Nők az állatkínzás ellen - okt. 4.: az Állatok Világnapja
Módosítás dátuma: 2011. december 26. hétfő, 02:05 Írta: Antoni Rita 2011. október 04. kedd, 09:09
Honlapunk koncepciójának szerves része, hogy elutasítjuk az előítéletek, az erőszak, az elnyomás minden formáját, legyenek az áldozatok akár nők, akár gyerekek, akár férfiak, akár más fajok képviselői, akár (mások elnyomásának határáig!) más vallások hívei, akár alternatív szexuális orientációjú emberek, akár szubkultúrák tagjai - és akár állatok.
Utóbbi, fennállásunk két éve során, nem egyszer váltott ki csodálkozást, értetlenséget egy-egy olvasónkból, felvillantva a tényt, hogy az állatvédelem esetenként tárgyként használja a nőket (pl. meztelenkedés a bundaviselés elleni kampány részeként - mivel ennek világos oka van, én feministaként sem látok benne problémát), illetve a masnis ölebbel vigyorgó celeblány, valamint a macskákat etető idős hölgy (szerintem a többihez képest még viszonylag ártalmatlan) nőellenes sztereotípiáit. (Én bírom egyébként a macskás idős hölgyeket, szomszédunkban is van egy, és nagyon jó fej! :) )
Akadt olyan is, aki úgy vélte, az emberek, főleg a gyerekek védelme sokkal fontosabb az állatokénál. Mi viszont úgy gondoljuk, amellett, hogy ne sajnáljuk már azt a kevés figyelmet az állatoktól, amit kapnak (és szerintem ez nem megy más elnyomottak rovására, mert önmagában fokozza az erőszakellenes attitűdöt a társadalomban!); nem lehet és nem kell rangsort felállítani, különösen azért nem, mert mindenfajta elnyomás a felsőbbrendűség - nem minden férfival azonosítható, de - maszkulin képzetéből fakad. Nők elleni erőszak, kevésbé privilegizált férfiak elleni erőszak, háború, nőkre, férfiakra vagy gyerekere irányuló zaklatás, nemi erőszak, mások kizsákmányolása, a (nem elnyomó) másság elutasítása, az állatkínzás - ezeknek a gyökere mind egy: olyan fajta előjogok hegemón képzete, amit civilizált férfi is elutasít, de amit helyzetüknél fogva (a hatalomból kirekesztettek tisztánlátása - P. Bourdieu) nők vesznek nagyobb arányban észre.
Fentiek miatt az állatvédők közt tapasztalataim szerint is nagyobb arányban vannak jelen nők: pl. szülővárosomban, Szegeden is eddig inkább csak női aktivistákkal találkoztam. A - FIGYELEM, AKTUÁLIS!!! HA TÉNYLEG TENNI AKARSZ AZ ÁLLATOKÉRT, NÉZD MEG AZ OLDALUKAT!!! - most alakuló, a sintértelepeket a jövőben felváltandó, állatvédelmi szervezetek által működtetett Állatvédőrség (bővebb info a link mögött) Csongrád megyei képzésére is látványos többségben nők jelentkeztek (bár remélem, férfiak közül is lesz még, aki észbe kap - a vizsgával záruló képzés minden megyében külön-külön 50 fő megléte esetén indul!)
2. Nők, köztük feministák, mint kiemelkedő állatvédelmi aktivisták
A nők kezdetektől fogva érzékenyebbnek bizonyultak az elnyomás minden formájára, így az állatkínzásra: míg az amerikai szüfrazsettmozgalom a rabszolgafelszabadítással fonódott össze, a korai brit nőjogi aktivisták közt több olyan akadt, aki egyúttal az állatok viviszekciója azaz élve boncolása ellen is küzdött. Köztük kiemelkedő az ír nőjogi és állatvédelmi aktivista, Darwin barátja és kemény kritikusa, író és újságíró, Frances Power-Cobbe, két, ma is működő, az állatkísérletek korlátozására irányuló szervezet alapítója (Society for the Protection of Animals Liable to Vivisection (1875); British Union for the Abolition of Vivisection (1898). Az Edward-kori Anglia kedélyeit alaposan felborzolta a "Brown Dog Affair", egy eszméleténél levő kutya kegyetlen élve boncolása 60 orvostanhallgató előtt. Az állatvédő nők a hideg racionalitást képviselő maszkulin tudományszemélet férfi híveivel küzdöttek. (Bár akadtak természetesen jóérzésű férfiak, akik melléjük álltak!) Az élveboncolás viktoriánus gyakorlata és a vele szembeni aggályok visszaköszönnek H. G. Wells Dr Mureau szigete c., több filmfeldolgozást megélt regényében is.
Coral Lansbury szerint (The Old Brown Dog: Women, Workers, and Vivisection in Edwardian England. The University of Wisconsin Press, 1985) a leszíjazott és megkínzott kutyában a nők saját szenvedésük tükörképére is ráismertek: a Brixton börtönben leszíjazott, orron keresztüli,rendkívül fájdalmas kényszertáplálásnak alávetett, éhségsztrájkoló szüfrazsettek illetve a "hisztériásnak" bélyegzett, nőgyógyászati műtóasztalra szintén leszíjazott, csiklóeltávolítással (!) illletve sterilizálással "kezelt" nők kínjaira. (Megj. Elaine Showalter The Female Malady c. könyvében olvashatjuk: 1. mint az 1. világháború idején a borzalmaktól idegileg megviselt katonák által kiderült, a "hisztériát" nem a méh (uterus - innen a szó) vándorlása okozza és nem női betegség, 2. a "hisztérikusnak" bélyegzett tüneteket nem a női mivolt, hanem a nők társadalmi korlátozottsága, elnyomott státusza, lehetőségeinek hiánya és - a viktoriánus társadalom normái szerint - elfojtott szexualitása okozta - ennek ellenére addig a férfi orvosok jó pár nővel elbántak a műtóasztalon és az elmegyógyintézetekben.)
