe vonja  egy sok munkával létrehozott, színvonalas, hatalmas anyagú  honlap feminista voltát úgy, hogy gyakorlatilag nem is ismeri.

Teszi ezt egyetlen, általa félreértett nyilatkozatra alapozva.

Nos, én ilyeneket tapasztalva végtelenül szomorú vagyok, mert azt látom, hogy a sisterhood még feminista körökben sem elvárás és gyakorlat.  Hogy egyetértés, szolidaritás, a közös hang megtalálása helyett széthúzunk, minősítünk, bántunk.

Pedig talán megérné egy kicsit elfogadóbbnak és odafigyelőbbnek lennünk egymás irányában, hisz mindannyiunk munkájának eredményét többszörözheti az összefogás, s nullázhatja a széthúzás.

S ha kicsit másfelől nézem ugyanezt : nem elég fárasztó nekünk a hímsovinisztákkal vitáznunk - még ott is vitázunk, ahol oly könnyű volna egyetérteni ?

   

1. oldal / 3