Power-Cobbe munkásságát megelőzve, az első nagyobb kutya- és macskamenhelyet is egy nő alapította Angliában, Battersea-ben: Mrs. Mary Tealby. A szintén állatbarát Viktória királynő (kinek kedvenc kutyáját Dashnek hívták) örömmel vállalta a máig létező intézmény patronálását.
Szintén kedves és elhíresült figurája a viktoriánus kornak Elizabeth Barrett Browning kutyája, Flush - Virginia Woolf azonos című regényében az ő szemszögéből meséli el a költőnő Robert Browninggal kibontakozó szerelmét, szökését és későbbi életét. Hírhedten macska- és kutyabarát volt mindhárom Bronte-nővér is, különösen Emily.
További jelentős állatvédelmi aktivisták: Christine Stevens (az Animal Welfare Institute alapítója, 1951), valamint a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) alapítója, Ingrid Newkirk. Utóbbi szervezet listáját rendszeresen érdemes figyelni (örülnék, ha a magyar ágazat vagy egy önkéntes egy hazai piacra adaptált, áttekinthetőbb verziót készítene...!) - ismét egy tipp, ha tenni szeretnél az állatok védelméért: figyeld a PETA listáját (www.peta.org) és ne vásárolj olyan kozmetikumot, tusfürdőt, testápolót, parfümöt, sminkeszközöket, tisztítószereket, melyek gyártásához állatkísérleteket is használtak. Válassz az állatkísérleteket nem alkalmazó cégek termékei közül (ezekről is van egy lista), és barátaidat, ismerőseidet is biztasd erre!
3. Az állatvédelem további lehetséges irányai, ezekkel kapcsolatos dilemmák
Az állatvédelem újabb és radikálisabb iránya az Animal Rights Movement, mely nem csak az állatkínzást és a kozmetikai célú állatkísérleteket utasítja el, hanem elvei azt is magukban foglalják, hogy az állatokat táplálkozásra illetve orvosi célú kísérletezésre sem szabad felhasználni. A környezettuddatosságra, környezetvédelemre nagy hangsúlyt fektető, a környezet károsítását a nők elnyomásával párhuzamba állító ökofeminizmusnak létezik egy vegán iránya, mely a húsevést a hegemón maszkulin attitűddel azonosítja. (Carol J.Adams, The Sexual Politics of Meat: A Feminist-Vegetarian Critical Theory) Újra és újra felmerülő kérdés, hogy szükséges-e eddig elmenni, azaz lehet-e hiteles állatvédő, aki nem vegetáriánus, és/vagy állatokon tesztelt gyógyszerekkel kezeli magát. Az én személyes pozícióm szerint (fenntartásokkal és némi kényelmetlen érzéssel bár, de) igen. Első lépésben az állatkínzást és a felesleges, kozmetikai célú állatkísérleteket kell felszámolni, illetve a haszonállatok tartását valamint az orvosi célú állatkísérleteket (ennek irányában történtek már lépések) szigorúan szabályozni - ha ez megvalósul, akkor lehet esetleg tovább gondolkodni.
Először ne használjuk kozmetikai célokra, (ezt nehezebb megoldani, de) ruházkodásra és agressziónk levezetésére az állatokat és terjesszük el a FELELŐS ÁLLATTARTÁS szabályait (rendszeres állatorvosi látogatás - igen, az állattartás pénzbe kerül, erre muszáj valamennyit szánni!, kismacskák barbár, primitív eliminálása pl. vödörbe fojtás helyett ivartalanítás, és társai... Figyelem: A KUTYA, MACSKA NEM "FOGYÓESZKÖZ"!!! A kutya helyesen tartva fajtától függően 10-15, a macska 18-22, akár 25 évig él, ha nálunk rendszeresen messze nem így szokott lenni, valamit nagyon rosszul csinálunk. Nem szabad úgy hozzáállni, hogy "elütötte az autó, sebaj, idén is hozunk egy új kiscicát"!) - ha ez megvan, az össztársadalmi tudatban, utána tegyük mérlegre a kérdést, hogy orvosi kísérletekhez illetve tápláléknak használhatók-e. Figyelembe kell venni, hogy léteznek olyan táplálékallergiák ill. eü. problémák, melyekben, ha akarja az illető, ha nem, a hús válik az egyik fő fogyasztható táplálékká (pl. lisztérzékenység, a szénhidrát felszívódási zavarok különféle formái) illetve amikor kénytelen állatokon kikísérletezett gyógyszert bevenni. (A kiemelkedő állatjogi aktivista Linda McCartney rákos betegként nagyon szenvedett és mély lelkiismeretfurdalást élt át emiatt) Másrészt, a vegán-dilemmánál a végén oda lyukadunk, hogy vajon etethetem-e hússal a macskámat, azaz az ő mint húsevő-ragadozó egészsége, illetve a zsákmányállat élete kerül mérlegre.
4. Férfiak, erőszak és sztereotípiák
Macskák - hadd cáfoljak meg egy ma is élő csúnya sztereotípiát: a macskát szerető, macskát tartó férfiak nagyon is férfiasak! Szeretjük őket, mert empirikus észrevételeink szerint :) a macskás férfiak jelentős részéről az is elmondható, hogy nem hímsoviniszta. Naivan viccesnek tűnhet először ez az állítás, de gondoljunk bele: egy macskás férfi képes felülemelkedni a sztereotípiákon, és vállalni a nem erőszakos, nem macsó, érzelmes, gyengéd oldalát is, mindazt, amit egy macska tartása megkíván. (A macskákat, mint tudjuk, nem lehet úgy gyúrni, dögönyözni, mint egy kutyát.)
Pszichológiai vizsgálatok igazolják, hogy aki képes egy állatot (agresszió által motiváltan, szükségtelen fájdalomokozással) bántani, az emberrel is nagy eséllyel megteszi. Erre vonatkozóan nem tudok vizsgálatról, de logikusnak tűnik, hogy ez visszafelé is működik: aki szereti, tiszteli al (társ)állatokat, nagyobb valószínűséggel tesz így az emberekkel is, így párjával is.
Zárásképpen annyit, gondoljátok meg: biztos nem engedik a körülményeitek az állattartást? Elvileg az enyémek se engedték, mégsem fordítottam el a fejem, mégsem hagytam ott a gyönyörű teknőc-fehér, zöldszemű kiscicát - és az elmúlt években egyetlen pillanatig sem bántam meg. Ahogyan nem bánta meg egy ismerősöm se, akinek minden "racionális" ellenérv dacára (hely, pénz, gond, bőr bútor, bla bla bla) az érzelmei győztek, és állatot fogadott be az életébe! Ha egyetlen állatot megmentesz, máris tettél valamit a probléma megoldásáért!
Írta: Rita, október 04, 2011
Eszem ágában sem lenne lemondani a nagyon is valós és személyes örömöket adó macskatartásról a távoli, absztrakt és talán nem is létező "ökológiai egyensúly" érdekében (ezt az összefüggést nem is értettem az írásodban!!!!) - de egyetértek azzal, amit a vadállatokra való odafigyelés fontosságáról írsz. Itt (még) fontosabb is a tudatosságnövelés, hiszen ez távolabb van tőlünk mint a - sajnos - kutyákkal-macskákkal szembeni, szerintem ugyanúgy elítélendő és visszaszorítandó erőszak.
Pszichológiai szempontból hogyan cáfolható az általam feltételezett és tapasztalt állatokkal - emberekkel való bánásmód összefüggése?
-
- +0
-
-
Írta: Rita, október 04, 2011
-
- +0
-
-
Írta: Rita, október 04, 2011
)nÉs akkor szerintük mit kellene tenni a kóbor állatokkal? Ne etessük? (már most is vannak állatvédők, akik ezt mondják,hát ez szerintem hülyeség, nagyon sokan fogadnak be úgy állatot, hogy előtte x ideig csak etetik) Ne fogadjuk be? Nem hiszem, hogy a domesztikálást akár generációk alatt is vissza lehetne fordítani. nAmi még eszembe jutott: Knut, az árva jegesmedvebocs esete. Voltak állatvédelmi aktivisták, akik a halálát kívánták. Az egy dolog, hogy később kommerciálisan kizsákmányolták az állatot, de ez elkerülhető lett volna, és önmagában az életben tartása miért lett volna bűn?nAhogyan a legutóbbi John Varty-filmben is dilemmázott a készítő, hogy most mi legyen a 3 árva tigriskölyökkel, felnevelje őket, vagy hagyja meghalni ahogy az "a természet rendje"?nHazavitte és felnevelte őket.nA természet sokszor kegyetlen, az ember viszont - jó esetben - nem. Nem hiszem, hogy mindig a természet döntéseinek kellene elsőbbséget adni, és nem hiszem, hogy a kistigrisek megmentése által rosszul döntött.nnBeszélhetünk még a téma kapcsán az állatkertekről. (Imádok a szegedibe járni - fejet lehajt...) Bezárja, nem természetes körülmények közt tartja az állatokat DE fontos a fajmegmentési projektekben. nn
-
- +0
-
-
Írta: palmoni, október 04, 2011
Pszichológiai szempontból nem tudom, én is azt gondolnám alapból, hogy aki az állatokkal gondoskodó, az az emberekkel is. Inkább a saját tapasztalataim cáfolják. Ezek alapján kellene okokat találnom okokat. Akkor talán az lehet a magyarázat, hogy vannak emberek, akik nem tudják kimutatni a szeretetüket (ami megnyilvánulhat a testi kontaktus kerülésében is, vagy abban, hogy nem beszélget a másikkal, de akár fizikai erőszakban is), az állatokat viszont képesek szeretni. De mondom, hogy ez csak egy laikus elmélet, nem pszichológusi vélemény
Az ökológiai dolog még nekem sem világos, az elején tartok ennek a gondolatmenetnek.
-
- +0
-
-
Írta: manókomment, október 04, 2011
-
- +0
-
-
Írta: manókomment, október 04, 2011
remek cikk, gondolkodóba ejtett.
azt hiszem, az állatokhoz több módon is lehet közelíteni: antropomorfizáló-empatikus alapon (pl "de aranyos") vagy tudományosan (tanulmányozzuk, rendszerezzük) vagy vallási alapon (tiszta és tisztátlan állatok, ember - ja bocs férfi - a teremtés koronája) de mindenképp különbséget teszünk szeretem- és nemszeretem állatok között, vagy ha kozmikus és karmikus életvédők vagyunk akkor a növényeket gyilkoljuk a túlélésért, ők is élőlények elvégre, ahogy a gombák vagy a mikroflóra. egyesek szerint a fák is éreznek fájdalmat, és spirituális lények. másrészt a panteista világszemléletű kultúrákban is gyilkoltak és kihasználtak állatokat, legalábbis így nevezhetjük azt is, ha olyanok az érzékenységeink.
szerintem a móddal és a miérttel van leginkább gond a "mai rohanó világban", hogy iparosítva és személytelenül, mérték nélkül és környezetellenes módon történik mindaz, amit az állatokkal emberek csinálnak. és ez paradox módon teljesen érvényessé teszi a feminista kritikát, hiszen ami a leigázó patriarchális (satöbbi) módon megy, az elfogadhatatlan - ugyanakkor a következtetéssel vitába szállnék: szerintem nem segít lebontani a patriarchátust az állattartás, inkább épp fordítva, a patriarchális szemléletet kellene kiszorítani az állattartás és az emberi élet (lehetőleg) minden területéről. etikus állattartásra vágyni a tömeges elnyomás társadalmában, nekem ez aránytévesztésnek, kishitűségnek tűnik. persze ez vélemény, és elfogadom, ha más ebben látja az utat előre.
az állatokat pedig szeretem, és törekszem rá, hogy minél tudatosabban kerüljem az ő bántásukat. (kivétel a szúnyog, de ő bánt engem.)
-
- +0
-
-
Írta: ed., október 04, 2011
nálam pl. macskagyűlölő férfi szóba sem jöhetne. Nem csak azért, mert én imádom a kis ragadozókat, hanem szerintem az ilyenek képtelenek elviselni egy másik lény szuverenitását.
Aki már tartott macskát (vagy inkább akit már tartott macska), az tudja miről beszélek.
Többnyire az a kifogás a macskák ellen, hogy saját akaratuk van... többnyire azt válaszolom, hogy nekem is. Nem is vagyok népszerű :-)
-
- +3
-
-
Írta: palmoni, október 04, 2011
-
- +0
-
-
Írta: Rita, október 04, 2011
Ha szimplán csak nem szereti, de nem bántja, akkor semmi gond. Akkor tartson kutyát.
-
- +0
-
-
Írta: Rita, október 04, 2011
Csak mókust ne - én nem tudom mire vélni, hogy divatos háziállat lett, az állatkereskedésekben szerzett benyomásaim szerint nagyon nem boldog a mókus egy ketrecben. (Bár sünös ismerősöm van, a sünnel kapcsolatban is hasonló kételyeim vannak.)
-
- +0
-
-
Írta: orlando, október 04, 2011
Az ember alapvetően egy környezetalakító lény, vagyis saját hasznunkra változtatunk a természet adta lehetőségeken, ami szerintem egy klassz dolog - már ha mértékkel, ésszel, hosszú távban gondolkodva tesszük (ami jelenleg kevéssé jellemző).
Vékony jég ez... Pl: állatokon végzett gyógyszerkísérletek. Bombakereső kutyák. Rágcsálók, akiknek a viselkedését tanulmányozzák. Sertések, akiknek a bőrével égési sérült embereket plasztikáznak. Terápiás kutyák, lovak, akik öregotthonokban, pszichiátriai központokban stb. dolgoznak.
Sokkal jobban kéne tudatosítani az emberekben, hogy az állatok milyen áldozatokat hoznak az emberért - és hogy a saját egészségünk megőrzése, meg a körültekintő fogyasztás miattuk is nagyon fontos. Mert pl. a fenti dolgok nekem még okésak bizonyos mértékig, de az már nonszensz, hogy a divatipari cégek még mindig nyomatják az állatkísérleteket, és hogy egyáltalán létezik még ketreces tyúktartás. :S
Az nagyon jó, hogy itt Angliában elérhetőek azok a kozmetikai termékek, amik természetes alapanyagokból készülnek, ill amiknél a gyártó cégek nem kísérleteznek állatokon. Csak kicsivel drágábbak, mint a többi termék, és jó minőségűek. Ez vonatkozik az élelmiszerre is: biozöldséget, free range tojást, fair trade termékeket bármelyik nagyobb boltban lehet kapni elérhető áron. De ez sajna még így is a közép- és felsőbb osztályok kiváltsága, főleg a gazdaságilag nehezebb helyzetben lévő országokban...
Szerintem nagyon sok apró változás is segíthet, amit a többségünk a saját életmódjában be tud vezetni (persze erőfeszítést igényel, de azért nem vészes). Pl szelektíven gyűjteni a szemetet, vagy legalább egy részét, nem vásárolni állatokon kikísérletezett terméket, hetente csak kétszer enni húst, tartós ruhadarabokat venni, lekapcsolni a villanyt, stb.
-
- +0
-
-
Írta: orlando, október 04, 2011
-
- +0
-
-
Írta: Muscow Mule, október 04, 2011
Nekünk olyan van, imádjuk.
-
- +1
-
-
Írta: Rita, október 04, 2011
Bár vannak kivételek, a munkakutyák gondolom, maguk is élvezik jó esetben a tevékenységüket, de ugyanezt persze kétlem egy cirkuszi oroszlánról...
Hörcsög (tényleg aranyos, csak nem él sokáig, bár ismerősömnek voltak 3, majdnem 4 éves rekorderei Unokatesóm többet tartott egymás után, bírtam őket!), tengerimalac (szintén aranyos, és elél 8-9 vagy több évig elvileg - gyakorlatilag meg nagyon beteges, érzékeny szegény
Páromnak volt 3, most már csak 1 ) törpe nyuszi, görény, csincsilla (utóbbi háromhoz annyira közelről nem volt szerencsém, csak megcsodálás szintjén) - ezekre kíváncsi vagyok, a hardcore állatvédők mit mondanának. Nálunk a tescóban van egy állatkereskedés, hát nekem egyáltalán nem tetszik, ahogy arra a levegőtlen helyre, a tömegbe vannak zsúfolva szerencsétlen állatok. És kidobott, kóbor vadászgörényt pl. Szegeden már találtak (egyszer mi is, csak nem tudtuk megfogni... :S )
-
- +0
-
-
Írta: Bubu75, október 04, 2011
Manókomment alábbi mondatát aranyba kéne foglalni: „a patriarchális szemléletet kellene kiszorítani az állattartás és az emberi élet (lehetőleg) minden területéről.”
Nem rég beszélgettem a barátnőmmel a feminizmusról. Azt mondta, hogy mindez nagyon igaz, de a környezetvédelem területén sokkal súlyosabb, és fontosabb dolgok vannak (a lány épp környezet tant tanul a fősulin). Erre azt válaszoltam, hogy a kettő –legalábbis szerintem- összefügg egymással, ugyanis, mind a háborúk, mind az iparosodás, és a profit-éhség, így az ezekkel összefüggő környezetszennyezés is végső soron a patriarchátusi társadalomnak köszönhető, azaz a férfiaknak.
Valamiért én is úgy gondolom, hogy aki bántja az állatokat, az nagy valószínűség szerint, az embereket is bántja. De ez nem zárja ki azt, hogy Móninak az a szakmai tapasztalata, hogy bántalmazó ember szeretheti az állatokat.
Amire pipa vagyok: az a parlagfű ellenesség kultusza. Azt kell tudni erről az egészről, hogy két azonos ökológiai niche(nis)-ű faj egy helyen nem fordul elő, ezért köztük verseny alakul ki, és az fog győzni, amelyik fajnak nagyobb az alkalmazkodó képessége. Ha a parlagfű ennyire elbírt terjedni, az csak annyit jelent, hogy jobb az alkalmazkodó képessége. Tehát, nem a parlagfű a hibás, hanem a környezetszennyezés, az ember. Így nem a parlagfüvet kéne irtani, mert az csak egy okozat, hanem a környezetszennyezést minimalizálni, így a többi faj is jobban el tudna szaporodni.
Nekem van kutyám is, és macskám is. Sőt a kutya lakásban tartott. A sztereotípiákkal ellentétben azt mondom, hogy lehet kutyát lakásban tartani. Ha egy kutya kertben van, és nem viszik el sétálni, az nem felelős állattartás. Ugyanis a kutyának nem feltétlen a mozgásra van szüksége, hanem az ingerekre, azaz új szagokra, kutyákkal való ismerkedésre. És még valami egyetlen ember sem otthon akarja lefutni a maratonit, a kutya sem a saját kertjében akarja…
Bár van kertünk is, és gyakran van nyitva az ajtó, Zsömi mégis ott van, ahol mi is vagyunk.
-
- +0
-
-
Írta: palmoni, október 05, 2011
És tényleg nem lehet különválasztani a környezetszennyezést a többi dologtól, de azok, akik komolyan foglalkoznak vele, nem is választják szét. Az ökológiai szemlélet, ökopolitika a társadalmi-politikai folyamatok minden területével foglalkozik, legalábbis elméletben.
-
- +0
-
-
Írta: ed., október 05, 2011
Na, a parlagfű körüli hisztéria engem is kiakaszt. Szerintem is az allergia sokkal inkább köszönhető a környezetszennyezésnek illetve egyes háziasszonyok túlzott buzgalmának (literszám kiöntözött fertőtlenítők, stb.) Mondjuk könnyen beszélek, max. bizonyos embertársaimra vagyok túlérzékeny
A saját háztartásomat igyekszem minél környetettudatosabban vezetni - ennyit tudok tenni. Orlando, itt is vannak nyuszis jellel ellátott kozmetikumok. Egykori kedvenc tusfürdőm rajta volt a feketelistán, úgyhogy lemondtam arról a márkáról. Szerencsére most már lehet kapni környezetkímélőbb tisztítószereket is.
Háziállatnak tudok küldeni 1-2 pókot
Nálam a zuhanyzóban tanyáznak - most már sajnálom kitenni őket, mert jön a hideg. Rd., nem nagyon találkoztam cicaellenes nőkkel, max. olyannal, akit hidegen hagyott. Azért írtam férfiakat, mert egyelőre társat keresek, és ahogy Móni írta, ez is egy szűrő.
Egyébként az se annyira baj, ha valaki nem szereti az állatokat (legfeljebb nem leszünk barátok), csak ne bántsa őket...
-
- +0
-
-
Írta: Rita, október 05, 2011
-
- +0
-
-
Írta: Rita, október 05, 2011
Az a kérdés merült fel bennem, hogy ha az ember (nem kérek ítélkezni) Tescós, Pennys tusfürdőt, vagy bóvli 500 ft-os parfümöket vesz a piacon, ócska sminkeszközöket fodrászkellékboltban, azok ugye biztos nem állatokon teszteltek? (Abból kiindulva, hogy ha ennyiért vesztegetik, hogyan lenne ilyesmire pénzük???)
-
- +0
-
-
Írta: Rita, október 05, 2011
rletekrol/
2009-es adatok (tehát azóta változhattak, van olyan cég, ami a PETA nyomására felhagy az állatkísérletekkel, vagy ezt tervezi)
A legismertebb állatokon TESZTELT kozmetikumok: Johnson & Johnson termékek (Clean and Clear, Neutrogena stb.)
L’Oréal U.S.A. (Giorgio Armani, Maybelline, Vichy stb.)
Procter & Gamble (Max Factor, Oral-B, Pantene, Gillette, Tide, Jar mosogatószer stb.)
Unilever (Axe, Dove, Lever Bros., Suave, Sunsilk, Amodent stb.)
Colgate-Palmolive Co.
baba-termékek,
OFF!,
Blend-a-med, Blendax, Blend-a-gum, Blend-a-dent,
Old Spice,
Camay,
Kamill,
Pampers,
Always, Alldays,
Tempo,
Bess,
Oil of Olaz, ,
Head & Shoulders,
Pantene Pro-V,
Vidal Sassoon Wash & Go,
Mennen dezodor,
Speed Stick dezodor,
Secret dezodor
Kleenex,
Cover Girl make up,
Crest fogkrém,
Bounty papírtörlő,
Shamtu,
Wick,
Hugo Boss férfi parfümök és testápolószerek, Laura Biagiotti, Otto Kern, Giorgoi Beverly Hills férfi és női parfümök és testápolószerek,
Clorox, Ultra, Vanish, Ajax, Henkel, Ariel, Lenor, Meister Proper
Néhány állatokon NEM TESZTELT kozmetikum – csak a példa kedvéért: Avon termékek, Oriflame termékek, DM termékek, Ilcsi kozmetikumok, Tesco termékek, Tulasi termékek, Nivea
+ egy nagyon jó oldal:
http://www.fauna.hu/
-
- +1
-
-
Írta: orlando, október 05, 2011
http://mek.oszk.hu/01000/01076/01076.htm#298
hétvégén elmentünk az imperial war museum-ba - külön tárlat van arról, hogy az állatokat hogyan használják háborús helyzetben és katonai célokra:
http://london.iwm.org.uk/uploa.../index.htm
Ed, köszi .) pókokkal el voltunk látva, mivel Angliában is honos ez a kedves állat:
http://en.wikipedia.org/wiki/Giant_house_spider
volt hozzá szerencsém, amikor még nem a belvárosban laktunk...
jelenleg a parkokban éljük ki az állatbarát hajlamainkat, rengeteg mókus van, meg csomó vízimadár, őket szoktuk etetni. ja, és az urbánus rókák, akik éjjelente vámolják a kukákat. .)
-
- +0
-
-
Írta: orlando, október 05, 2011
http://www.peta.org/living/bea...fault.aspx
itt vannak pdf-ben a listák is (tesztel/nem tesztel):
http://www.mediapeta.com/peta/...dotest.pdf
http://www.mediapeta.com/peta/...nttest.pdf
-
- +0
-
-
Írta: Hekate, október 05, 2011
Macskát tartok és szinte fizikai fájdalmat okoz, amikor állatkínzásról hallok. Lehet az állatot nem szeretni (számomra pl viszolyogtatók a nyáladzó fajta kutyák, nem szívesen nyúlok hozzájuk) de miért kell őket bántani?
Olvastam, hogy azokból az emberekből lesz állatkínzó, akiket gyerekkorukban bántalmazták. Ugyanakkor szerintem nem lehet egy életen át ezzel takarózni és az ilyeneket példásan meg kell büntetni – bár nem tudom, mennyire van visszatartó ereje az ilyesminek?
Mo-n az általános felfogással van a baj, hogy az állat „azért van”, hogy az embereknek jó legyen. Primitívség, igen. Engem az szokott felháborítani és elkeseríteni ahogy a sok primitív tahó a PETA-t vagy a 4Mancsot szidja, meg általában a környezet- és állatvédelmet. Hogy ebben az országban egy vérszomjas semjén zsolt miniszterelnök-helyettes lehet.
Ami a kozmetikumokat illeti, már régóta DM-ben kapható biokozmetikumokat használok, amik gut és sehr gut besoroloást kaptak Németo-ban, ezeket nem állatokon kísérletezték, nem mellékesen sokkal jobbak, mint az Unilever/Henkel stb vackai.
-
- +0
-
-
Írta: orlando, október 05, 2011
http://video.google.com/videop...8572254535
itt is meg lehet nézni online, és le is lehet tölteni, van hozzá magyar felirat:
http://veg-tv.info/Earthlings
nagyon kemény és megrázó... én nem is bírtam egy körben végignézni. ezzel együtt (és függetlenül az esetenkénti demagógiától) átfogó képet ad arról, hogy milyen az emberi faj viszonya jelenleg az állatokhoz, és mi az, amin sürgősen változtatni kéne.
-
- +0
-
-
Írta: ed., október 05, 2011
Ritának írtam, hogy elsősorban én is a katalógusokból rendelhető cuccokra gondoltam (Avon, Oriflame). Valóban nehéz ilyet boltok polcain találni. Valamint nem mindig a drágább a jobb és nem gáz "saját márkás termék"-et venni, pláne, ha tudjuk, hogy nem tesztelték állatokon (Hekate mondta pl. a DM-et - jó lenne a mueller-ről is valami infó).
Tisztitószereknél szerintem rendben van a Frosch ill. az Ecover. Arra gondoltam, csak nem állatkísérleteznek, ha már annyira környezetvédők.
A sztereotipiákról annyit, hogy nekem régóta tetszenek a hüllők. Azért nem lett kígyóm, mert nem lett volna szívem élő állattal etetni és amúgy is ellenzem az egzotikus állatok kereskedelmét.
Orlando, egy pár percre visszaröpítettél Londonba. Úgy ezer éve jártam ott - hihetetlen, ahogy a mókusok lemerészkednek az emberek közelébe és a kacsák is tök nyugodtan mászkáltak...
-
- +0
-
-
Írta: palmoni, október 05, 2011
-
- +0
-
-
Írta: rd.8495, október 05, 2011
Ha ilyenkor otthagyom, semmi nem lesz belőle, veszik a bót.
Ha a tekerés közben leteszem, és egy új ablakban ismét megnyitom a nőkért-et, akkor viszont már ott terem hsz-ként a felső sorban.
De ha nem nyitom meg, akkor nem kerül ki.
Nem tudom, mi ez az új módi, de mivel elbajlódtam vele relatíve sikeresen, nem tettem szóvá eddig - viszont most, hogy írod, elmondtam az én tapasztalatomat.
-
- +0
-
-
Írta: Rita, október 05, 2011
-
- +0
-
-
Írta: Bubu75, október 05, 2011
A volt anyósomnál évente egyszer egy hétre kiütések jöttek ki, nem tudtok mi, jött és ment. AZtán elment allergia vizsgálatra, ott kiderítették, hogy liszt érzékeny. Azóta, már akkor is kijöttek rajta a kiütések, ha csak süteményt sütött, de nem evett belőle. Egyértelműen pszichés nála. Lehet, hogy jobb, ha nem tudjuk mire vagyunk allergiásak?
-
- +0
-
-
Írta: palmoni, október 05, 2011
-
- +0
-
-
Írta: Rita, október 05, 2011
) párom is kritikával illette, szerinte nem (sem) állja meg a helyét az összefüggés. Nekem akkor is ez a tapasztalatom, macskás férfi ismerőseim közt összesen egy hímsoviról tudok (aki nyilván nem ő, jól is néznénk ki ).
-
- +0
-
-
Írta: rd.8495, október 05, 2011
Kivételek ettől persze csakúgy lehetnek, mint bármely tendencia esetében, ám zömében megáll ez a tény.
-
- +0
-
-
Írta: rd.8495, október 05, 2011
-
- +0
-
-
Írta: Bubu75, október 06, 2011
Móni, az allergia, ha súlyos, életveszélyes tünetekkel jár, akkor életbe vágó tudni róla. Egy kamion sofőr barátnőmet pl külföldön megcsípte egy méhecske. Majdnem belehalt, pedig eddig semmilyen allergiája nem volt rá. Most már van, és azt mondták, hogy az ellenszernek mindig nála kell, hogy legyen, mert ha nem, és véletlenül még egyszer megcsípi, akkor már nem lesz 10 perce, hogy kórházba kerüljön...
-
- +0
-
-
Írta: Muscow Mule, október 06, 2011
Meg persze nőben is azt tartom normálisnak, ha saját gondolatai, és ötletei, akarata van. Mondjuk ami a macskát illeti, nálunk 75 négyzetméteres, harmadik emeleti lakásba valószínűleg nem kéne, már csak azért sem, mert volt már rá példa, hogy a hörcsögnek sikerült szétrágni úgy a műanyag-ketrecet, hogy kijött, aztán egy óra rettegés után meglett, de az kéne még csak, hogy egy ilyennél a macska megegye.
-
- +0
-
-
Írta: orlando, október 06, 2011
azzal is egyetértek, hogy aki az állatokkal agresszív, az hajlamos lehet erre az emberekkel is, de a fordítottjával (hogy az állatbarát emberbarát is egyben) nem. sajnos volt olyan exem, aki imádta a macskákat, ettől függetlenül velem (és az emberekkel általánosságban) agresszív volt.
plusz nem tudok azonosulni pl a radikális állatvédelem azon képviselőivel, akik laboratóriumokat vernek szét, és kutatókat bántalmaznak.
-
- +0
-
-
Írta: orlando, október 06, 2011
érdekes (és ez az earthlings c. filmben is benne van), hogy ezt sok gazdi úgy éli meg, mintha őt magát kasztrálnák. meg hogy "az állatnak is át kell élnie a szülés csodáját". nagyon nem jó ez a hozzáállás sztem - rengeteg állat szökik el emiatt, a kölykök pedig, ha nem lehet eladni/elajándékozni őket, szintén menhelyen végzik.
-
- +0
-
-
Írta: Hekate, október 06, 2011
Szerintem nincs összefüggés. Általam normálisnak tartott férfi nem utálja a macskákat zsigerből. Nem kell szeretnie (bár Frici macskát nem lehet nem imádni) – de ne is bántsa őket. Ez a minimum. Ed: kígyót meg leguánt én is szerettem volna, hasonló okokból, amiket említettél, nem tartok, arról nem is beszélve, hogy nem tudom nekik biztosítani otthon a megfelelő környezetet (meleg/páratartalom/tágas terrárium.)
Orlando: igen, főleg a férfi gazdik élik ezt meg a saját kasztrálásukként. A nők talán belátják, hogy szívtelenség az állatot szaporodni hagyni, ha nem kívánt gyerekek jönnek a világra. Az is embertelen, ha az ivarzó állatot nem engedik párosodni. Egyszer olvastam egy gazdiról, aki hagyta, hogy a kutyája az ő lábszárán „lovagoljon” – ti. maszturbáljon - ez normális?!
És ott vannak a tenyésztők, akik nagy hasznot remélve futószalagon „gyártják” a kisállatokat – és ha nem olyan a kölykök, amit elképzeltek, akkor ők is menhelyre kerülnek...
-
- +0
-
-
Írta: rd.8495, október 06, 2011
Szerintem csak az ezután született kutyákra kéne ezt bevezetni, ahol a gazda már eleve tisztában lehet a tartás vonzataival.
-
- +0
-
-
Írta: Rita, október 06, 2011
-
- +0
-
-
Írta: Rita, október 06, 2011
-
- +0
-
-
Írta: Vasszűz, október 06, 2011
Ne írjatok a gmail-es címemre, mert nem kapom meg a leveleket, kitiltott a gmail!
Igyekszem utánanézni a problémának, legyetek türelemmel!
-
- +0
-
-
Írta: ed., október 06, 2011
A daktarink felvilágosított annak idején, hogy nem ivartalanított cicák bele is halhatnak abba, hogyha nem párosodhatnak. A nőstény egyre rendszertelenebbül tüzel, majd begyullad a méhe, stb.,ami már igen veszélyes.
Mindenképpen támogatom az ivartalanítást. Régen ausztrál ismerősök mesélték, hogy ott csak állatkereskedésben lehet macskát beszerezni - kasztráltan. Ugyanis annyira elszaporodtak, hogy az már káros volt. Azt nem tudom, hogy a manapság is így van-e.
Azért itthon elég nagy baj az is, hogy nem olcsó egy ilyen műtét (főleg nőstények esetében) és az élősködők elleni szerek is sokba kerülnek (pl. Frontline spray 8-9 ezer huf).Direkt nyugdíjasokra szabva...
Hekate, asszem Tenerifén jártunk egy botanikus kert-féleségben, ahol volt egy külön rész leguánokkal. Ott tuti helyük volt, szabadon mászkálhattak.
Remélem előbb-utóbb kibővítik az Állatkertet, hogy több hely jusson az állatoknak.
Mindenkinek tudom ajánlani a veresegyházi Medveotthont, ahol szerintem elég jó helyen vannak az állatok - és lehet őket etetni is.
Muscow, amíg otthon laktam az öcsém hozott egy patkányt. Bemutattam a macskának, de rohadtul megsértődött és elrohant (a macska). Azért nem hagytuk őket kettesben :-)
-
- +0
-
-
Írta: Hekate, október 06, 2011
A szeretetet nem lehet kierőszakolni. A macskáknak sem sikerül mindig, pedig nagyon jók benne.
Volt olyan barátom, aki nálam szerette meg a macskákat, engem meg elfogadott macskamániásnak. Aztán a következő csaja megkapta a tutit… a srác nemhogy szerette a macskákat, de profin el is tudta őket látni. Tetszik Fantom neve. Olyan sejtelmes, talányos…mint egy macska tekintete.
Rd: úgy hallottam, hogy az „ebrendészeti hozzájárulás” alól azok kaphatnak felmentést, akik ivartalaníttatták a kutyájukat. 2013-tól meg kötelező lesz a chipeltetés – és ez sem olcsó dolog, a macskáknak fejenként 7E Ft volt.
-
- +1
-
-
Írta: Muscow Mule, október 06, 2011
És miben nyilvánul meg a "hímsovinizmusa"?
-
- +0
-
-
Írta: Muscow Mule, október 06, 2011
-
- +0
-
-
Írta: Rita, október 06, 2011
-
- +0
-
-
Írta: Muscow Mule, október 07, 2011
-
- +0
-
-
Írta: Hekate, október 07, 2011
„És miben nyilvánul meg a "hímsovinizmusa"? „
Ugyan nem tartozik a témához, de ha már rákérdeztél, válaszolok erre.
Többek között abban, ahogy a nőkről gondolkodik. Szerinte a nők buták, kapcsolatfüggők és mindenben engednek a férfiaknak, csak hogy megtartsák őket (mert elmondtam neki, hogy egyik volt pasim kihasznált.) Buták, mert nem lehet velük beszélgetni (képtelen elfogadni ennek cáfolatát, hogy velem ezzel szemben lehet, pedig nő vagyok.) Egyszer beszélgettünk a női körülmetélésről. Ennak kapcsán elmondta, hogy ott ez „teljesen normális” beavatkozás és én a nyugati civilizációból nem tudom pontosan felmérni hogy ezt milyen megfontolásból csinálják, mert mint mindennek, ennek is megvan az oka. Mondtam: szerintem minden olyan beavatkozás, ami az egészséges emberi test csonkolását jelenti és valamely funkciójában akadályozza, barbárság, erre azt mondta: érzelmi szempontból közelítem meg a kérdést. Hát ezen kiakadtam.
Aztán: a prostik azért űzik az ipart, mert jól akarnak élni. Mert divatos cuccokat akarnak. Mondom: és mi van azokkal, akik mondjuk az 5-ös út mentén árulják magukat? Válasz: de az a kisebbség!
Megfigyeltem, hogy nőkkel szemben lekezelő. Velem pl. olyan stílust enged meg magának, ami bicskanyitogató, holott erre semmi okot sem adtam. A férfiakkal nem viselkedik így. Többször elődfordult, hogy leordította a fejem, mert szerinte nem jól végzem a gyakorlatot és nem tudom annyiszor megemelni az x kilót ahányszor ő jónak látja – ezt férfiakkal nem csinálja. A recepciós csaj mesélte: többször hallotta, ahogy a nőjével beszél telefonon; kb mintha a cselédje lenne.
Szóval lehet, hogy csak egy közönséges tahó, de úgy vettem észre, ezt a stílust csak nőkkel szemben engedi meg magának, férfiakkal szemben nem. Innen gondolom, hogy hímsovi.
Egy ideje nem is beszélek vele, mert csak felidegesítem magam rajta.
Amúgy a macskák pusztán az ivartalanítástól nem lesznek kövérek, a mozgásszegény életmódtól meg a túl sok ennivalótól annál inkább, az én macskáim szépen tartják a súlyukat, a kandúr 11 éves, a nőstény 6-7 (talált cica). Pont tegnap mérlegelték őket a dokinál. Amire vigyázni kell, hogy a kandúroknál vesehomok/-kő alakulhat ki, ezt sok folyadékkal meg spéci táppal lehet megakadályozni.
-
- +0
-
-
Kicsit kötekednék, vagy hozzátennék pár dolgot. Valószínűleg tényleg a következetes veganizmus jelentené a valódi állatvédelmet, hiszen pl. csak a tejért, tojásért állatokat is kizsákmányolják. És ha "jól" tartják őket, akkor is csak az ember céljait szolgálják. Elméletben egyet tudok érteni ezzel, de gyakorolni sajnos nem tudnám.
De érdemes arra törekedni, hogy minél inkább védjük az állatokat, és a kis lépések is fontosak (nem utolsó sorban több ember számára elfogadhatóak). Mi kozmetikumot szinte alig használunk, tisztítószereket meg már egyáltalán nem. Ez utóbbi helyett nagyon jól működik a citromsav, mosószóda, mosódió, stb. Tusfürdőben, szappanban is vannak olyan, nem túl drága termékek, amik erőszakmentesek. Ezek a dolgok a saját egészségünk miatt is fontosak. Gyógyszert beszedek néha, ha fáj valamim, de könnyen beszélek, mert nincsenek súlyos betegségeim... Ezért nagy dilemma lehet ez a része. Mindenképpen törekedni kellene arra, hogy a legtöbb gyógyszert kiváltsuk gyógynövényekkel, és persze a lelki okokkal való foglalkozással.
Nekem a kutya-macska és egyéb háziállat tartása elvben egy kicsit problémás. Persze nagyon aranyosak, szeretem őket, én is tartottam, talán fogok is. De a dilemmám az, hogy mivel ezek az állatok háziasítottak, az ember tenyészti őket, végül is valamilyen szinten felborítjuk velük az ökológiai egyensúlyt. Általában őket védjük, a "vad"állatokat, akiknek pusztul az élőhelye, meg nem igazán. Emiatt az utóbbiak kárára tartjuk az előbbieket. De ne értsetek félre, nem azt mondom, hogy nem lenne szabad kutyát-macskát tartani (ráadásul ma már nem is igazán beszélhetünk semmilyen egyensúlyról), hanem hogy jó lenne a többi állatra is ugyanígy odafigyelni. Ne az legyen az alap, hogy a kutya aranyos, mert ragaszkodik a gazdihoz, és jól lehet nevelni, a seregély meg káros, mert megeszi a szőlőt.
Az szerintem sajnos nem igaz, hogy aki jól bánik az állatokkal, az az emberekkel is... Elég sok ellenpéldát láttam, de amúgy sem hiszek ebben.